Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
XI. FEJEZET Víziutak és kikötők 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése A víziközlekedés útvonalai a víziutak. Magyar- országon nagyhajózást, Duna tengeri hajózást és kishajózási különböztetünk meg. A nagyhajózás lehet nemzetközi, átmenő és belső hajózás, összefoglalóan a nagyhajózást és kishajózási belhajózásnak nevezzük. Nagyhajózás alatt a 250 tonna teherbíró képességű, vagy ennél nagyobb, kishajózás alatt pedig az ennél kisebb vízijárművek közlekedését értjük. Egyes vízfolyásokon, illetőleg azoknak egyes szakaszain csupán kishajózás lehetséges. A belha józásra alkalmas víziutak alkotják az ország víziúthálózatát. A kishajózás esetében országos víziút-hálózatról nem lehet beszélni, hanem csak össze nem függő, különálló kishajózási utakról. A víziúthálózat természetes (folyók, tavak) és mesterséges (hajócsatomák, csatornázott folyók) víziutakból áll. Hajócsatoma alatt olyan csatornát értünk, amely méreteinél és kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy víziközlekedésre használják. Csatornázott folyón a víz természetes szintjét műtárgyakkal (duzr- zasztóművekkel) olyan magasra emelik, hogy ezáltal a duzzasztott szakaszon (bögében) a vízijárművek közlekedéséhez a megkívánt vízmélységet és hajóútszélességet biztosítsák. Vízerőhasznosítási, vízkivételi stb. okokból természetesen ennél magasabb vízszint is létrehozható. Kikötők — nyílt és medencés változatban — a víziutak olyan állomáshelyei, ahol a hajók személyi, vagy áruforgalom lebonyolítására biztos, védett helyen tartózkodhatnak. A kikötőkben rendeltetésük és nagyságuk szerint forgalmi (csatlakozó utak, vasutak stb.) rakodó (partfal, daruk, stb.) és tároló- berendezések, tárházak stb. szükségesek. Rakodónak nevezzük a víziútmenti olyan nyílt partszakaszokat, amelyek teheráruk rakodására alkalmasak és erre a célra esetleg berendezésekkel is ellátottak. A kikötők rendeltetés szerint lehetnek személyforgalmi, teherforgalmi, sport és hajózás üzemi kikötők, az utóbbiak közé tartoznak a téli kikötők és a téli menhelyek is. A természetes víziutak medrében a hajóút — amennyiben az természettől fogva nem állna rendelkezésre — folyószabályozási módszerekkel állítható elő. Tavakon — ha szükséges — a legkisebb méretű víziút kotrással alakítható ki. A Keretterv jelen fejezete a legkisebb víziút méreteket írja elő, a szükséges mederszabályozási munkálatokat a „III. Arvízmentesítés, árvízvédelem. Folyók és tavak szabályozása” című fejezetben tárgyaljuk. Ebben a fejezetben tárgyaljuk a víziutak vízszint feletti űrszelvényének, a mesterséges víziutak medrének, továbbá a hajózsilipeknek a minimális méreteit is. A nagyhajózásra alkalmas víziutakat a rajtuk közlekedni tudó uszályok hordképessége alapján osztályozzuk. I. kategória. 250— 400 t II. kategória 400— 650 t III. kategória 650—1000 t IV. kategória 1000—1500 t V. kategória 1500—3000 t VI. kategória 3000-nél nagyobb Ezeket a kategóriákat az Európai Gazdasági Bizottság állapította meg. A víziutaknak ezt az osztályozását a Keretterv is mértékadóul fogadta el. 1.2 A víziutak, valamint a kikötők múltja és jelene Az alábbiakban a Duna, Dráva és Tisza vízi- gyűjtőjére bontva tárgyaljuk a víziutak és kikötők kialakulását. Az 1. melléklet áttekintést ad a víziutak műszaki és forgalmi adatairól az 1960. XII. 31—i állapot szerint. Hazánkban a hajózás túlnyomórészt a 2 nagy vízfolyáson alakult ki. A fejlődést befolyásolta a víziutak állapota, a végrehajtott szabályozási munkák, a hajóállomány és a közlekedés egyéb ágainak technikai változása. A hajózásnak fontos tartozékai; a kikötők és rakodók természetszerűleg a nagyobb települések közelében épültek ki a hajóforgalom fellendülése folytán. A forgalom ugyanis oda terelődik, ahol jól megépített raktárakkal, vasúti vágányokkal és közutakkal, átrakodó berendezésekkel jól felszerelt, jól működő kikötők vannak. A külföldi hajók is szívesen keresik fel azokat a kikötőket, ahol a kirakás és berakás gyorsan végrehajtható. A dunai víziút mellett 11 db nagyobb (raktárakkal, rakodóberendezésekkel stb. felszerelt) medencés kikötési lehetőség van, amely egyben a hajók téli menedékhelyéül is szolgál. Ezeken a kikötőkön kívül több, mint 100 helyen van személy621
