Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A tiszai vízgyűjtőn a meglévő és tervezett ipari üzemek napi frissvíz-igénye a tervidőszak, végén mintegy 11 millió m3 (127 m3/sec) lesz, ami az országos érték 47,5%-a. A vízbeszerzés várható megoszlása a következő: Felszíni vízkészletből 96,0% Felszínalatti vízkészletből 2,6% Közműből 1,4% A nagy vízfogyasztású (kohászati, villamosenergia-, vegyi-, élelmiszer- és könnyűipari) üzemek a fő vízfolyásokból, elsősorban a Tiszából, a Sajóból, a Zagyvából, illetve a Marosból elégítik ki vízigényeiket. Tekintettel arra, hogy a felszíni vízkivételek 90%-a a Tiszát fogja terhelni, a Tisza csatornázását a tervezett vízlépcsők mielőbbi megépítésével feltétlenül meg kell valósítani. Az északi iparvidék üzemei részére a nyersvizet a Sajó és a Tisza szolgáltatja. Ivóvízminőségű vízzel való ellátásukat a Borsodi Vízellátó Rendszer, valamint a települések ivóvízművei fogják biztosítani. A Zagyva völgyi üzemek vízbeszerzési bázisa továbbra is a Zagyva folyó marad A csúcsfogyasztás időszakában jelentkező megnövekedett igényeket (1,2 m3/sec) azonban a Zagyva csak nagyvizeinek tározása esetén tudja kielégíteni. A fcözépnógrádi iparvidék fejlesztése következtében várható kismérvű vízigény-többlet a tervezett Északnógrádi Regionális Vízműből elégíthető ki. Az Alföld nagy vízfogyasztású új üzemei — kevés kivételtől eltekintve — a Tisza mellett, illetőleg annak közelében települnek. A folyó melletti ipartelepek közvetlen vízkivétellel, a távolabbiak nyílt üzemvíz-csatomából, vagy zárt vezetékekből szerzik be a szükséges vízmennyiséget. Balmazújváros, Tiszavasvári üzemeinek, továbbá Debrecen ipartelepei egy részének vízellátása a Keleti Főcsatornából oldható meg. Az élelmiszeripari üzemek ivóvízminőségű vízigényének kielégítése, továbbá a felszíni vízfolyásoktól távoleső alföldi ipartelepek vízellátása túlnyomórészt mélységi vizekből biztosítható. A tiszavölgyi üzemek a tervidőszak végén mintegy 200 000 m3/nap mennyiségű mélységi vizet használnak fel elsősorban technológiai és ivóvízellátási célokra, kisrészben nyersvízigényeik kielégítésére. Az ivóvízművek által az üzemek részére átadott vízmennyiség mintegy napi 150 000 m3 lesz. A kisebb üzemek a vásárolt vízből teljes ipari vízigéIvóvízellátás nyűket kielégítik. A nagyobbak elsősorban szociális és technológiai célokra használják fel a közművek vizét. A vásárolt vízmennyiség az ipari frissvíz-beszerzés 1,4%-át, a vízművek termelésének pedig mintegy 20%-át képviseli. A Tisza vízgyűjtőjének üzemei a jövőben kb. napi 8,1 millió m3 (94 m3/sec) mennyiségű vizet forgatnak vissza. A távlati összes vízfelhasználás tehát 19,1 millió m3/map (221 m3/sec), ami az országos érték 52%-a. A vízforgatást a vízszegényebb területek nagy- fogyasztású üzemein túlmenően a Tisza és mellékfolyói mellé települő vegyipari és könnyűipari üzemek is bevezetik. Az ipari víz ismételt felhasználásának víztakarékosság szempontjából igen, nagy jelentőségű módszerét a Tiszavölgyben elsőnek a tiszapalkonyai üzemek alkalmazzák. A Vegyikombinát nyersvíz-ellátását ugyanis a Hőerőmű használt hűtővizeinek egy része biztosítja. Az ipari vízellátásnak mintegy 80%-a hűtési célokra szolgál. Az üzemek szociális létesítményeinek, valamint a készenléti lakótelepeknek ivóvíz- ellátására kb. 92 000 m3/nap vízmennyiség szükséges, melyet részben az ipartelepek, részben a települések ivóvízművei biztosítanak. Az ipari víz tárolására szolgáló medencék és víztornyok együttes térfogata 228 000 m3 lesz, vagyis — a frissvíz-hűtésű üzemek víztermelésétől eltekintve — a napi vízbeszerzésnek mintegy 10%-a. A nagyfogyasztású üzemek közül a Mátravidéki Hőerőmű, valamint a Lenin Kohászati Művek fognak jelentős nagyságú ihűtő-illetőleg tározótóval rendelkezni. A fentiekben vázolt iparfejlesztés vízügyi vonatkozású beruházásai 3 541 millió Ft-ra becsülhető költséget igényelnek. Magyarország 1980. évi ivó- és ipari vízellátásának közös folyamatábráját az 5. ábra szemlélteti. 2.3 Az ivó- és ipari vízellátás fejlesztésének ütemezése Az ivó- és ipari vízellátás fejlesztésének tájékoztató jellegű ütemezését — 5 éves tervidőszakokra bontva — táblázatokban közöljük. Ezek a táblázatok a jellemző ellátottsági és a főbb vízgazdálkodási adatokat, valamint az egyes tervidőszakokra előirányzott beruházási költségigények tájékoztató értékeit tartalmazzák. 29. táblázat Tervidőszak Lakósszám Közműves Közkutas Egyéb Víztermelés (1000 m8/nap) Beruházási költség (milliárd Ft) f módon ellátottak száma millió fő (Kiindulási év 1960) 10,00 3,56 2,10 4,34 1 166 — 1961/65 10,30 4,80 2,00 3,50 1 340 1,4 1966/70 10,60 6,20 1,80 2,60 1 700 2,4 1971/75 10,90 7,90 1,50 1,50 2 200 3,2 1976/80 11,30 9,46 1,30 0,54 2 761 3,7 62 OVK 489
