Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
25. táblázat Csatornahálózat A település neve Csatornázott lakosszám rendszere összes hosz- sza Elvezetett és tisz- tított.szennyvíz mennyisége Befogadó Építési összköltség % km m8/nap millió Ft Budapest 76 egyesített 3000,0 240 000 B Duna, Soroksári Dunaág 3800,— Ajka 68 elválasztó 65,0 5 900 B Torna patak 62,9 Baja 70 elválasztó 125,0 9 000 B Duna 90,Balassagyarmat 74 elválasztó 82,3 4 500 B Ipoly 61,Dunaújváros 100 egyesített 101,0 36 000 M Duna 160,— Esztergom 84 elválasztó 37,5 8 900 M Duna 44,— Győr 76 egyesített 186,0 80 000 B Mosoni Dunaág 300,— Kalocsa 50 elválasztó 46,0 8 000 B Vajas csatorna 47,— Kaposvár 84 elválasztó 110,0 15 000 B Kapos 83,Komárom 80 egyesített 50,0 15 400 M Duna 63,— Komló 64 elválasztó 77,0 8 500 B Kaszárnya patak 36,— Kőszeg 55 elválasztó 11,5 2 400 B Gyöngyös patak 30,8 Mohács 50 egyesített 50,0 22 000 M Duna 68,— Mosonmagyaróvár 77 elválasztó 67,0 6 000 B Mosoni Dunaág 49,3 Oroszlány 86 elválasztó 39,2 3 800 B Oroszlány-Kecskédi vízfolyás 26,5 Pápa 84 elválasztó 46,0 21 000 B Tapolca patak 75,6 Sopron 77 elválasztó 117,2 10 500 B Ikva patak 93,5 Szekszárd 83 elválasztó 66,0 12 400 B Szekszárdi Séd 75,Székesfehérvár 60 elválasztó 147,0 29 000 B Malom csatorna 142,6 Szentendre 58 egyesített 17,6 1 800 M Duna 22,7 Szombathely 90 elválasztó 196,5 23 000 B Perint patak 180,3 Tata 83 elválasztó 37,0 4 300 B Szent János patak 42,— Tatabánya 80 elválasztó 141,0 19 000 B Átalér 102,5 Vác 95 elválasztó 74,0 16 000 M Duna 53,1 Várpalota 62 elválasztó 48,7 5 700 B Csákány árok 45,3 Veszprém 78 elválasztó 64,5 8 700 B Veszprémi Séd 53,9 Zalaegerszeg 58 vegyes 66,0 8 200 B Dencsár csatorna 121,(Keszthely) (75) (elválasztó) (67,0) (3 400 B) (Balaton) (54,-) Összesen: — — 5969,0 625 000 — 5929,— A regionális csatornamű egyik önálló rendszerét Keszthely város építés alatt álló csatornaművé alkotja. A 25. táblázat a Duna vízgyűjtőterületén lévő városok központi csatomaműveinek főbb fejlesztési adatait ismerteti. Megjegyzés a táblázathoz: az „Elvezetett és tisztított szennyvíz' mennyisége” rovatban az M jel mechanikai, a B jel pedig biológiai tisztítást jelent; Budapest közcsatomahálózata által a fejlesztési időszak végén elvezetett szennyvízmennyiség várhatóan 1 200 000 m3/nap lesz, melyből azonban csak a táblázatban feltüntetett 240 000 m3/nap mennyiség kerül tisztításira,; Keszthely város adatai az összegezésben nem szerepelnek. A fentiekben felsorolt városokon kívül Siófok és Tapolca (a fejlesztés során várossá nyilvánítandó nagyközségekben), továbbá Dorog, Dunaharaszti, Gödöllő, Mór, Nyergesújfalu, Paks, Sárvár és Szi- getszentmiklós községekben lesz csatornamű. Siófok és Tapolca csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése, illetve megvalósítása a Balatoni Regionális Csatornamű keretében történik. A többi helységben a csatornázással ellátandó ösz- szes lakoslétszám mintegy 73 000 fő, mely az említett települések összlakosságának 63%-a. Az ellátottság mértéke az egyes községekben 45—93% között lesz. A szennyvízcsatornák összes hosszát 136 km-re, a csapadékcsatornákét 46 km-re tervezzük. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 18 300 m3/nap, mely teljes egészében tisztításra kerül; éspedig a 85%-a biológiai, 15%-a pedig mechanikai tisztításra. Az említett központi csatornaművek részint új létesítmények,, részint pedig meglévő kis csatornaművek bővítése útján alakulnak ki. Létesítésük, illetve fejlesztésük összesen 151 millió Ft beruházási költséget igényel. Almásfüzitő, Budakeszi, Dunakeszi és Zirc községek meglévő központi csatomaműveinek számottevő fejlesztését nem irányoztuk elő. 541
