Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
csúcsüzemeltetés ideje alatt változik (23,27—18,70 m között) az állandó teljesítményt a vízhozam változatásával kell biztosítani. A vízerőműbe 9 vagy 8 gépegység beépítését tervezik. A gépegységek össznyelőképessége 4000— 4800 m*/s. A vízerőmű a maximális teljesítményt télen kb. 5 órás csúcsüzemben adja, nagyobb vízhozam esetében napi két csúcsot adhat és nagy vízhozamok idején, főleg nyáron folyamatosan üzemelhet a vízhozamnak megfelelő teljesítménnyel. A 100%-os biztosított teljesítmény (658 m3/sec vízhozam mellett) kb. 700 MW, a biztosított teljesítmény csúcsüzem időtartama kb. 4 óra, Árvízkor az erőmű teljesítménye az alábbi: 6000 rnVsec vízhozam (5 évenként egy alkalommal egy napig tart) és 4000, illetve 4800 m3/sec turbina víznyelés esetén 623, illetve 710 MW. 11 500 m3/sec vízhozam (100 évenként egy alkalommal előforduló árvíz) és 4000, illetve 4800 m3/s turbina víznyelés esetén 456, illetve 546 MW. Energiatermelés átlagos vízjárású évben: 2830 GWó. A beépítésre kerülő függőleges tengelyű Kaplan turbinák jellemző adatai az alábbiak: turbinák száma legnagyobb esés névleges esés legkisebb üzemi esés abszolút minimális üzem i esés névleges víznyelés: 525 (600) m3/s, vagyis összesen: víznyelés a legnagyobb esésnél: 392 (446) m3/s, vagyis összesen: víznyelés a legkisebb üzemi esésnél: 525 (600) m3/s, vágyás összesen: legnagyobb teljesítmény a turbina tengelyen: 9 (8) 22,6 m 20,1 m 17.8 m 16.8 m 4050 (4112) m3/s 3528 (3568) m3/s 4730 (4800) m3/s 81 (91) MW A tervezett generátorok névleges látszólagos teljesítmény kb. tényleges hasznos teljesítmény kb. teljesítmény tényező kapocsfeszültség frekvencia fordulatszám adatai: 87 (98)MVA 78 (88)MW cos cp = 0,9 15.75 kV + 5% 50 Hz 83,5 fordulat/perc A kb. 7,2 km hosszú alvízcsatorna a medvei Duna-híd felett 5 km-re torkollik a Dunába. Az üzemvízcsatomás vízerőmű és a Nagymarosi Vízerőmű közötti átmeneti folyószakasz természetes esésének jobb kihasználására a Palkoyicovo és Gönyü közötti Duna-szakaszt kotorni fogják. A Gabcikovói Vízerőtelep jelentősége a magyar és csehszlovák energiarendszerek szempontjából abban van, hogy gazdaságosan fedezni tudja a csúcsigényeket, továbbá a tartalék szerepét is betölti. Az energiarendszerben bekövetkező üzemzavar esetén a vízerőmű teljesítményének e célra tartalékolt részével, percenként mintegy 10 MW hő- erőművéi teljesítménykiesést tud helyettesíteni. Szabad generátor kapacitásával részt vehet a meddő teljesítmény kompenzációjában és a feszültség szabályozásában. Az erőmű 220 kV-os feszültségszinten csatlakozik a csehszlovák és magyar országos energiahálózathoz. A magyar távvezetéki csatlakozások a győri 220 kV-os alállomással biztosítanak összeköttetést. A 220 kV-os kapcsolóberendezés és vezénylő épületek az üzemvízcsatoma balpartján helyezkednek el. 2.2202 A NAGYMAROSI VÍZERŐMŰ A Nagymarosi Vízerőmű lényegében két fő részből áll, éspedig az 1696,25 fkm-ben lévő folyami vízlépcsőből, továbbá azokból a védelmi létesítményekből, melyeket a Duna és mellékfolyói által érintett területeken a duzzasztás káros hatásának kiküszöbölése céljából létesülnek. Ez utóbbival itt nem foglalkozunk. A vízlépcső a duzzasztóművet, az ikerhajózsilipet, továbbá a két részre osztott vízerőtelepet foglalja magában. A duzzasztóműnek 9 db 24 m széles szabad nyílása van. A duzzasztás! szint 2300 m3/s~nál kisebb vízhozamok esetén pedig 108,50 m, 3000 m3/sec-nál nagyobb vízhozamok esetén pedig 108,00 m, 6000 m3/s-nál nagyobb vízhozamok esetén a duzzasztómű nyílásait teljesen szabaddá teszik. A mintegy 50 millió m3 hasznos medertározás- sal rendelkező nagymarosi böge nemcsak a Gabcikovói Vízerőmű kiegyenlítő tározójául szolgál, hanem 1,0 m vízszíningadozás mellett felhasználható a Nagymarosi Vízerőmű részleges csúcsüzeme céljára is. Az 1000 m3/sec és ennél kisebb vízhozamokat a nagymarosi vízerőtelep folyamatos üzemben hasznosítja, hogy a hajózás lehetőségei ne romoljanak. Nagyobb vízhozamok esetében az 1000 m3/sec-on felüli vízhozam a felső bögében tárolható és csúcs- terhelés fedezésére felhasználható. A felvízszint a csúcsüzem alatt a 108,50 m és a 107,20 m magasság között változik. A duzzasztóműtől balra és jobbra egy-egy erőtelep létesül. A turbinák egyenkénti víznyelése 360 m3/sec, a teljes beépített teljesítmény 187 MW. Az évi átlagos energiatermelés 1001 GWó. A vízlépcső alatt, a Nagymarosi Vízerőmű hasznosítható esésének és a hajózási mélységnek növelése, végül, a lejjebb fekvő Adonyi Vízerőműhöz való jobb csatlakozás érdekében a Duna medrét az 1696,25—1657 fkm szakaszon kotorni fogják. A két részre osztott vízerőtelep baloldali telepében 6, a jobboldali telepében 4 egységet helyeznek el. A vízerőtelep 2—2 gépegységet magábafoglaló, egyenként kb. 53 m széles tömbökre tagozódik. A vízerőtelep felépítménye ún. gépkamrás kialakítású. A vízhozamok és vízszintek alakulására vonatkozó főbb adatok a következők: 590
