Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
2.213 Sió A 123 km hosszú Sió víziút folyócsatomázással alakítható ki. A Sió csatornázásának földmunkái zömét már elvégezték, elkészült a Sió egész hosz- szában a mederbővítés több, mint 9 miihó m3 föld kiemelésével, átépült 5 vasúti és 15 közúti híd. Az átfogó hasznosítás keretében elvégzendő munkák a következők: — az árvízvédelem elsődleges céljait szolgáló dunai torkolati árvízkapu és zsilip megépítése, — a vízlépcsők kiépítése (összesen 6 db) — 94 db ívkorrekció elvégzése. A torkolati zsilip és a vízlépcsők megépítése után a Sió 600—1000 tonnás hajó közlekedésére alkalmas víziút lesz. A hajózsilipek — éppen úgy, mint a siófoki — 85x12 m-es hasznos méretekkel készülnek. A torkolati zsilip és a Juti vízlépcső megépítése után a Sió a Dunától Sióagárdig, és Siófok—Jut között állandóan, Simontomya és Kölesd között átlag 102 napon át hajózható lesz 600 t-s teljes terhelésű hajókkal. 2.214 Balaton A balatoni víziutak kerettervét a jelen fejezet 2.244 pontja ismerteti. 2.215 Mesterséges víziutak A mesterséges víziutaknak 2 nagy csoportját különböztetjük meg, a csatornázott folyókat és a ha- jócsatomákat. A csatornázott folyókat vízlépcsők beépítésiével átalában hosszabb időszak alatt természetes vízfolyásból alakítják ki. A fejlesztés során így válnak mesterséges víziúttá a Duna, a Dunaágak és a Sió. Ismétlések elkerülése végett a továbbiakban csak a hajócsatomák fejlesztését ismertetjük. Győri Iparcsatorna Az iparcsatoma eredeti méreteiben történő helyreállítása megfelel a várható forgalom lebonyolításának. A 2,3 km hosszú csatornán, 46 m vízszint- szélességet és 16 m fenékszélességet, 2,2 m hajózási vízmélységet kívánnak előállítani. A hajózás érdekében fel kell emelni a csatornát keresztező Budapest—Bécs műút hídszerkezetét s el kell távolítani a mederben levő hídroncsokat. A csatorna várható forgalma közel azonos lesz a Mosoni Du- naág forgalmával, mert az ipari medencében létesítendő rakodó megépítése után a tömegáruforgalom fokozatosan ideterelődik át. Ferenc-csatorna A hajózást akadályozó 7 pontonhíd helyett 4 vasbeton híd építését az 1980 év végéig be kell fejezni. 2.22 VÍZIUTAK FEJLESZTÉSE A DRÄVA VÍZGYŰJTŐJÉN Nagyhajózás céljaira a Barcs-országhatár közötti 87 km szakasz alkalmas. A megadott hajózási szintnél megkívánt 2,5 m hajózási vízmélységnek csak a mederszabályozás befejezése után kell rendelkezésre állni. A szabályozás eredmények éppen II. kategóriájú hajóút létesül, ez a cél azonban a vízgazdálkodás más ágazataival kapcsolatban megoldandó feladatok mellett csak másodlagos. A drá- vai vízlépcsők vízerőhasznosítási célból csak a távlati fejlesztés során épülnek. A vízlépcsők mellé 85x12 m hasznos méretű hajózsilipeket terveznek. A Dráva-szakasz várható forgalmára alapadatként az 1940 évi forgalmi adatok szolgálhatnak, mert a jelenlegi hajózási szünet nem tekinthető véglegesnek. A várható forgalom 1980-ban 79 000 t, a forgalmi teljesítmény 4,4 millió tkm. A jugoszláv oldalról történő hajózás a szakasz forgalmát még növeli, mely a nagyobb érdekeltség folytán a magyar forgalomnak 1,5 szőrösére becsülhető. A Jugoszláviával történő tárgyalások alapján a Dráva víziútfejlesztését felül kell vizsgálni. 2.23 VfZTTTTAK FEJLESZTÉSE A TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 2.231 Tisza A Tisza csatornázás első vízlépcsőjének a Tisza- lö'ki duzzasztóműnek 1954-ben történt üzembehelyezése kedvező hajózási lehetőségeket biztosított a Tisza Domlbrádig terjedő szakaszán és a Bodrogon. Tiszalök alatt Tiszafüredig terjedően a víziútnak gyakorlatilag nincs folytatása, mert Tiszalök—Tiszafüred között Van a Tiszának hajózás szempontjából a legkedvezőtlenebb szakasza. A Tisza II. vízlépcsőnek megépítésével azonban megszűnik a Tisza-szakasz jelenlegi korlátozottsága. Ha pedig a magyarországi víziúthálózat további fejlesztésével megvalósul a Tisza III. vízlépcső, a Sajó csatornázása, a Duna—Tisza-csatorna és a Keleti-főcsatornának, mint víziútnak a Körösök víziútrendszerébe való bekapcsolása, úgy a jelenleg is meglévő elsőrendű, de kihasználatlan tiszai víziútszakasz a fennálló lehetőségekkel méltó szerepet kap. A Felső-Tisza Dombrádtól Tiszabecsig terjedő szakasza csiak a víziutak távlati fejlesztési programiában szereoel. Ennek a szakasznak csak a Tisza IV. és V. vízlépcsők megépítése után lesz a hajózás szempontjából jelentősége. A szakasz szállítási igénye és áruforgalmi sűrűsége a távlati jövőre vonatkozóan ma még nem állapítható meg. A Komoró—Tokai közötti víziútszakasz jelentősége és haszna az előbbiekben említett teljes víziút fejlesztési program megvalósítása során fog kidomborodni. Ez a víziút szervess része lesz a Szovjetunióból a borsodi iparvidékre irányított kohászati alapanyagok víziútvonalának s így jelentőségét elsősorban ez szabja meg. E víziút 1980 évi várható forgalomsűrűsége 3.5 millió tkm/km-re becsülhető. A Tokaj—Tiszalök közötti szakasz jelentősége a hajózás szempontjából szintén a Sajó-csatorna megépítése után fog jelentkezni. A szakasz 1980 évi várható forgalma kereken 4 millió tkm/km-re tehető. A Tiszalök—Tiszafüred közötti szakaszon tervezett Tisza II. vízlépcső a 88,5 m Adria feletti duzzasztott vízszinttel Tiszalökig biztosítani fogja a hajózást 1500 t teherbírású uszályok részére. 636
