Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Szennyvízelvezetés és tisztítás Csapadékcsatornák Egyedi szennyvíztisztító berendezések 10 778 millió Ft 1 460 millió Ft 142 millió Ft összesen: 12 380 millió Ft A tervezett fejlesztés végrehajtásával a községi lakosság csatornaellátottságának aránya lényegesen megnövekszik. A csatornázott területen élő lakos­ság település-típusonkénti megoszlása a terv sze­rint a következőképpen alakul: 23. táblázat Település jellege Csatornázással ellátott lakosszám 1000 fő I % Budapest 1 750 32,2 Megyei jogú városok 736 13,5 Járási jogú városok 1 847 33,8 Városok összesen: 4 333 79,5 Községek összesen: 1 111 20,5 összesen: 5 444 100,0 Az összehasonlíthatóság kedvéért a táblázat csak az 1960. évben, meglévő 63 város fejlesztési ada­tait tartalmazza. A fejlesztési időszak végén az ország mintegy 630 települése (kb. 19,5%) rendelkezik közműves csatornázással és szennyvíztisztítással. A 78 városi csatornaműből 45 újonnan épül, 33 pedig bővítésre kerül. Városi szennyvíztisztító telepet, 72-t kell újonnan létesíteni, a bővítendők száma mindössze 6 db. Községeimk közül 67-nek lesz jelentősebb csatornaművé. A települések csatornázásának, szennyvíztisztítá­sának fejlesztett állapotát, továbbá a fejlesztés adatait a fejezet végén lévő 3. és 4. melléklet tar­talmazza. 2.212 Ipartelepek csatornázása és szennyvíztisztítása Az iparfejlesztés célkitűzései jelentős feladatot rónak az ország jövőbeni vízgazdálkodására. A Közcsatomahálózat útján Ipari szennyvíztisztító berendezésben tisztítva: részlegesen teljesen Nem szennyezett vízkibocsátásból közvetlenül a befogadóba vezetve összesen: Káros szennyvíz előreláthatólag 0,95 millió m3/nap mennyiségben keletkezik, ami a szennye­zett vízkibocsátásnak mintegy 34%-át, az összes vizkibocsátásnak pedig a 4,6%-át jelenti. A káros szennyvizek teljes mennyiségét hatástalanítani kell. Az ország ipari szennyvizeinek kezeléséhez szük­séges átemelőtelepek és szennyvíztisztító berende­zések várható energiafelhasználása 472,5 millió kWó. Az ipari üzemek önállóan csatornázott lakó­telepein élő dolgozók lélekszámú a fejlesztési idő­szak végén előreláthatólag 287 000 fő lesz. A meglévő és a fejlesztés során létesítendő ipar­meglévő nagy vízigényű, tehát nagy vízmennyisé­get kibocsátó ipartelepek bővítésén, rekonstrukció­ján kívül számos új, vízgazdálkodási szempontból jelentős ipari üzem létesítése várható. A nagy­mértékű fejlesztés során az ország ipartelepeinek vízkibocsátása az 1960. évi mintegy 4 millió mVnapról 46 m3/s) 20,5 millió nrVnapra (238 m3/s) növekszik. A többlet-vízkibocsátás túlnyomó része a terve­zett frissvízhűtésű hőerőművektől és a nehézvegy­ipari kombinátoktól származik. Számottevő víz- mennyiséget bocsátanak még ki az új könnyű- és élelmiszeripari üzemek is. Az iparfejlesztés irányelveinek megfelelően a meglévő iparvidékek továbbfejlesztése mellett je­lentős új iparvidékek alakulnak ki elsősorban Csongrád, Pest, Szolnok és Tolna megyében. Ezek­re a területekre az összes vízkibocsátásnak mintegy 60%-a összpontosul majd, a szennyezett vízkibo­csátásnak pedig a 23%-a. Ugyanakkor az 1960- ban is jelentős iparvidékeinkről távozó vízmeny- nyiség aránya 84%-ról — az ipar decentralizálása következtében — 33%-ra csökken. Az új iparvidékek kialakításán kívül nagy­arányú iparfejlesztés várható még Debrecen, Mis­kolc, Pécs, Szeged és Győr városokban, számos nagyközségben, továbbá az iparilag erősen elma­radt alföldi és dél-dunántúli területeken. Az utóbbi helyekre elsősorban élelmiszer-, könnyű- és gép­ipari üzemek települnek. A jelentős mértékű köz­ségi iparfejlesztés a városok ipari vízkibocsátásá­nak arányszámát a jelenlegi 70%-ról 24%-ra csök­kenti. Az ország ipari üzemeiből a fejlesztési időszak végén összesen mintegy 20,5 millió m3/nap víz- mennyiség távozik. Ebből 2,7 millió m3/nap (13,5%) szennyezett. A szennyezetlen víz 86%-a 17,8 millió m3/nap (206 m3/s) hőerőművek hűtővize. A vízkibo­csátásból a villamosenergia iparra 76%, a vegy­iparra 12%, a könnyűiparra 4%, a kohászatra és az élelmiszeriparra 3,3% jut. A kibocsátott ipari víz elvezetését, illetve keze­lését a következőképpen irányoztuk elő: 0,80 millió m3/nap 4% 1,09 millió m3/nap 5% 1,08 millió m3/nap 5% 17,56 millió m3/nap 86% 20,53 millió m3/nap 100% telepek szennyvizei elvezetésének és tisztításának megvalósítása 7570 millió Ft-ra becsülhető beru­házási költséget igényei. Az ipartelepek csatornázásának, szennyvíztisztí­tásának fejlesztett állapotát, továbbá a fejlesztés adatait a fejezet végén lévő 5. és 6. melléklet tar­talmazza, a házi és ipari vízkibocsátás vázlatát pe­dig a 3. ábra szemlélteti. 2.213 Szennyvizek tervezett hasznosítása A szennyvízhasznosí tás a Kerettervnek egyik fontos célkitűzése. Nemcsak a befogadók teher­mentesítése, hanem a szennyvíz jelentős tápértéke 539

Next

/
Thumbnails
Contents