Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
8. táblázat Ellátottság megnevezése Duna vízgyűjtő- területe Dráva vízgyűjtő- területe Tisza vízgyűjtő- területe összesen 1000 fő % 1000 fő % 1000 fő % 1000 fő % Lakosszám 5 272 52,8 514 5,2 4 190 42,0 9 976 100 Csatornával ellátva 1 689 32,1 84 16,4 385 9,2 2158 21,6 Szennyvíztisztítással ellátva 187 3,5 77 15,0 147 3,5 411 4,1 Kisberendezésekkel ellátva 100 1,9 10 2,0 140 8,0 250 2,5 A települések csatornázásának és szennyvíztisztításának összesített adatait a fejezet végén lévő 1. melléklet tünteti fel. 1.212 Ipartelepek csatornázása és szennyvíztisztítása Az ipari létesítmények összes napi vízkibocsátása 1960-ban keréken 4 millió m3, azaz 46 m3/s volt. Ennek a vízmennyiségnek körülbelül 30%-a (1,15 millió m3/nap) ipari és házi szennyezettségű, a többi szennyezetten használt víz. A kereken 2,84 millió m3/nap szennyezetten vízkibocsátás 75%-a a hőerőművek felmelegedett hűtővize. A szennyezetten kibocsátott vízmennyiség megoszlása a különböző iparágak között a következő: 9. táblázat Villamosenergiaipar Kohó- és gépipar Bányaipar Vegyipar Élelmiszeripar Könnyűipar Egyéb 1,39 m3/s 10,4% 1,85 m3/s 13,9% 0,93 m3/s 7,0% 2,02 m3/s 15,2% 3,24 m3/s 24,4% 1.90 m3/s 14.7% 1.91 m3/s 14,4% A villamosenergiaipar viszonylag nagy részesedését a zagyvizek okozzák (pl. Kazincbarcika, Ti- szapalkonya, stb.). Az „egyéb” megnevezés alatt a többi iparág (építőanyagipar, építőipar, stb.) továbbá a mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, valamint a felsoroltakkal kapcsolatos szociális, kommunális, kulturális létesítmények szennyvízkibocsátása értendő. Az összes ipari vízkibocsátás 16,8%-a szennyvíztisztító berendezésekben részleges, illetve teljes tisztításra kerül. Közcsatomahálózatofcba a szennyvíz 7,5%-át vezetik, míg 75,7%-a közvetlenül jut a befogadóba. A szennnyezett vízből 0,4 millió m3/nap (4,6 m3/s) mennyiséget (35%) minden tisztítás nélkül bocsátanak a befogadóba. Ipari szennyvíztisztító berendezésekbe 0,68 millió m3/nap víz- mennyiség kerül, ennek közel 15%-a azonban — helytelen kezelés miatt — szennyezetten használt ipari víz. A szennyvíztisztítás 73%-a részleges, 27 %-a teljes mértékű. A befogadók szempontjából mindennemű tisztítás nélkül közvetlenül bevezetett szennyvizeken kívül számottevő terhelést jelent az a körülmény is, hogy a részleges tisztítások általában nem kielégítő mértékűek. A nem működő (pl. Simon tornyai Bőrgyár), vagy pedig egészen rossz hatásfokú (pl. Komádi Kendergyár, Sarkad! Cukorgyár, stb) ipari szennyvíztisztító berendezésekben kezelt szennyvíz nem szerepel a tisztított vízmennyiség fentebb közölt értékében. Szerepel viszont számos olyan tisztító berendezésből kikerülő ipari szennyvíz, mely a berendezés elavult volta, vagy az erős túlterhelés miatt alig részesül tisztításban (pl. Szentendrei Papírgyár, Kaposvári Cukorgyár, Szolnok, Pápa, Tatabánya, Martfű ipari szennyvizei, stb.) és így gyakorlatilag nem tekinthető tisztított szennyvíznek. Ennek a mennyisége mintegy 0,18 millió m3/nap. Leszámítva még az ipari szennyvíztisztító berendezésekbe vezetett szennyezetten vizeket is megállapítható, hogy a szennyezett ipari vízkibocsátásból csak mintegy 0,4 millió m3/nap (35%) kerül kisebb-nagyobb, azonban még elfogadható mértékű tisztításra, vagyis ugyanannyi, mint az a szennyvízmennyiség, amelyet minden tisztítás nélkül vezetnek e befogadókba. Az üzemek összes ipari vízbeszerzéséhez viszonyítva a vízveszteség aránya országos viszonylatban 13%. Az ipari vízkibocsátással kapcsolatos néhány hazai és külföldi adatot — összehasonlítás céljából — az alábbi táblázatban közlünk: 10. táblázat Az összes vízkibocsátásból Ország Év összes ipari vízkibocsátás Ebből szennyezett városi csatornába ipari tisztító- telepre közvetlenül a befogadóba A szennyezettből tisztítva millió m8/nap százalék Magyarország I960 4,0 1,15 7,5 17,0 75,5 35 Német Demokratikus Köztársaság 1958 9,3 1,76 3,5 19,2 77,3 — Német Szövetségi Köztársaság 1957 16,8 7,70 20,0 18,4 61,6 48 525
