Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

2.2204 A FAJSZI VÍZERŐMŰ A dunai vízerőhasznosítás keretében épülő víz­erőművek láncolatában a Nagymarosi és Adonyi Vízerőművek után, a Duna 1510,5 fkm szelvényé­ben a Fajszi Vízerőmű következik. A folyócsatomázás terveiben a Fajszi Vízerőmű helyét úgy választották meg, hogy a duzzasztott vízszint csatlakozzék az adonyi vízlépcsőhöz és az Adonyi Vízerőműben beépítésre kerülő vízgépek és más szerkezetek itt is alkalmazhatók legyenek. A vízerőmű a Sió-torok felett épül, mert a torok alatti elhelyezésnél a duzzasztás hatására a Sió melletti mélyebb területek a fakadó vizektől ve­szélyeztetve vannak, továbbá a Sió árvizeinek be­vezetése a Dunába még külön megoldandó kér­dést jelentene. A vízlépcső általános elrendezésének kialakítá­ságban állapították meg. A 92.50 m-es duzzasztása adottságait felhasználva, a vízerőtelepet a csatla­kozó partiművekkel, egy kialakítandó balparti öb- lözetben tervezték. Az erőtelep mellé a mederbe kerül a duzzasztómű és a kettős hajózsilip jobb­parti oldalon épül meg. A vízlépcső duzzasztási szintjét 92,50 m magas­ságban állapították meg. A 92,50-mies duzzasztási szinthez 3 700 m3/s természetes vízhozam tartozik. A 3 700 m3/s-néi nagyobb érkező vízhozamok ese­tén a duzzasztást meg kell szüntetni. Az erőtelepbe 12 db a Nagymarosi Vízerőműben alkalmazásra kerülő Kaplan-tipusú turbina beépí­tését tervezik. A turbinák nyelőképessége egyen­ként 250 m3/s, így az együttes kiépítési vízhozam 3 000 m3/s. A kiépítési vízhozamhoz tartozó névle­ges esés 4,10 m, a maximális esés 8,70 m. A beépí­tett teljesítmény 100 MW, az átlagos évi energia- termelés 650 millió kWó. Az erőtelep felépítménye gépkamrás kialakítású. Az erőtelep mellett a balparton helyezkednek el az üzemet kiszolgáló kapcsolódó létesítmények. A termelt villamosenergiát 120 kV-os távveze­tékkel továbbítják az országos hálózatba. 2.2205 SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÖK 2.22051 A Hegyestetői szivattyús energiatározó A Hegyestetői szivattyús energiatározó a Duna 1698 fkm szelvényében a Börzsöny hegység He­gyestető és Szentmihályhegy nevű magaslatainak nyergében épül. A terület legmagasabb pontja 485,1 m az Adria felett. A szivattyús energiatározó közepes esése H = 340 m. Az üzemvezeték hossza L = 1400 m. A I/H = 4,1 értékű. A Börzsöny hegység 'kialakulása a harmadkor elejére esik. Vulkánikus képződmény, melyben az andezit kőzetek uralkodnak. A mélyített medence helyén általában andezit-tömbökből áló breccsia várható, mely erősen vízáteresztő, alapozási szem­pontból megfelelő, de vízzárás érdekében burko­landó. Az üzemvízalagút nyomvonalán a szikla azonos minőségű. A szivattyús energiatározó a tervezett vízerő­műtől felfelé mintegy 1,5 km-re épül, a Duna bal­partján előreláthatólag repedezett andezit altalaj­szinten. Az alsó tározót előreláthatólag a Dunának a Nagymarosi Vízerőmű által megduzzasztott bögéje képezi, amelynek duzzasztott vízszintje 107,20 és 108,50 m között váltakozik, a Duna különböző víz­hozamainak megfelelően. Az alsó tározóban így vízveszteségeik pótlásáról gondoskodni nem kell. A felső tározó gazdaságos maximális térfogata 2 millió m3. A hasznos térfogat, melyet a számítá­sok elvégzésekor figyelembe vettek 1,50 millió m3. A tározó a nyereg erre a célra kialakított fenn­síkján épül, részben a sziklába berobbantva, rész­ben kőtöltéssel határolva, amely a kirobbantott kőanyagból készül. A körtöltés átlagos magassága 20 m. A medence nedvesített felületét szigeteléssel kell ellátni. Az üziemvízvezeték kettős alagút, melynek át­mérője egyenként 3,6 m. Az üzemvíz mennyiségé turbina üzem esetén 105 m3/s. Az erőtelep nyitott, részben a parton, részben a Duna medrében épül helyszűke miatt. Az építési víztelenítés előreláthatólag körülzárással történik. Az erőtelep alapozása kedvező, mert annak alap­síkja az andezitsziklába kerül. Az erőtelepben 3 db 100 MW teljesítményű füg­gőleges tengelyű gépcsoport kerül elhelyezésre. Az eddig elvégzett tanulmányok alapján 4 óra/nap tar- tősságú üzemet tételeztek fel. A szivattyúüzemet a turbinákkal és a generátorokkal közös tengelyre szerelt, szivattyúk látják el. A transzformátor kapcsokon belépő energia: 1 680 000 kWó. A tározható energia: 1 390 000 kWó. Hálózatra adható energia: 1 170 000 kWó. A beépített teljesítmény napi 4 óra üzemet fel­tételezve 300 MW, az üzemi vízhozam pedig 105 m3/s. Az évi átlagos energiatermelés kereken 450 millió kWó, 1 500 óra/év üzem mellett. A hegyestetői szivattyús energiatározó beruhá­zási költsége kereken 1 500 millió Ft. Fajlagos be­ruházási mutatói 5 000 Ft kW, illetve 3,34 Ft/kWó. 2.22052 A Prédikálószéki szivattyús energiatározó A prédikálószéki szivattyús energiatározó a Du­na 1699 fkm szelvényében a Pilishegység Prédi­kálószék és a mellette fekvő Keserűs-hegy nevű magaslatán épül, melynek legmagasabb pontja 641,2 m Adria felett. A prédikálószéki szivattyús energiatározó köze­pes esése H = 510 m, az üzemvízalagút hossza L — 2 800 m, L/H értéke pedig 5,5. A szivattyús energiatározó a tervezett Nagyma­rosi Vízerőműtől felfelé mintegy 2,5 km-re épül. A Prédikálószék tényleges geológiai feltárása még nem történt meg. A kőzeiazonosságökat tekintve, feltehetőleg meg­egyezik a hegyestetői szivattyús tározó geológiai viszonyaival. A kérdéses fennsíkon, a felszínre ki­bukkanva piroxén anfibolandezittufát találunk. A jelek azt mutatják, hogy az alapozási síkban an­dezitre lehet számítani. Ebben az esetben a me­dence fenék vízzáró. 592

Next

/
Thumbnails
Contents