Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A jövőben jelentősen növekvő csőigény kielégítése céljából fejleszteni kell a hazai csőgyárak gyártási kapacitását mind mennyiségileg, mind minőségileg, elsősorban az azbesztcement csőgyártás területén. Ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására is. A központi vízművekben — továbbá egyes törpevízművekben is — törekedni kell a teljes, vagy részleges automatizálás biztosítására. Az ehhez szükséges műszerek és berendezések előállítására a műszeriparnak fel kell készülnie. A vízpazarlás elkerülése, továbbá a termelt és kiszolgált víz felhasználásának ellenőrzése érdekében a vízműveket kellő számú és megfelelő minőségű vízmérőberendezésekkel kell felszerelni. A vízművek jelenlegi vízmérő-ellátottsága nem kielégítő. Az elmaradottságot csak jelentékeny meny- nyiségű vízmérőberendezés f orgalomb ah ozat alá val és beépítésével lehet megszüntetni. Az ipari üzemek vízfogyasztásának állandó ellenőrzése céljából meg kell szervezni az üzemek rendszeres — mérési adatokon alapuló — bejelentési kötelezettségét. A jelentősebb üzemekben olyan — lehetőleg mérnöki képesítéssel rendelkező — szakembereket kell megbízni a vízgazdálkodási kérdések kézbentartásával, akik az üzemen belül a tervszerű és gazdaságos vízfelhasználást ellenőrizni és biztosítani tudják. A technológiai fegyelmet ki kell terjesztem az üzemek vízgazdálkodására is. Valamennyi ipari tárcánál megfelelő számú és képzettségű vízügyi szakembert kell alkalmazni a vízgazdálkodási kérdések intézésére. Az ivóvízművekhez hasonlóan az ipari vírinű- vekkel kapcsolatosan is szükséges, hogy a meglévő berendezésekről, műtárgyakról pontos; feltérképezés álljon rendelkezésre, melyet a fejlesztés, a bővítés során kialakult állapotnak megfelelően folyamatosan ki kell egészíteni. A vízszegény területre telepített üzemekben fokozott mértékben kell a víztakarékosságot ellen- őrizni és biztosítani. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az üzemek belső vízháztartását és ahol arra mód van, be kell vezetni, illetve fejleszteni kell a víz visszaforgatását. Üzemeinkben tehát — indokolt esetben — a visszaforgatás mértékét az üzemek sajátosságának, technológiájának figyelem- bevételével úgy kell kialakítani, hogy jövőbeni vízháztartásunkat a nagy vízgazdálkodási hatásfok jellemezze. A nyersvíz-igények részbeni, vagy teljes mértékű kielégítésekor a jövőben figyelembe kell venni az üzemek tisztított szenyvizeinek ismételt felhasználását is. Egymáshoz közel telepítendő új üzemek vízellátásaikor a lehetőségekhez képest biztosítani kell részint a közös ipari vízműről történő vízellátást, részint a sorozatos, illetve az ismételt vízfelhasználást. Az ivóvízművek tehermentesítése, továbbá a lakosság vízellátásának megjavítása érdekében felül kell vizsgálni azoknak az üzemeknek a vízgazdálkodását, melyek vízbeszerzési nehézségekkel, valamint gyakori vízhiánnyal küzdő ivóvízművektől vásárolják ipari vizüket. Indokolt esetben kötelezhetők legyenek az üzemek arra, hogy nyersvíz igényüket a továbbiakban ne vízműtől, hanem saját vízbeszerző műveikből (felszíni víz, talajviz, stb.) elégítsék ki. Az ipari vízellátás gazdaságos tervezése, továbbá a meglévő üzemek vízgazdálkodásának ellenőrzése kellően megalapozott, megbízható ipari víznormák nélkül elképzelhetetlen. A jövő sürgős feladata tehát, hogy mind a hatósági szervek, mind a tervező mérnökök igényeinek megfelelő ipari víznorma- gyűjtemény készüljön, mely — a különböző technológiai módszerek figyelembevételével — az egyes üzemtípusok vízgazdálkodásának irányításához szükséges minőségi és mennyiségi adatokat megadja. Gondoskodni kell arról is, hogy az ivó- és ipari vízellátás területén megoldásra váró problémák a tudományos intézetek kutatási terveiben szerepeljenek. Végezetül a jövőben megoldandó szervezési kérdés, hogy a Vízügyi Igazgatóságok a többi vízgazdálkodási ághoz hasonlóan az ivó- és ipari vízellátásnak is irányítói legyenek területükön. Ehhez a Vízügyi Igazgatóságoknak a lakótelepi és az ipari vízgazdálkodás területén jártas szakemberekre van szükségük, akik egyrészt csak a vízgazdálkodási szempontból jól megoldott tervek kivitelezését engedélyezik, másrészt valamennyi vízellátási kérdésben az irányító és ellenőrző vízügyi hatóság szerepét ellátják. 492
