Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
legnagyobb felvízszint felvízszint legkisebb alvízszrnt legnagyobb üzemi alvízszint kiépítési vízhozam Az esés a különböző vízhozamoknál: Q = 530 m3/s (abszolút minimum) 9,43 m Q = 2300 ms/s 6,95 m Q — 3000 m3/s 5,68 m Q = 3600 m’/s 5,10 m Q = 6000 m3/s (minimális esés) 3,04 m A beépített és garantált csúcsteljesítmény 187 MW. Energiatermelés az átlagos vízhozamú évben a csúcsüzemi lehetőség kihasználásával 1 001 GWo. A csúcsüzem hossza téli időszakban: 90%-os biztosított 2,58 óra 94%-os biztosított 2,19 óra A beépítésre kerülő függőleges tengelyű Kaplan- turbinák adatai az alábbiak: turbinák száma 10 legnagyobb esés 9,5 m közepes üzemi esés 5,8—7,0 m legkisebb esés 3,0 m névleges víznyelés (1 gép) 300 m3/s legnagyobb víznyelés (1 gép) 360 m3/s Az erőmű 120 kV-os feszültségszinten csatlakozik a magyar és Sturovoba kihelyezett 120/110 kV-os takarékkapcsolású transzformátorok beiktatásával a csehszlovák energiahálózathoz. A Nagyimarosi Vízerőmű építése alatt két fő követelményt kell biztosítani: a) az árvizek (azaz a 10 éves valószínűségű árvíz) zavartalan lefolyását biztosítani kell (számítások szerint a minimális árvízi átfolyási szelvény szélessége 188 m-re adódott). b) A hajózás céljára — amíg a hajózsilip el nem készül — az építkezés minden ütemében legalább 100 m széles nyílásnak kell szabadon maradnia. A magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű- rendszer energiagazdasági vizsgálata megtörtént. A vízerőműrendszer értékelhető teljesítőképessége 904 MW. A vízerőműrendszer gazdasági vizsgálatában összehasonlítási alapul az import fekete szénre tervezett hőerőművet választották. Számszerű végeredményként a dunai vízerőmű- rendszerre vonatkozóan — 50%-os magyar energia részesedést feltételezve — a dunai vízerőmű- rendszerrel teljesítőképesség szempontjából egyenértékű hőerőmű beépített teljesítőképessége 401 MW értékűnek adódott. Az összehasonlító vizsgálatban a villamosenergia népgazdasági szintű önköltségének számításakor a hálózatra adott villamosenergia önköltsége a vízerőműrendszerben 47,1 fillér/kWó, az egyenértékű kondenzációs hőerőműben pedig 44,6 fii— lér/kWó. A végzett számítások — a villamosenergiaiparban általánosan szokásos — 12,5 % eszközlekötési tényezővel készültek. A vízerőműrendszerben fejlesztendő villamosenergia önköltsége a 2300 m3/s alatt 108,50 m 3000 m3/s felett 108,00 m 99,07 m 6000 m3/s 104,96 m 3,600 m3/s vizsgált időszakban — a jelenlegi hazai műszaki fejlesztés szintjén — valamivel magasabb, mint a korszerű 1975—1980. évek között építendő hőerőmű, illetőleg az akkori erőműrendszer esetében. Ez a költségkülönbözet azonban nem túlságosan nagy, viszont a későbbi üzemévekben a viszonyok a vízerőműrendszer szempontjából még kedvezőbben fognak alakulni. A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz víz- erőhasznosításának 50%-os építési költsége, amely a magyar felet terheli, összesen 6859 millió Ft. Ebből a vízerőhasznosítást terhelő költség összesen 5548 millió Ft. A fajlagos beruházási költség 12 300 Ft/'kW, illetve 2,80 Ft/kWó. A Gabcikovó—Nagymarosi vízerőműrendszert a magyar és csehszlovák állam közös beruházásként fogja építeni az erőmű fenntartásához és üzemeltetéséhez részletes nemzetközi megállapodás szükséges. 2.2203 AZ ADONYI VÍZERŐMŰ A Duna Nagymaros alatti kizárólagosan magyar érdekű szakaszának első lépcsője az adonyi víz- erőlmű. A folyócsatomázási tervben az Adonyi Vízerőmű helyét úgy választották meg, hogy a duzzasztott vízszint csatlakozik a Nagymarosi Vízerőműhöz, mint a Duna komplex hasznosításának egyik fix pontjához, és a műtárgyak alapozása az alsó vízzáró agyagba beköthető legyen. A termelhető energia és beruházási költségek alakulását 99,50, 100,50 és 101,50 m magasságú duzzasztás! szintekre vizsgálták. Figyelembe véve a vizsgálatok eredményeit, a jelenlegi tervek 100,50 m duzzasztást szint feltételezésével készültek. Az általános elrendezés kialakításánál, az áramlási viszonyok, a hajózás és az energiatermelés szempontjainak kielégítése során, figyelembe vették a helyi adottságokat is. A Duna 1601 fkm szelvényében balparton a hajózsilip, a jobbparton az erőtelep, a kettő között a mederben a duzzasztómű létesül. Az erőtelepbe 10 db Kaplan-turbina beépítését tervezik. Egy turbina egység 300 m3/s víznyelőképességű, így az erőtelep együttes kiépítési vízhozama 3000 m3/s, az ehhez tartozó névleges esés 6,30 m. A beépített teljesítmény 150 MW. Az erőtelep felépítménye gépkamrás kialakítású. A vízerőtelep átlagosan évente 775 millió kWó villámosenergiát termelt, melynek egy része csúcsenergia és ezt az országos hálózatba két irányban Dunaújváros illetve Soroksár felé adja le Az erőtelep mellett a jobbparton tervezik elhelyezni az üzemet kiszolgáló kapcsoló létesítményeket. A Soroksári-Dunaág felső végén épülő Kvas- say Vízerőmű teljesítménye és energiatermelése az Adonyi Vízerőmű megépítése esetén növekedni fog, az állandósított duzzasztott vízszint miatt. 591
