Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Dráva többé-kevésbé szabályozott mederben, kisebb eséssel folyik. A kisebb esés és a szélesebb kétoldali ártér miatt a Bélavár alatti szakaszon mederbe épített vízerőművek létesítése indokoltabb. Határt képező folyószakaszon a vízerőművek tervezéséhez, illetőleg létesítéséhez nemzetközi megálapodás szükséges. Az eddig végzett vízerőhasznosítási vizsgálatokhoz a rendelkezésre álló, a topográfiai, hidrológiai és hidrogeológiai feltárási alapadatok rendkívül hiányosak, pl. hiányzik a folyón hasznosítási tervéhez szükséges megbízható hosszszeivény. Ezért az elvégzett vizsgálatok eredményei tájékoztató jellegűek. Az 1957. évben a Mura, Dráva vízerőhasznosítási tanulmánytervezés folyamán feltárási munkát nem végeztek, csak a vízerőművek elhelyezésével kapcsolatos műszaki-gazdasági feltételeket vizsgálták meg újra. A Mura vizsgált szakaszának hidrológiai jellemzésére a letenyei vízmérce észlelési adatai alapján a jellemző vízállások a vízmérce szelvényében: LKV= 139,08 mAf. KÖV = 140,83 mAf. és LNV = 143,41 mAf. A szakasz átlagos vizszíntesése 34 cm/km. Jellemző vízhozam adatok: LKQ kb. 50 m3/s KÖQ 195 m3/s LNQ 1250 m3/'s 95% 80 m3/s 50% 390 m3/s A Dráva folyó magyarországi határszakaszán a barcsi vízmérce észlelési adatai alapján a jellemző vízállások a vízmérce szelvényében: LKV = 98,93 mAf. KÖV = 101,00 mAf. LNV = 104,68 mAf. A barcsi szakasz átlagos vízszinesése 16 cm/km, Barcs fölött 25—30 cm/km, Barcs alatt 12—16 cm/km. Jellemző vízhozam adatok: LKQ kb. 150 m3/s KÖQ 534 m3/s LNQ 2000 m3/s 95% 235 m3/s 50% 970 m3/s Mura Molnári üzemvízcsatornás erőmű Az eddig elkészült magyar vízerőhasznosítási elgondolások egészen a legutolsó időkig csak a magyar—jugoszláv közös Mura-, illetve Dráva-sza- kaszra terjedtek ki, a csatlakozó folyószakaszok figyelembevétele nélkül. A vizsgált vízerőhasznosítási terv jellemző energiagazdálkodási adatait a 18. táblázat tünteti fel. Ez az elgondolás jelentősebb vízerő'hasznosítást és nagyobb kiépítési fokot irányoz elő, az előzőleg rögzített tervelgondolásokkal szemben. A műszaki megoldást továbbra is a mederben maradó duzzasztás jellemzi, a kiépítési vízhozam azonban már 110—140 napos tartósság között mozog. Az ismertetett vízlépcső-kiosztás azonban csak önmagában elszigetelten vizsgálta a közös magyar—jugoszláv Mura—Dráva folyószakaszt. A legutóbbi évek során hivatalos jugoszláv— magyar tárgyalások és a szakirodalmi közlések alapján ismeretessé vált, hogy mind a jugoszláv, mind az osztrák fél a magyar—jugoszláv szakaszhoz csatlakozó Mura, illetve Dr á va-szakaszon egymáshoz szorosan csatlakozó vízerőműlánc kiépítését tervezi. Ez a körülmény jelentős mértékben befolyásolja a magyar—jugoszláv közös szakaszra vonatkozó elképzeléseket is. Egyfelől lehetőség szerint csatlakozni kell a vízlépcsők kiosztásával a szomszédos szakaszhoz, másfelől a folyók felső szakaszán a vízerőművek kiépítése jelentős mértékben meg fogja változtatni azok jelenlegi vízjárását és pedig két vonatkozásban is. Egyrészről a hegyvidéki tározások következtében többé-kevésbé kiegyenlítődnek az évszakok közötti eltérések a vízhozamokban. Az árvizek csökkennek, a kisvízhoza- mok ugyanakkor megnövekszenek, másrészről pedig az egymáshoz csatlakozó duzzasztásé vízerőműlánc alkalmas lesz a napi csúcsüzemre, ami abból áll, hogy a napi lefolyó vízmennyiséget a duzzasztott térben való néhány órás tározás felhasználásával nagyrészt az energiafogyasztási csúcsok idején bocsájtják le, a kevésbé energiaigényes napszakokban pedig a bögékben nagyrészt visszatartják. Mindkét hatás a kiépítési vízhozam növelését vonhatja maga után. A drávai torkolat és az osztrák határ közötti Mura-szakaszt a jugoszláv elgondolás szerint 12 vízerőművel lépcsőzik be. Jellemző ezekre a vízerőművekre a magasan, part éle fölé emelt duzzasztás (átlag 4—5 m a terep szintje fe18. táblázat Szelvény Duzzasztott szint Esés Kiépítési vízhozam Teljesítmény Átlagos évi energia fkm m m m8/s kW millió kW 42—12 145,00 9,90 186 14 400 95,8 Dráva Gólai üzemvízcsatornás erőmű 229 -198 126,00 13,20 550 56 400 381,4 Növi—Marót—Babocsa folyami erőmű 164 109,00 5,60 600 26 100 178,3 Budakovács—Szentborbás folyami erőmű 128 101,00 3,60 600 16 700 113,5 Viljevó—Cun folyami erőmű 90 95,00 3,00 600 12,700 93,6 összesen: 127 300 862,6 597
