Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

az Almásfüzitői Timföldgyár vörösiszapja a Nyergesújfalui Viscosagyár termékeit színezte meg. Ezek a nehézségek nemcsak a felszíni vízkivételek során jelentkeznek, hanem a parti kutakban is éreztetik hatásukat. Egyes szennyvízbeömlések környékén helyi halpusztulások is előfordultak.

A szennyezett kisebb vízfolyások vize ivóvízellá- tási célokra, egyáltalán nem használható fel. Itt tehát elsősorban az ipari vízellátás terén lépnek fel nehézségek, mint pl. a Zalán és a Kapóson, melyeknek a vize fürdésre sem alkalmas. Az ipari szennyvizek időnként károkat okoznak a halgazdaságokban is. (Sió—Nádor csatorna.)

A Tisza vízgyűjtőterületén az észak-magyarországi iparvidéken szintén az ipari vízellátást zavarják a szennyvizek. Ezenkívül halpusztulásokat is akoztak a Tiszán és a Tisza mentén telepített halastavakban. A csehszlovákiai cellulózgyárakból származó szennyvízhullámok — mint említettük — Szolnok ivóvízellátásában idéznek elő súlyos nehézségeket.

Tiszántúlon egyes kisebb vízhozamú csatornák (Hortobágy, Szárazér) szennyezettsége miatt az ipari vízellátáson kívül az öntözésben is jelentkeznek időszakos zavarok. A Szárazér erősen szeny- nyezett vize elsősorban a mezőhegyes! cukorgyár vízellátása szempontjából okoz problémákat.

2. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK,

ADATGYŰJTÉSEK, FEUTÄRÄSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben az alábbi adatgyűjtések és feltárások eredményeit dolgoztuk fel:

— a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek IX. „Települések, ipartelepek csatornázása, a vizek tisztaságának védelme” c. fejezet;

— az Országos Vízügyi Főigazgatóság statisztikai adatai az ország közmű-ellátottságáról;

— az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezeléseinek helyzetéről;

— a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyek műszaki adatai;

— a helyszíni felvételek útján, gyűjtött adatok.

A felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan 1960-ban vízvizsgálatokát végzett. A vizsgálatok értékelése a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi hatásaira is kiterjed.

Az első fejlesztési időszakra vonatkozó tervek az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési tervednek irányelvei és számai alapján készültek. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési, regionális és közművesítési (vízellátás-csatornázás) tanulmányai, illetve kiviteli tervei. Felhasználtuk továbbá a nagyobb városok tanácsai illetékes műszaki osztályai, szakigazgatási szervei által közölt adatokat is. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá a nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján egyedi tervek készültek. A kisebb településekkel, ipari létesítményekkel és lakótelepiekkel 'kapcsolatos fejlesztés jellemző adatait normatívák alapján állapítottuk meg.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan, a VITUKI közölt adatokat.

A Keretterv kidolgozása során a csatornázás és szennyvíztisztítás témakörével foglalkozó konferenciák, előadások, vitaülések anyagát, továbbá a szakirodalom idevonatkozó tanulmányait, cikkeit, bszámolóit, stb. szintén felhasználtuk.

2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A felhasznált alapelvek a következők voltak:

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra (komfortos ellátásra) előirányzott területeket.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztése során irányadó szempont, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben készüljön el az ellátott terület szennyvízcsatorna hálózata és lehetőleg szennyvíztisztító berendezése is.

— A települések és ipartelepek részére lehetőleg kis számú nagykapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni.

— A házi és ipari szennyvizek együttes vagy elkülönített kezelésének kérdését a gazdaságosság alapján kell eldönteni.

— Az egymáshoz közelfekvő települések szennyvizeinek együttesen történő kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad tervezni.

— Törpevízműves és közkutas településeken a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerének részeként kell megépíteni.

— A közcsatornákra káros ipari szennyvizeket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetést különös körültekintéssel kell megoldani. A Balaton környékén a tisztított szennyvíz lehetőleg nem a Bala68 OVK

537