Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
go&zláv Dráva—Mura határszakaszt és szervesen kapcsolódik a jugoszláv Mura vízerőlánc 9. Podturen melletti vízerőműjéhez. A duzzasztási szintek megemelésével és az alvízi mederszakaszok kotrásával sikerült a teljes szakasz vízerejét hasznosítani. A táblázatban megadott energiagazdasági mutatók alapján a Mura Molnári és a Dráva Golai Vízerőműve magyar viszonyok között gazdaságosnak tekinthető, míg az alsó három Dráván létesíthető folyami vízerőmű beruházásának fajlagos mutatói jelenleg a gazdaságos kiépítés határán van. A javasolt vízerőműlánc teljesítőképessége — a jugoszláv—magyar Mura, Dráva határszakaszon — kereken 190 MW, az évi átlagos energiatermelés pedig 1100—1200 millió kWó. 1964-ben újabb előmunkálatok és tájékoztató tervezési munkák indultak meg illetékes jugoszláv szervekkel együttműködve. Ennek során újabb változatok vizsgálata is folyik egyrészt nagyobb teljesítmények elérése érdekében másrészt pedig változat készül a Mura legalsó szakaszának a Mura torkolat feletti legalsó drávai erőművel történő közös hasznosítására. 2.234 Törpe vízerőművek A Dráva völgyében törpevízerőműveket nem irányoztunk elő. 2.24 A VlZERŐHASZNOSíTAS KERETTERVE A TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN 2.241 A Tisza vízerőhasznosítása A Tisza folyó csatornázásának elsőrendű céliktű- zése a Tisza völgy öntözővízellátása. Az ország öntözhető területének 2/3-ad része a Tisza völgyében található. Az előirányzott mintegy 1 400 000 ha nagyságú terület öntözővízzel való ellátása érdekében a Tiszán öt vízlépcső épül: V ásárosnamóny Záhony Tiszaiak Kisköre Csongrád (V. Tiszai vízlépcső) (IV. Tiszai vízlépcső) (I. Tiszai vízlépcső) (II. Tiszai vízlépcső) és (III. Tiszai vízlépcső) térségében, melyekből a Tiszalöki vízlépcső már megépült. A II. Tiszai vízlépcső a Tisza folyó 403 fkm szelvényében létesül. Elsődleges célja a hozzátartozó öntözések, főleg a Jászsági és Nagykunsági öntözőfőcsatornákra kapcsolt öntözőrendszerek öntözővízellátása. A 88,50—90,50 m duzzasztási szintekhez tartozó térben 262 millió m8 víz tárolható. A vízlépcső járulékos hatása a vízerőhasznosí- tás. A vízerőtelepbe négy függőleges tengelyű állítható lapátokkal ellátott 4,8 m átmérőjű Kaplan- turbina és közvetlen 'kapcsolású generátor kerül beépítésre. Ezek teljesítménye egyenként 6,5 MW. Az erőtelep egy turbinájának nyelőképessége 125 m3/s. Az erőtelep kiépítési vízhozama 500 m3/s. A beépített teljesítmény összesen 26 MW. Az évi átlagos energiatermelés 116,0 millió kWó, melynek mintegy 6—7%-a csúcsenergia. Á Káplán-turbinák helyett csőturbinák alkalmazása is megfontolás tárgyát képezi. A generátorok kapocs feszültsége a zárlati áramok korlátozása érdekében 10,5 kV. Az erőtelep elrendezésének kiválasztására a hidrológiai adatok ismeretében a turbina járókerék szintjének magassága a mértékadó, amely 82,16 m-ben lett megállapítva. Az erőtelep gépcsamokos, belső darús megoldású. Az erőtelep talajvízszíntsüllyesztéssel szárazzá tett munkagödörben épül. A négy gépegységet és a szerelőteret magában foglaló tömb hossza 97 m, szélessége pedig 48, 5 m. A gépcsarnok vasbeton szerkezete monolit geren- dábkól, illetve pillérekből áll, födémé héjszerkezet. A gépcsarnok fűtésére a generátorok meleg levegőjét használják fel. A III. Tiszai vízlépcső a Tisza folyó 252 fkm szelvényében előreláthatólag 82,50 m szintű normál duzzasztással, 83,50 m szintű időszakos duzzasztással és a kapcsolatos 88,00 m színtű alpári nyíltártéri (131 millió m3 tározó térrel) szivattyús tározóval létesül. 1980 után a Tisza-völgy számára vízpótlást szolgáló Duna—Tisza-csatoma ebbe a tározóba, majd innen a Tiszába torkollik. A vízlépcső elsőrendű célja vízkivétel biztosítása 1980. évi távlatban a Tisza—Körös-főcsatornán keresztül ellátandó Körös-menti, valamint Csongrád alatti Tisza-szakaszra telepített öntözőrendszerek számára, ezenkívül 40 millió m3 nagyság- rendű tározótér biztosítása a mederben 82,00— 83.50 m szintekhez tartozó duzzasztási felületek között. A vízlépcső járulékos lehetősége a vízerőhaszno- sítás. A duzzasztott folyószakasz energiáját a vízr- erőtelep hasznosítja. Az elérhető legnagyobb teljesítmény 83,50 m színtű duzzasztás esetén — figye- lembevéve a jugoszláv Novi-beceji vízlépcső 74.50 m állandó duzzasztási szintjét a közelítő becslés alapján mintegy 18 MW. Az erőtelep kiépítési vízhozama 400 m3/s. Az átlagosan termelhető energia 80 millió kWó/év. Az Alpári tározó később a Duna—Tisza-csatoma vízerőművének alsó tározójaként is felhasználható lesz, és így lehetőséget nyújt csúcsenergiatermelés- re is. A tározóból a csongrádi bögébe leeresztett víz energiáját addig a kettősműködésű turbina-szivattyútelep hasznosítja, míg a Csongrádi vízlépcső alvizébe lebocsájtható vízhozamok hasznosítására külön csúcserőmű létesül. A IV. Tiszai vízlépcső (Záhonyi) a folyó 618 fkm táján közös érdekű komplex-létesítmény lesz és megvalósítását 1980 év utánra tervezték. A 103,00 m duzzasztási szint esetén 80 millió m8 nagyságrendű tározóteret biztosít a Tiszalöki vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőrendszerek távlati fejlesztéséhez. A vízlépcső vízerőtelepe 400 m3/s kiépítési vízhozam esetén, 20 MW max. beépített teljesítmény mellett átlagosan évi 114 millió kWó-t termel. Az V. Tiszai vízlépcső (vásárosnaményi) a Szamos folyó torkolata alatt a Tisza 696 fkm szelvé599
