Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Az üzemvízalagút hasonló kőzetben kerül megépítésre. A földtani térképek alapján a nyomvonal mentén törések, vetődések nem találhatók. Az erőtelep andezit kőzeten épül, melyet mintegy 10 m vastag lösz fedőréteg borít. Az alsó tározót előreláthatólag a Dunának a Nagymarosi Vízerőmű által duzzasztott bögéje képezi. A duzzasztott vízszínt 107,20 és 108,50 m között változik, a Duna különböző érkező vízhozamainak megfelelően. A felső tározóhoz természetes vízhozzáfolyás nincs. A felső tározó gazdaságos térfogata melyet a tanulmánytervezésnél figyelembe vettek, 1,3 millió mJ. A tározó a hegycsúcsok között levő nyeregben erre a célra átalakított fennsíkor. épül kedvező építési viszonyok között. A medencét körtöltés határolja, a kitermelt szikla anyagból építve. A körtöltés átlagos magassága 10—12 m. A töltés vízfelöli oldalára szigetelés kerül A fennsík előreláthatólag vízzáró. Az üzemvíz’mzeték 2x4.00 m átmérőm alagút, andezitben éoítve. Az üzemvíz mennivsége turbinaüzem esetén 96 m3/s. Az erőtelep nyitott, a 11. sz. közlekedési út hegy felé eső oldalán épül, sziklára alapozva. Az erőműbe 4 db 100 MW-'.s teli-nsítményű szivattyúval közös tengelyen összeépíte+t gépcsoport kerül beépítésre. A turbínaüzem 4 óra/nap, a szivattyúüzem pedig mintegy 8—10 óra/nap. Az erőteleptől mintegy 250 m hosszú nyíltvíz- csatoma vezet a Nagymarosi Vízerőmű bögéiébe. A transzformátor kapcsokon belépő energia 2 180 000 kWó. A tározha+ó energia 1 810 000 kWó. A hálózatra adható energia 1 520 000 kWó. Az évi átlagos energiatermelés kereken 600 millió k Vő. 1 500 óra/év üzem mellett. A. prédikálószéki szivattyús energiatározó beruházási költsége kereken 2 000 millió Forint. Fajlagos beruházási mutatói 5 000 Ft/kW illetve 3,34 Ft/kWó. 2.22053 A Hosszúhegyi szivattyús energiatározó A szivattyús energiatározó a Duna 1706 fkm szelvényében a Pilishegység nyugati nyilványai- nak Hosszúhegy nevű magaslatán fekszik, melynek legmagasabb pontja 338 m Adria felett. A szivattyús energiatározó közepes esése H = 200 m, az üzem vízvezeték L = 700 m, L/H 3.5. A vízkivételi mű a Nagymarosi Vízerőműtől mintegy 12 km-re fekszik. A létesítmény helyén feltárást nem végeztek. A földtani térképek szerint a hegységképző kőzet andezittufa, amely minden valószínűség szerint repedezett, vetődött, ezért vízzárás szempontjából nem megfelelő. A fedőréteg lösz. Az üzemvízvezeték nyomvonalán felszíni, egészséges kőzetre számítani nem lehet. Az alsó tározót a Dunának a Nagymarosi Vízerőmű által megduzzasztott bögéje képezi, így a víz- veszteségek pótlásáról gondoskodni nem kell. A felső tározáshoz természetes hozzáfolyás nincs. A felső tározó becsült gazdaságos térfogata 2,0 millió m3. A tározó a két egymás mellett levő hegycsúcsnak és a köztük levő nyeregnek a tározó céljaira kialakított fennsíkján épül. Az üzemvízvezeték 2x2,50 m átmérőjű acélcső. Az erőtelep nyitott alapozása valószínűleg sziklára történhet. Az erőműbe 4 db 60 MW-os reverzibilis gépcsoport kerülhet beépítésre, a turbina üzem 4 óra/ nap, a szivattyúüzeni 8—10 óra/nap. Az erőműtől mintegy 100 m hosszú nyiltcsatoma vezet a nagymarosi vízlépcső duzzasztott bögéiébe. A belépő energia 1.32 millió kWó, a tározható energia 1,09 millió kWó, a hálózatra adható energia 0.92 millió kWó. A beépített teljesítmény napi 4 óra üzemet feltételezve 240 MW, az üzemi vízhozam pedig 140 m3/s. A hosszúhegyi szivattyús energiatározóra tanulmányterv még nem készült. A fenti szivattyús energiatározón kívül a Duna völgyében az alábbi helyeken van még lehetőség szivattyús energiatározók telepítésére, amelyek tá- rozott energia készlete előzetes becslések alapján összesen mintegy 15 millió kWó/naD: a) A Nagymarosi Vízerőmű feletti Duna-ka nyárban: Szamár-hegy. Dobogó I.—II., Vörös-hegy, Prépost-hegy. Nyalkabérc. b) A Nagymarosi Vízerőmű alatti Duna-szaka- szon: Nagyvillám. Lenhegy. Sóshegy. Hailékos bérc—Urasztala, Öregbükktető, Gubacsi-hálás. A vizsgálatok alánján megállapítható, hogy a Kerettervben megadott szivattyús energiatározók összes energiakészlete a Duna völgyében mintegy 21 millió kWó/nap. 2.2206 A RÁBA VÍZERŐHASZNOSlTÁSA A Rába folyó magyar szakaszának vízerőhaszno- sítása, figyelembe véve a már meglévő és megtartandó erőtelepek duzzasztóműveit, három egymástól elkülöníthető szakaszban oldható meg. Az I. szakasz Szentgotthárdtól—Körmendig. II. szakasz Körmendtől a meglévő Ikervári Vízerőmű duzzasztóművéig, és a III. szakasz Sárvártól Várkeszőig terjed. Az országhatártól az I. szakasz kezdetéig az al- sószölnöíki és a szentgotthárdi erőművek hasznosítják a Rába esését. Az I. és II. szakasz között kihasználatlan marad a Rába folyónak egy rövid szakasza, mert a II. szakasz kiindulási helyét a bővizű Pinka patak torkolata alá helyezték. A II. és III. szakasz között az Ikervári Vízerőmű hasznosítja a Rába esését. A III. szakaszt alulról a kisebb esésű torkolati szakasz határolja. A Rába esése Szentgotthárd és Körmend között az átlagos 100 cm/km, Körmend és Ikervár között 51 cm/km, Sárvár és Várkesző között pedig 74 cm/km. A torkolati szakaszon az esés 22 cm/km, amely magas dunai vízállások esetén a beduzzasz- tás következtében 10 cm/knwe csökken. A Rába 3%-os tartósságú árvize Szentgotthárd- nál a Lapincs patak torkolata alatt 390 m3/s, Körmendnél 430 m3/s, Sárvárnál 482 m3/s és Rába- szécsénynél 510 m3/s. A kisvíz a fenti mércéknél mintegy 7 m3/s értékű. 75 OVK 593
