Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

22. táblázat tonba, hanem más befogadóba vezetendő. A Bala­tonba a szennyvíz csak biológiai tisztítás és utó­kezelés (halastó, öntözés) után bocsátható be. — Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásá­nak a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gya­korolt hatása is. — Megfelelő adottságok esetén, több ipartelep ipari szennyvizének közösen történő elvezetését és tisztítását kell előirányozni. — Ahol a szennyvizeknek ipari célokra történő kihasználására lehetőség kínálkozik és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szenny­vizeknek ilyen irányú hasznosítására törekedni kell. — A különleges szennyeződésű ipari szennyvize­ket a helyi adottságok figyelembevételével lehető­leg a keletkezési hely közelében kell hatástalaní­tani. — A tisztított ipari és házi szennyvizeknek me­zőgazdasági célokra való felhasználását, minden esetben meg kell vizsgálni. Kedvező adottságok esetén ezeket a szennyvizeket öntöző- vagy tógaz­daságokban kell hasznosítani. 2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának, szennyvíztisztításának és a vizek tisztasága védelmének fejlesztése 2.21 A TELEPÜLÉSEK ÉS AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA, SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA AZ ELSŐ FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN 2.211 Települések csatornázása és szennyvíztisztítása Magyarország első fejlesztési időszak végén vár­ható lakosszámát és annak településtípusonkénti megoszlását a VIII. „Ivó és ipari vízellátás” című fejezet 2.2 pontja tartalmazza. A Kerettervben előirányzott fejlesztés során az ország lakosságának közműves csatorna-ellátott­sága az 1960. évi 21.6%-ról 48.2%-ra, a szenny­víztisztító berendezésekkel is ellátottak aránya pedig 4,5%-ról 36.6%-ra növekszik. A csator­názás kiépítésével egy időben kell a szennyvíz tisz­tításáról is gondoskodni. A fejlesztési időszak vé­gén a közműves csatornával való ellátottság egy­úttal szennyvíztisztítással való ellátottságot is je­lent, kivéve Budapestet, ahol a nagy mennyiségű szennyvíz tisztításának megvalósítását a pénzügyi lehetőségek korlátozzák. Budapest közcsatornahá­lózata által elvezetett szennyvízmennyiség ugyanis az ország összes közcsatomahálózattal összegyűj­tött szennyvizének 51%-a, melynek teljes egészé­ben való tisztítása csak a távlati fejlesztési időszak­ban kerülhet sorra. Az első fejlesztési időszak végé­re a fővárosi közcsatomahálózat által elvezetett szennyvíz kb. 20%-ának a biológiai tisztítását irá­nyoztuk elő Budapest nélkül az ország lakosságának 41%-a részesül csatornázásban és szennyvíztisztításban, A közműves csatornaellátottság fejlesztett állapotá­ról az alábbi összeállítás ad tájékoztatást: A szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő I % Központi csatornamű 4 764 42,2 Kis csatornamű 427 3,8 Körzeti csatornamű 253 2,2 Összesen: 5 444 48,2 Központi,, illetve kis csatornaművel rendelkezik az első fejlesztési időszak végén az ország vala­mennyi városa, nagyközsége, kiemelt fontosságú mezőgazdasági és üdülési központja, a lakótelepek és általában a 10 000 főnél nagyobb lakosszámú települések. Körzeti csatornaművek szómos kisebb település­ben, épülnek ki. Ezeknek a létesítése a községi, vagy törpevízművel rendelkező helységekben szük­séges, elsősorban az olyan községek központjában, ahol a komfortos, illetve a félkomfortos vízellá­tásban részesülők száma annyira megnövekszik, hogy a közműves csatornázás megindítását a kultu­rális és a közegészségügyi szempontok egyaránt megkövetelik. A körzeti csatomaműveket és a hozzájuk tartozó szennyvíztisztító berendezéseket — melyek kezdetben 500—1000 fő kiszolgálását fogják biztosítani — a távlati közműrendszerbe be- illeszthetően kell megvalósítani. A fejlesztési idő­szak alatt sem csatornázandó települések fonto­sabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítményeinek (iskola, óvoda, kórház, stb.) csatornázását és szennyvíztisztítását kis szennyvíz- tisztító berendezésekkel kell megoldani. A közcsatomahálózatok által levezetett összes szennyvízmennyiség a fejlesztési időszak végén 2,35 millió m3/nap, melyből tisztításra kerül 1,32 millió m3/nap, vagyis az összes vízkibocsátás 56%-a (11% mechanikai, 56 % pedig biológiai el­járással). Ipari szennyvizet előreláthatólag 0,8 mil­lió m3/nap mennyiségben fognak a közcsatorna- hálózatokba bocsátani. A körzeti csatornaművek, kisebb lakótelepek szennyvíztisztító kisberendezései további 73 000 m3/nap szennyvizet tisztítanak majd. Ezt is figye­lembe véve megállapítható, hogy a településekről kibocsátott szennyvizek 59%-a részesül tisztítás­ban. A közcsatomahálózatok hossza és csatornázási rendszer szerint megoszlása a fejlesztési időszak végén a következő lesz: Egyesített rendszerű szennyvízcsatorna 3 764 km Elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna 4 983 km Szennyvízcsatorna összesen: 8 747 km Elválasztó rendszerű csapadékcsatorna 2 168 km összesen: 10 915 km A szennyvizek közbenső átemelését közel 270 át­emelőtelep fogja biztosítani. Az átemelőtelepek, to­vábbá a szennyvíztisztító telepek évi energiafel­használása 366 millió kWó lesz. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési tervében előirányzott célkitűzések megvalósításá­nak várható költsége 12 380 millió Ft, melynek megoszlása a következő: 538

Next

/
Thumbnails
Contents