Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelései Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv képet ad az 1960. évi állapotról és feltárja a jövő teen- dőit. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a hosszabb távlatú népgazdasági tervek elkészítésének a lehetőségét és az alapját. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segtíséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arról, hogy az ivó- és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára. A bevezető rész az 1960-ban meglévő állapotot foglalja össze. Ezen belül a lakótelepi vízellátás adatainak megbízhatósága kielégítő. Az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről kellően feldolgozott adatok álltak rendelkezésre. Az ipartelepek vízellátó bejrendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejlik. Kérdéses esetekben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a vízgazdálkodás reális adatait. A lakótelepi vízellátás 1980-ig terjedő fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lakósszámfejlesz- tési terv volt, mely az ország lakosszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását a közművekkel kapcsolatosan az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. januárjában megadott fejlesztési irányelvednek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Kerettei-v készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készült, így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. Az ipari vízellátás fejlesztésének tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagy ipari létesítményeinek vízellátására a Keretterv kidolgozásával kapcsolatban egyedi terveket készítettünk, vagy használtunk. A kisebb jelentőségű ipart üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ennek során a helyi körülményeket természetesen csak kis mértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy a költségszámítás az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében az 1980-ig terjedő teljes fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanjs figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén a megadott ősz- szegekhez képest esetleg jelentős megtakarításokat fog eredményezni. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességé- hez. Feltétlenül szükséges tehát a Keretterv ezen fejezetének adatait is folyamatosan helyesbíteni a mindenkori helyzetnek megfelelően. Az ivó- és, ipari vízellátás fejlesztése igen komoly feladatok elé állítja népgazdaságunkat. A kitűzött célok elérése érdekében jelentős mértékben kell fokozni az építőanyag-, az építő-, a gép-, valamint a műszeripar termelékenységét, továbbá korszerűsíteni kell azok technológiáját is. A tervidőszak során a bővülő, valamint az új közüzemi és ipari vízművek csőigénye előreláthatólag mintegy 90 000 tonna öntöttvascső, 100 000 tonna pcél- cső és 140 000 tonna azbesztcementcső. A fcb. 30 millió m3 földkitermelés és földmozgatás, továbbá a létesítményekbe beépítendő közel 1 millió m3 betonmennyiség az építőipar jelentős mérvű gépesítését, továbbá a szállítás korszerű megszervezését igénylik. A vízművek tervidőszak végén várható 560 GWó/év villamosenergia-igénye jelentős tétel az ország jövőbeni energiaellátásában, 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztéséhez a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különösen a felszín alatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés és karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a feladatot elsősorban a községi és a törpevízművekkel kapcsolatosan kell pótlólag végrehajtani, ahol ezek az adatok nagyrészt hiányzanak. A törpe- és kivízművekben jelenleg gyakran tapasztalható üzemeltetési nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező vállalatokat kell létrehozni, melyek a körzetükbe tartozó vízművek üzemét irányítják és ellenőrzik. A megyei közműépítő és karbantartó vállalatok szervezése hasonlóképpen szükséges. A vízművek higiénikus, üzembiztos és gazdaságos üzemeltetése csak megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szakkáder kiképzése útján valósítható meg. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan növekszik. E vízművek létesítésének meggyorsítása ás gazdaságosabbá tétele érdekében a leggyakrabban előforduló víztermelő és vízkezelő gépi berendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalomba hozni. Hasonlóképpen tipizálni, illetve szabványosítani kell a leggyakrabban előforduló műtárgyakat is (kútaknák, szivattyú és nyomásfokozó gépházak, mély- és magasszintű tároló medencék, víztornyok stb.). 491
