Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2.22061 A Rába I. szakasz vízerőhasznosítása A fenti szakaszbeosztás szerint az I. szakasz vízerőhasznosítása a Rába kis beágyazottsága és viszonylag nagy esése miatt üzemvízcsatomás vízerőművel oldható meg. Az üzemvízcsatoma nyomvonalának vezetésére több változatot dolgoztak ki. A változatok összehasonlítása alapján gazdaságosnak a tározóval kombinált egylépcsős megoldás mutatkozik. A duzzasztó és vízkivételi mű a Rába Szentgott- hárd alatt mintegy 6 km-re épülne a Máriaújfalú és Jakabháza közötti útnak a Rábával való kereszteződésénél. A duzzasztás! vízszint 215,00 m. A. f. Az üzemvízcsatoma hossza 21,2 km. Az üzemvízcsatoma 0—16,7 cskm szelvények között 28 m3/s, 16,7—21,2 cskm szelvények között pedig 42 m3/s vízszállítású lenne. Az üzemvízcsatoma nagyjából párhuzamosan halad a" főközlekedési úttal és 16,8 cskm-nél egy mély mellékvölgyet keresztez, ez a kisebb kiterjedésű völgy az előzetes feltárások szerint alkalmas volna tározó létesítésére. Az erőmű az üzemvízcsatoma 19.2 eskm-nél épül. Az erőműbe 3 db egyenként 2600 kW teljesítményű Kaplan-típusú turbina kerül. A turbinák névleges víznyelése 14 m3/s. A generátorok közvetlen tengelykapcsolatban vannak a turbinákkal. A generátorok eev»nként 3200 kVA teljesítményűek, üzemi feszültségük 6.3 kV. Az erőtelep beépített teljesítménye összesen 7500 kW, napi mintegy 5 órás csúcsüzem feltételezésével évente a csúcsidőszakban mintegy 14.35 millió kWó, a nap többi időszakában pedig' évente mintegy 14.99 millió kWó energiát tud átlagosan termelni. Tehát évi energiatermelés mintegy 29.3 millió kWó. A kihasználási óraszám 3900. Az erőtelep napi 5 órás csúcsüzemmel 7500 kW teljesítményt évente átlag 88% 6000 kW teljesítményt pedig 97% tartóssággal tud leadni. Az országnak ezen délnyugati területén jelenleg mintegy 7—8 MW nagysági igény jelentkezik, melynek zömét nagy távolságban levő hőerőművek fedezik. A Rába I. vízerőhasznosítás kiépítése esetén a meglevő Csöretneki Vízerőmű üzemeltetése a 28 m3/s-nál nagyobb Rába vízhozamok idejére korlátozódik. 2.22062 A Rába II. szakasz vízerőhasznosítása A II. szakasz vízerőhasznosítása a Rába kis beágyazottsága és viszonylag szintén nagy esése miatt ugyancsak üzemvízcsatomás erőművel oldható meg. Az üzemvízcsatoma vezetésére több változatot dolgoztak ki. A javasolt megoldás baloldali kétlépcsős üzemvízcsatomás erőtelepek létesítését íria elő. A duzzasztó- és vízkivételi mű Körmend alatt. 2.3 km-re létesül a Rábán. A duzzasztás! szint 186.50—187.00 között változik, a Rába I. vízerőmű csúcsrajáratása miatt. Az üzemvízcsatoma a Rába baloldalán halad, hossza összesen 24,3 km-es 34 m3/s üzemvíz szállítására alkalmas. Az első vízerőtelep Gyamógeregyénél, a második vízerőtelep Rumnál létesül. A két erőtelep együttes teljesítménye 34 ms/s kiépítés mellett 5050 kW. Átlagos esés az első erőtelepnél 10,8 m, a másodiknál pedig 8,2 m. Az átlagos évi energiatermelés a két erőtelepen: összesen 29,1 millió kWó, kihasználási óraszám 5 770 óra/év. A termelt energiát 35 kV-os távvezetéken lehet betáplálni a körmendi, illetve szombat- helyi alállomásokba. 2.22063 A Rába III. szakasz vízerőhasznosítása A Rába III. szakasz vízerőhasznosításának duzzasztóművé 159.00 m duzzasztási szinttel Sárvárnál a Gyöngyös paták betorkollása alatt létesülne, hogy a vissza duzzasztás hatása az Ikervári Vízerőmű üzemét ne befolyásolja. Az üzemvízcsatoma a Rába jobboldalán halad, hossza 36,2 km és vízszállítása 34 m3/s. Az üzemvízcsatomán két erőtelep létesülne, ösz- szesen 7300 kW beépített teljesítménnyel. Az első erőtelepet Kemenesmajor községnél tervezték, átlagos esése 17,4 m, a beépített teljesítménye 4800 kW. A második erőtelep várható helye Egy- házaskesző és Magyargencs között van, átlagos esése 9.1 m, a beépített teljesítménye pedig 2500 kW. A két erőtelep által termelt átlagos évi energiamennyiség kereken mintegy 35 millió kWó. A termelt energiát országos hálózaton lehet betáplálni a répcelaki alállomásra. A Rába III. szakaszhoz tartozó nicki duzzasztómű lehetőségét kihasználó, mintegy 3,5 km hosszú üzemvízcsatomás vízerőmű beépített teljesítménye 1500 kV/. Az erőtelep átlagos energia termelése mintegy 8,0 millió kWó. A fentiek alapján tehát a Rába folyót a meglevő erőművek figyelembevételével három különálló szakaszban hasznosítják. A hasznosított szakaszokon már megépült és tervezett vízerőművek beépített teljesítménye kereken 23 500 kW, az erőtelepeken termelt átlagos évi energiamennyiség összesen 115 miihó kWó. 2.2207 a sió vízerőhasznosítása A Sió-csatorna komplex vízgazdálkodási terve, amely a Balaton, vízszintjének szabályozását, a Balatonnak a dunai nemzetközi hajóútba való bekapcsolását, az öntözést, az ár- és belvízvédelmet, vízellátást foglalja magában, a vízerőhasznosítás lehetőségét is biztosítja. A fenti vízgazdálkodási célkitűzések megvalósítása a Sió-csatornázását teszi szükségessé, amely hat vízlépcső építésével oldható meg. A Sió csatornázás vízlépcsőinek jellemző műszaki és a vízerőhasznosítás! alapadatait a 16. táblázat foglalja magában: A tervezett vízerőtelenek cénészeti megoldás tur- binaszivattvús rendszer, melv lehetővé teszi a víznek a Dunából az egyes bőgőkbe való visszaeme- lését, amikor a Balatonban vízhiány keletkezik. A Sió csatornázás vízlépcsőiből először a 6. számú Torkolati, majd a 2. számú Juti vízlépcsőt kell megépíteni. 594
