Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
1.2212 KIS ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A fejlesztési előirányzatok szerint Dunaföldvár, Marcali és Tamási — a fejlesztés során várossá nyilvánítandó — nagyközségekben, továbbá 13 egyéb községben, épül kis csatornamű. Az általuk kiszolgált lakosszám kb. 75 000 fő lesz. A tervezett ellátottság mértéke az egyes helységekben 11— 35%. A csatornahálózatok előirányzott összes hosz- sza 201 km, melyből 157 km szennyvízcsatorna, a többi csapadékelvezető csatorna. Az elvezetendő szennyvíz mennyi,sége mintegy 18 000 m3/nap, melynek 73%-a biológiai, 27%-a pedig mechanikai tisztításra kerül. A kis csatornaművek kiépítésének beruházási költsége kb. 172 millió Ft. A Dunakanyarnak üdülési, turisztikai és idegen- forgalmi szempontból kiemelt területén nagyarányú fejlesztés várható. Az itt lévő települések közműves csatornázással jelenleg nem rendelkeznek. A terület községeinek várható lakoslétszáma 32 400 fő állandó lakos és nagyszámú üdülő vendég. A jelentős helységek csatornázása indokoltnak látszik. Ezért a fejlesztési időszak végéig 14 községben körzeti csatomaművet kell létesíteni, szennyvíztisztító berendezéssel együtt. A csatornázással ellátandó állandó lakosság arányszáma 53%. A szennyvízcsatornák tervezett összes hossza 9 km. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 2300 m3/nap. A szennyvíztisztító berendezések kapacitását az üdülők számának figyelembevételével kell megállapítani. Az előirányzott beruházási költség 16,0 millió Ft. Az ipari üzemeik önállóan csatornázott lakótelepeinek lakosszáma a fejlesztési időszak végén előreláthatólag összesen 113 000 fő lesz. A fejlesztés során létesülő, illetve a jelenleg kellően nem csatornázott lakótelepek részére kis csatornaműveket kell kiépítem. A szennyvízcsatornák tervezett hosssza ezeken a telepeken előreláthatólag 185 km, a csapadékcsatornáké 35 km. Az elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség kb. 19 000 m3/nap. A csatornázás és szennyvíztisztítás beruházási költsége 210 millió Ft-ra becsülhető. Körzeti csatornaművek a hozzájuk tartozó szennyvíztisztító berendezésekkel együtt számos olyan községben létesülnek, amelyek körzeti-, vagy törpevízművel rendelkeznek, illetve fognak rendelkezni. A meglévő és a kiépítendő körzeti csatornaművek összesen 120 000 fő szennyvizét fogják elvezetni és tisztítani. Csatornahálózatunknak tervezett összes hossza mintegy 374 km, melynek 85%-a szennyvíz-, a többi csapadékvízcsatoma. A szennyvíz mennyisége 12 500 m3/nap, mely teljes egészében tisztításra kerül. A csatornázás és szennyvíztisztítás beruházási költsége kb. 280 millió Ft, míg a csapadékvíz elvezetésére kb. 82 millió Ft fordítandó. A fejlesztési időszak folyamán csatornázásra nem kerülő helységekben a fontosabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítmények (iskola, óvoda, kórház, stb.) szennyvízkezelésének egyedi megoldására 72 millió Ft keretösszeget kell biztosítani. 2 2213 AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A távlati tervek jelentős mértékű iparfejlesztést irányoznak elő ezen a területen. A meglévő, súlyponti iparvidékek fejlesztése mellett új ipari körzetek kialakulása várható, elsősorban a Duna mentén, ahol a nagyarányú iparfejlesztés lehetőségeit a kedvező vízellátási adottságok is biztosítják. Hazánk ásványi kincsekben égjük leggazdagabb területén, a Dunántúli-Középhegységben a vízhiány miatt csak kis vízigényű ipertelepek létesíthetők. Az iparfejlesztés távlati terve fokozatosan fel kívánja számolni az ipar túlzott mértékű fővárosi összpontosulását. Ennek megfelelően a fejlesztés során a fővárosiban új nagyüzemek nem létesülnek. Ezzel szemben — egyes meglévő nagyüzemek rekonstrukcióján és bővítésén kívül — elsősorban a munkaigényes, különleges szakképzettséget igénylő gyógyszeripari, finommechanikai és elektronikus műszeripari ágazatok jelentős fejlesztésével kell számolnunk. Az iparfejlesztés során rohamosan növekvő energiaigény az energiatermelés mennyiségének nagymértékű növelését teszi szükségessé. 1960 óta üzembe lépett az Oroszlányi Hőerőmű és a távlati tervek szerint az első fejlesztési időszakban további 3 frissvízhűtésű hőerőmű épül a Duna mentén. A vegyipar területén a távlati terv az észak-dunántúli és a várpalotai (péti) jelentősebb üzemek fejlesztése mellett Baja és Százhalombatta térségében új vegyipari kombinátok létesítését irányozza elő. A nagy energiaigényű vegyi üzemek telepítése és bővítése a villamosenergiaipar fejlesztésével összhangban történik. A papír- és cellulózeipar nagyobb arányú fejlesz^ tésére Dunaújvárosban, továbbá Baja és Mosonmagyaróvár térségében kerül sor. Egyéb könnyűipari üzemek főleg a városokban és a jelentősebb nagyközségekben (Győr, Kalocsa, Mohács, Szek- szárd, Dombóvár, stb.) települnek. Az élelmiszeripar nagy mértékben megnövekvő jövőbeni feladatainak ellátása céljából egyrészt a meglévő ipartelepek korszerűsítése és bővítése várható, másrészt jelentős új élelmiszeripari üzemek létesülnek (Győr, Kapuvár, Kiskőrös, Sárvár, Zalaegerszeg, stb.). Az építőanyagipar nagyobb arányú fejlesztésével elsősorban Nyergesújfalu és Vác (DCM) térségében kell számolni. Gépipari üzemek telepítésére csaknem valamennyi városban és nagyközségben sor kerül. Nagyabb gépipari üzemek előreláthatólag Székesfehérvár és Győr városokban létesülnek. A Duna vízgyűjtő ipartelepeinek összes vízkibocsátása a fentiekben vázolt iparfejlesztés hatására az első fejlesztési időszakban az 1960. évi 2,14 millió m3/napról 10,74 millió mVnapra növekszik. Ebből 1,6 millió m3/r*ap (15%) iparilag szennyezett, a többi szennyezetten. Az utóbbi vízmennyiségnek közel 80%-a frissvízhűtésű hőerőművekből származik. A káros ipari szennyvizek mennyisége 0,55 millió m3/nap, mely a szennyezett vízkibocsátásnak 34%-a, az összes vízkibocsátásnak pedig 5%-a. A káros ipari szennyvizeket teljes mennyiségben hatástalanítani kell. 542
