Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Ipari vízellátás 30. táblázat Terv időszak Frissvíz-beszerzés Vízforgatás Vízfelhasználás Beruházási költség 1000 m*/nap milliárd Ft (Kiindulási év 1960) 4 600 4 100 8 700 — 1961/65 5 800 7 300 13 100 1,9 1966/70 9 300 10 900 20 200 2,0 1971/75 15 200 13 100 28 300 2,3 1976/80 23 200 14 000 37 200 2,5 A közműves ellátásba bevont lakószám alatt a regionális, központi, törpe, körzeti és egyéb vízművekről ellátottak száma értendő. Az egyéb módon ellátottak c. rovat a magánkutakból, valamint a törpevízmű jellegű berendezésekből ellátott lakosság számát tünteti fel. Az ivó- és ipari vízellátás együttes beruházási költségigényének tervidőszakomként! bontása a következő: 31. táblázat Terv-időszak IvóIpari Ssszesen vízellátás milliárd Ft 1961/65 1,4 1,5 2,9 1966/70 2,4 2,0 4,4 1971/75 3,2 2,3 5,5 1976/80 3,7 2,5 6,2 1961/80 10,7 8,3 19,0 Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben ismertetett vízellátás-fejlesztési terv megvalósítása tehát mintegy 19 milliárd Ft nagyságrendű beruházási költséget igényel. A következőben a második 5 éves tervidőszakban* meginduló, s részben befejeződő, ill. átfutó jelentősebb — vízellátással kapcsolatos — beruházásokat soroljuk fel. Tekintettel arra, hogy a távolabbi tervidőszakok beruházásaira vonatkozóan részletesen kidolgozott és jóváhagyott program még nem készült, az 1965. után kezdődő vízellátási beruházások konkrét — névszerinti felsorolást tartalmazó — ütemezése sem készíthető még el. Az ivóvízellátás feladatai közül a második 5 éves tervben a következő jelentősebb beruházások szerepelnek: Az Északnógrádi Regionális Vízmű 5000 m3/nap kapacitásra való kiépítésének (I. ütem) megkezdése. Űj központi ivóvízművek létesítése Békéscsaba, Cegléd, Hajdúszoboszló. Hatvan, Makó, Nyíregyháza és Szentes városokban, továbbá Harkány és Mátraszele községekben. A Fővárosi Vízművek bővítése a nagy felszíni vízmű I. üteme, a Pócsmegyeri III. sz. vízmű, a III. sz. főnyomóvezeték-remdszer első három ága, a kőbányai gerincvezeték, továbbá néhány átemelőtelep megépítésével. Meglévő központi vízművek, víztermelőtelepek bővítése, illetőleg új vízitermelőtelepek létesítése Balassagyarmat, Csongrád, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komló, Kőszeg, Miskolc, Oroszlány, Özd, Pápa, Szeged, Szek- szárd, Szolnok, Tata, Veszprém és Zalaegerszeg városokban. A törpevízmű-fejlesztési program alapján 1965- ig 120—150 törpevízmű épül meg. Az ipari vízellátással kapcsolatosan legjelentősebb beruházások: Villamosenergiaipar: A Dunamenti és az Oroszlányi Hőerőművek belépése, a Pécsi Hőerőmű bővítése, a kispesti, kőbányai, újpesti, kelenföldi fűtőerőművek üzembehelyezése. Vegyipar: A Dunai Kőolajipari Vállalat, valamint a Szegedi Gumigyár üzembeállítása, a Berentei Vegyikombinát, a Tiszapalkonyai Vegyikombinát, a Tiszamentí. Vegyiművek, a Szolnoki Vegyiművek, a Szőnyi Kőolajipari Vállalat, a Vád Forte, a Tiszavasvári Alkaloida, a Chinion, a Kőbányai Gyógyszerárugyár bővítése. Építőanyagipar: A Dunai Cement- és Mészmű, az Alsózsolcai Épületelemgyár, az Orosházi Üvegkombinát és a Nagykanizsai üvegburagyár üzem- behelyezése. Élelmiszeripar: A nyíregyházi és békéscsabai konzervgyárak és hűtőházak üzembeállítása, a szegedi konzerv- és szalámigyárak, valamint a Hatvani Cukorgyár bővítése. Könnyűipar: A dunaújvárosi szalmacellulóze üzem beindulása. Gépipar: A Ganz-Mávag, a Láng Gépgyár, a Váci Egyesült Izzó bővítése. Kohászat: A székesfehérvári könnyű hengermű ipari vízellátása Iszkaszentgyörgyről, a dunaújvárosi meleg hengermű bővítése. Az önálló ipari vízművek fejlesztése során a második 5 éves tervidőszakban kerül sor a Győri Ipari Vízmű bővítésére, továbbá a Délbudai Ipari Vízmű üzembehelyezésére. A fenti rövid áttekintés csupán a vízgazdálkodás szempontjából jelentősebb beruházásokat tartalmazza. Az ipari vízellátás tekintetében jelentéktelen ipari beruházások felsorolására nem tértünk ki. 490
