Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
19. táblázat A vízerőmű neve szelvény Duzzasztási színt esés Kiépítési vízhozam Legnagyobb teljesítmény Átlagos évi energia Létesítési költs. Fajlagos Költség fkm m m m3/s ezer kW millió kWÓ mill. Ft Ft/kW Ft/kW Mura 1. Molnári üzemvizcsatornás 31,4 199,0 680 12 600 3,42 erőmű 12-42 150,50 16,10 250 (14,4) (95,8) (572) (39 600) (5,94) Dráva 2. Gólai üzemvizcsatornás 88,5 537,6 1 680 18 800 3,12 erőmű 198—229 130,00 16,60 680 (56,4) (381,4) (1 458) (25 800) (3,82) 3. Novimarót—Babócsai folyami 23,0 145,9 640 27 800 4,39 erőmű 164 109,00 4,30 680 (26,1) (178,3) (627) (24 000) (3,52) 4. Budakovács—Szentborbási 23,0 145,9 660 28 600 4;52 folyami erőmű 128 102,00 4,30 680 (16,7) (113,5) (614) (36 800) (5,42) 22,0 140,8 640 29 100 4,54 5. Viljevó—Cuni folyami erőmű 90 95,00 4,15 680 (13,7) (93,6) (607) (44 200) (6,48) Megjegyzés: A teljesítményt 7,8 QH (kW) képlettel számítottuk. A zárjelben lévő értékek a jugoszláv—magyar határszakaszon hasznosításra korábban kidolgozott vázlatos hasznosítási séma energiagazdálkodási mutatóit., illetve költségét adják meg, összehasonlítás céljából. Adatok a teljes kihasználás alapulvételével. 187,9 1 169,2 4 300 (127,3) (862,6) (2 978) lett), továbbá az erőteljes alvízá kotrás a hasznosítható esés növelése érdekében. A jugoszláv vízerőhasznosítási elgondolás figyelembevételével a jugoszláv—magyar határszakaszok vízerőhasznosítási tervét a következő elgondolások alapján lehet kialakítani. Mindenekelőtt a kiépítési vízhozamot összhangba kell hozni a jugoszláv Mura és Dráva Vízerőművek 20—25%-os tartósságéi (mintegy 80 nap tartósságéi) vízhozamra történő kiépítésével. Ennek megfelelően a Mura Vízerőmű kiépítési hozamát a jugoszláv vízerőműlánc alsó tagjával összhangban 250 m3/s-ban, a Dráva Vízerőmű kiépítési hozar- mát pedig az azonos tartósságéi, kereken 680 m3/s vízhozamban lenne célszerű megválasztani. Második alapvető szempont, hogy a jugoszláv vízerőműlánc duzzasztás! szintjének megfelelően a nagyobb esésű folyószakaszokon a mederből kilépő duzzasztása szint lenne megengedve, olymódon, hogy ne maradjon kihasználatlan folyószakasz, továbbá a vízerőművek alvizében az esés növelése érdekében nagymértékű kotrást végeznének. Ezen változtatásók mellett lényegében meg lehetne tartani az eddigi vízlépcső kiosztást. A vízlépcsők kiosztását, azok becsült költségeit és az azokból levezethető gazdaságossági mutatókat a 19. táblázatban foglaltuk össze: A Novimarót—Babócsa Vízerőmű kivétel az új meggondolások alapján az energiagazdasági mutatók jelentős mértékű javulást mutatnak. A Novimarót—Babócsa Vízerőmű mutatóinak romlását az magyarázza, hogy az alatta fekvő két vízlépcső gazdasági mutatóinak megjavítása érdekében ezen vízlépcső esését 1,0 m-rel csökkentettük. Ilymó- don három teljesen azonos kialakítású folyami vízlépcső létesíthető, ami építési és gyártási szempontból is kedvező. A fenti vízerőműveknek néhány főbb jellemző műszaki adatát az alábbiak foglalják össze: 2.231 Molnári üzemvizcsatornás erőmű A vízerőmű duzzasztóművé a murarátkai kanyar átvágásában lett előirányozva. A 250 m3/s vízvezetőképességű üzemvízosatoma, mely Mura- rátka—letenyei közút mellett halad, Letenyét délről kerüli meg, majd keleti irányba haladva Tót- szerdahely—Tótszentmárton, valamint Molnár Semjénháza között húzódik. A felvízcsatorna hosz- sza 17 km, az erőmű Molnáritól északkeletre kb. 1 km-re van, az alvízcsatoma pedig egy km hosz- szú. 2.232 Gólai üzemvizcsatornás erőmű Az üzemvizcsatornás duzzasztó és vízkivételi műve Zákány alatt a Dráva 229 fk|m szelvényében épül. A duzzasztómű felett a balparton ágazik ki a 680 m3/s szállító képességű üzemvízcsatorna. A csatornának csak a kiágazási és torkolati szakasza esik magyar területre, egyébként az erőtelep jugoszláv területen helyezkedik el. A 25 km hosszú üzemvízcsatomából a felvízcsatorna 13,8 km, az alvízcsatoma 11,2 km hosszú. 2.233 A Dráva 90—198 fkm közötti szakaszának vízerőhasznosítása A fenti szakasz három folyami vízerőműve azonos kialakítású, mind a duzzasztóművet, mind a vízerőművet és azok berendezéseit illetően. A kiépítési vízhozam mind a három vízerőműben 680 m3/s. A vízerőhasznosítás hatását más vízgazr- dálkodási ágazatokra a hiányos feltárási adatok miatt csak durva becsléssel lehet megállapítani. A szükséges árvízvédelem és folyószabályozási munkák olyan mértékben megváltoztathatják a jelenlegi adottságokat, hogy esetleg változtatni kell a javasolt hasznosítási terven is. Az ismertetett vízerőhasznosítási terv összefüggő vízerőműlánccal hasznosítja a közös magyar—ju598
