Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

1.2212 KIS ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A fejlesztési előirányzatok szerint Dunaföldvár, Marcali és Tamási — a fejlesztés során várossá nyilvánítandó — nagyközségekben, továbbá 13 egyéb községben, épül kis csatornamű. Az általuk kiszolgált lakosszám kb. 75 000 fő lesz. A tervezett ellátottság mértéke az egyes helységekben 11— 35%. A csatornahálózatok előirányzott összes hosz- sza 201 km, melyből 157 km szennyvízcsatorna, a többi csapadékelvezető csatorna. Az elvezetendő szennyvíz mennyi,sége mintegy 18 000 m3/nap, melynek 73%-a biológiai, 27%-a pedig mechanikai tisztításra kerül. A kis csatornaművek kiépítésének beruházási költsége kb. 172 millió Ft. A Dunakanyarnak üdülési, turisztikai és idegen- forgalmi szempontból kiemelt területén nagy­arányú fejlesztés várható. Az itt lévő települések közműves csatornázással jelenleg nem rendelkez­nek. A terület községeinek várható lakoslétszáma 32 400 fő állandó lakos és nagyszámú üdülő vendég. A jelentős helységek csatornázása indokoltnak lát­szik. Ezért a fejlesztési időszak végéig 14 község­ben körzeti csatomaművet kell létesíteni, szenny­víztisztító berendezéssel együtt. A csatornázással ellátandó állandó lakosság arányszáma 53%. A szennyvízcsatornák tervezett összes hossza 9 km. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 2300 m3/nap. A szennyvíztisztító berendezések kapacitását az üdü­lők számának figyelembevételével kell megállapí­tani. Az előirányzott beruházási költség 16,0 mil­lió Ft. Az ipari üzemeik önállóan csatornázott lakótele­peinek lakosszáma a fejlesztési időszak végén elő­reláthatólag összesen 113 000 fő lesz. A fejlesztés során létesülő, illetve a jelenleg kel­lően nem csatornázott lakótelepek részére kis csa­tornaműveket kell kiépítem. A szennyvízcsatornák tervezett hosssza ezeken a telepeken előrelátható­lag 185 km, a csapadékcsatornáké 35 km. Az elve­zetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség kb. 19 000 m3/nap. A csatornázás és szennyvíztisztítás beruházási költsége 210 millió Ft-ra becsülhető. Körzeti csatornaművek a hozzájuk tartozó szennyvíztisztító berendezésekkel együtt számos olyan községben létesülnek, amelyek körzeti-, vagy törpevízművel rendelkeznek, illetve fognak rendel­kezni. A meglévő és a kiépítendő körzeti csatorna­művek összesen 120 000 fő szennyvizét fogják el­vezetni és tisztítani. Csatornahálózatunknak ter­vezett összes hossza mintegy 374 km, melynek 85%-a szennyvíz-, a többi csapadékvízcsatoma. A szennyvíz mennyisége 12 500 m3/nap, mely teljes egészében tisztításra kerül. A csatornázás és szennyvíztisztítás beruházási költsége kb. 280 mil­lió Ft, míg a csapadékvíz elvezetésére kb. 82 mil­lió Ft fordítandó. A fejlesztési időszak folyamán csatornázásra nem kerülő helységekben a fontosabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítmények (iskola, óvoda, kórház, stb.) szennyvízkezelésének egyedi megoldására 72 millió Ft keretösszeget kell biztosítani. 2 2213 AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A távlati tervek jelentős mértékű iparfejlesztést irányoznak elő ezen a területen. A meglévő, súly­ponti iparvidékek fejlesztése mellett új ipari kör­zetek kialakulása várható, elsősorban a Duna men­tén, ahol a nagyarányú iparfejlesztés lehetőségeit a kedvező vízellátási adottságok is biztosítják. Ha­zánk ásványi kincsekben égjük leggazdagabb terü­letén, a Dunántúli-Középhegységben a vízhiány miatt csak kis vízigényű ipertelepek létesíthetők. Az iparfejlesztés távlati terve fokozatosan fel kívánja számolni az ipar túlzott mértékű fővárosi összpontosulását. Ennek megfelelően a fejlesztés során a fővárosiban új nagyüzemek nem létesülnek. Ezzel szemben — egyes meglévő nagyüzemek re­konstrukcióján és bővítésén kívül — elsősorban a munkaigényes, különleges szakképzettséget igénylő gyógyszeripari, finommechanikai és elektronikus műszeripari ágazatok jelentős fejlesztésével kell számolnunk. Az iparfejlesztés során rohamosan növekvő ener­giaigény az energiatermelés mennyiségének nagy­mértékű növelését teszi szükségessé. 1960 óta üzembe lépett az Oroszlányi Hőerőmű és a távlati tervek szerint az első fejlesztési időszakban további 3 frissvízhűtésű hőerőmű épül a Duna mentén. A vegyipar területén a távlati terv az észak-du­nántúli és a várpalotai (péti) jelentősebb üzemek fejlesztése mellett Baja és Százhalombatta térségé­ben új vegyipari kombinátok létesítését irányozza elő. A nagy energiaigényű vegyi üzemek telepítése és bővítése a villamosenergiaipar fejlesztésével összhangban történik. A papír- és cellulózeipar nagyobb arányú fejlesz^ tésére Dunaújvárosban, továbbá Baja és Moson­magyaróvár térségében kerül sor. Egyéb könnyű­ipari üzemek főleg a városokban és a jelentősebb nagyközségekben (Győr, Kalocsa, Mohács, Szek- szárd, Dombóvár, stb.) települnek. Az élelmiszeripar nagy mértékben megnövekvő jövőbeni feladatainak ellátása céljából egyrészt a meglévő ipartelepek korszerűsítése és bővítése vár­ható, másrészt jelentős új élelmiszeripari üzemek létesülnek (Győr, Kapuvár, Kiskőrös, Sárvár, Za­laegerszeg, stb.). Az építőanyagipar nagyobb arányú fejlesztésé­vel elsősorban Nyergesújfalu és Vác (DCM) térsé­gében kell számolni. Gépipari üzemek telepítésére csaknem vala­mennyi városban és nagyközségben sor kerül. Na­gyabb gépipari üzemek előreláthatólag Székesfe­hérvár és Győr városokban létesülnek. A Duna vízgyűjtő ipartelepeinek összes vízki­bocsátása a fentiekben vázolt iparfejlesztés hatá­sára az első fejlesztési időszakban az 1960. évi 2,14 millió m3/napról 10,74 millió mVnapra növekszik. Ebből 1,6 millió m3/r*ap (15%) iparilag szennyezett, a többi szennyezetten. Az utóbbi vízmennyiségnek közel 80%-a frissvízhűtésű hőerőművekből szár­mazik. A káros ipari szennyvizek mennyisége 0,55 millió m3/nap, mely a szennyezett vízkibocsátásnak 34%-a, az összes vízkibocsátásnak pedig 5%-a. A káros ipari szennyvizeket teljes mennyiségben ha­tástalanítani kell. 542

Next

/
Thumbnails
Contents