Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
22. táblázat tonba, hanem más befogadóba vezetendő. A Balatonba a szennyvíz csak biológiai tisztítás és utókezelés (halastó, öntözés) után bocsátható be. — Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása is. — Megfelelő adottságok esetén, több ipartelep ipari szennyvizének közösen történő elvezetését és tisztítását kell előirányozni. — Ahol a szennyvizeknek ipari célokra történő kihasználására lehetőség kínálkozik és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen irányú hasznosítására törekedni kell. — A különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket a helyi adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében kell hatástalanítani. — A tisztított ipari és házi szennyvizeknek mezőgazdasági célokra való felhasználását, minden esetben meg kell vizsgálni. Kedvező adottságok esetén ezeket a szennyvizeket öntöző- vagy tógazdaságokban kell hasznosítani. 2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának, szennyvíztisztításának és a vizek tisztasága védelmének fejlesztése 2.21 A TELEPÜLÉSEK ÉS AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA, SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA AZ ELSŐ FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN 2.211 Települések csatornázása és szennyvíztisztítása Magyarország első fejlesztési időszak végén várható lakosszámát és annak településtípusonkénti megoszlását a VIII. „Ivó és ipari vízellátás” című fejezet 2.2 pontja tartalmazza. A Kerettervben előirányzott fejlesztés során az ország lakosságának közműves csatorna-ellátottsága az 1960. évi 21.6%-ról 48.2%-ra, a szennyvíztisztító berendezésekkel is ellátottak aránya pedig 4,5%-ról 36.6%-ra növekszik. A csatornázás kiépítésével egy időben kell a szennyvíz tisztításáról is gondoskodni. A fejlesztési időszak végén a közműves csatornával való ellátottság egyúttal szennyvíztisztítással való ellátottságot is jelent, kivéve Budapestet, ahol a nagy mennyiségű szennyvíz tisztításának megvalósítását a pénzügyi lehetőségek korlátozzák. Budapest közcsatornahálózata által elvezetett szennyvízmennyiség ugyanis az ország összes közcsatomahálózattal összegyűjtött szennyvizének 51%-a, melynek teljes egészében való tisztítása csak a távlati fejlesztési időszakban kerülhet sorra. Az első fejlesztési időszak végére a fővárosi közcsatomahálózat által elvezetett szennyvíz kb. 20%-ának a biológiai tisztítását irányoztuk elő Budapest nélkül az ország lakosságának 41%-a részesül csatornázásban és szennyvíztisztításban, A közműves csatornaellátottság fejlesztett állapotáról az alábbi összeállítás ad tájékoztatást: A szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő I % Központi csatornamű 4 764 42,2 Kis csatornamű 427 3,8 Körzeti csatornamű 253 2,2 Összesen: 5 444 48,2 Központi,, illetve kis csatornaművel rendelkezik az első fejlesztési időszak végén az ország valamennyi városa, nagyközsége, kiemelt fontosságú mezőgazdasági és üdülési központja, a lakótelepek és általában a 10 000 főnél nagyobb lakosszámú települések. Körzeti csatornaművek szómos kisebb településben, épülnek ki. Ezeknek a létesítése a községi, vagy törpevízművel rendelkező helységekben szükséges, elsősorban az olyan községek központjában, ahol a komfortos, illetve a félkomfortos vízellátásban részesülők száma annyira megnövekszik, hogy a közműves csatornázás megindítását a kulturális és a közegészségügyi szempontok egyaránt megkövetelik. A körzeti csatomaműveket és a hozzájuk tartozó szennyvíztisztító berendezéseket — melyek kezdetben 500—1000 fő kiszolgálását fogják biztosítani — a távlati közműrendszerbe be- illeszthetően kell megvalósítani. A fejlesztési időszak alatt sem csatornázandó települések fontosabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítményeinek (iskola, óvoda, kórház, stb.) csatornázását és szennyvíztisztítását kis szennyvíz- tisztító berendezésekkel kell megoldani. A közcsatomahálózatok által levezetett összes szennyvízmennyiség a fejlesztési időszak végén 2,35 millió m3/nap, melyből tisztításra kerül 1,32 millió m3/nap, vagyis az összes vízkibocsátás 56%-a (11% mechanikai, 56 % pedig biológiai eljárással). Ipari szennyvizet előreláthatólag 0,8 millió m3/nap mennyiségben fognak a közcsatorna- hálózatokba bocsátani. A körzeti csatornaművek, kisebb lakótelepek szennyvíztisztító kisberendezései további 73 000 m3/nap szennyvizet tisztítanak majd. Ezt is figyelembe véve megállapítható, hogy a településekről kibocsátott szennyvizek 59%-a részesül tisztításban. A közcsatomahálózatok hossza és csatornázási rendszer szerint megoszlása a fejlesztési időszak végén a következő lesz: Egyesített rendszerű szennyvízcsatorna 3 764 km Elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna 4 983 km Szennyvízcsatorna összesen: 8 747 km Elválasztó rendszerű csapadékcsatorna 2 168 km összesen: 10 915 km A szennyvizek közbenső átemelését közel 270 átemelőtelep fogja biztosítani. Az átemelőtelepek, továbbá a szennyvíztisztító telepek évi energiafelhasználása 366 millió kWó lesz. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési tervében előirányzott célkitűzések megvalósításának várható költsége 12 380 millió Ft, melynek megoszlása a következő: 538
