Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A központi vízművek napi víztermelése 33 300 m3 lesz. Ebből 22 700 m3 mélységi, 10 600 m3 pedig felszíni víz. Siklós nagyközség ivóvízellátása — tekintettel környezetének kedvezőtlen hidrogeológiai adottságaira — előreláthatólag csak tisztított Dráva-víz felhasználásával oldható meg. A 3 községi vízmű várható beruházási költsége 70,4 millió forint. Nagykanizsa város 14 000 m3/nap mennyiségi távlati vízigénye a práteri és sánci vízműtelepek bővítésével fedezhető. A vízmű fejlesztése során a csőhálózat bővítésén kívül egy 2000 m3 térfogatú víztorony építése is szükségessé válik. A vízműbővítés 17,7 millió forint beruházási költséget igényel. 2.2223 TÖRPEVfZMÜVEK A vízellátás-fejlesztési terv a Dráva vízgyűjtőjén 1980-ig 97 törpevízművet irányoz elő. Ezek közül 91 önálló, 6 pedig regionális vízműhöz kapcsolódik. Az önálló törpevízművek 126 600 fő. tehát a terület lakosságának 22%-a részére biztosítják az ivóvizet. Az önálló vízművek közül a jelenleg is meglévők száma csupán 2 db; 89 db tehát új létesítmény. Az új törpevízművek zöme a közkúthálózat telepítése szempontjából kedvezőtlen hidrogeológiai adottságú területeken és a jelentősebb községekben létesül. A törpevízművek együttes napi víztermelése mintegy 9800 m3 lesz, melynek 97%-át 110 db fúrt kút szolgáltatja. A tervidőszak végére előirányzott törpevízművek közül 87 mélységi vizet, 4 pedig egyéb vízkészleteket használ fel a vízigények kielégítésére. A kutak túlnyomó részénél — elsősorban a Dráva völgyében — a víz vastalanításával kell számolni. A vízművek által termelt vizet 320 km hosszú — általában azbesztcement anyagú — csővezeték juttatja el a fogyasztókhoz. A víz tárolását, illetve a hálózati nyomást 50 községben víztorony, vagy medence, 41-ben hidrofor berendezés biztosítja. A tervezett tárolótérfogat 3300 m3, a napi víztermelés 34%-a. A fentiekben előirányzott törpevízmű-fejlesztés kb. 123.4 millió forintba kerül, melynek 40%-át állami, 60%-át pedig társulati beruházási keretből kell biztosítani. 2.2224 KÖZKUTAS VÍZELLÁTÁS A közkutas vízellátás jelentősége a vízgyűjtő kisközségeiben továbbra is fennmarad. A fejlesztési terv értelmében ugyanis azokban a helységekben, amelyek még nem értek meg a törpevízműves ellátásra, viszont hidrogeológiai szempontból alkalmasak fúrt kutak telepítésére, közkúthálózat kiépítésével kell a lakosság vízellátását megoldani. A területen mintegy 270 fúrt közkút 210 község, 8? 400 főnyi lakossága részére szolgáltat majd egészséges ivóvizet. A közkutakból ellátottak aránya ennek megfelelően a jelenlegi 10%-ról 14%-ra emelkedik. A közkutas vízellátás fejlesztése 38,6 millió forint beruházási költséget igényel. 2.223 Az ivóvízellátás fejlesztése a Tisza vízgyűjtőjén 1980-ig az ivóvízellátás fejlesztési tervének célkitűzése egyrészt a Tisza vízgyűjtőjének egyes területei közt vízellátási vonalon jelenleg fennálló szélsőséges és ellentétes állapotok kiegyenlítése, másrészt a terület vízellátásának az országos színvonalra való emelése. A múltban a közműves vízellátás elsősorban az iparilag fejlett városokra korlátozódott. 1980 végéig a mezőgazdasági területek közművesítésének jelenlegi elmaradottságát mind a városokban, mind a jelentősebb községekben fel kell számolni. A falun a közkutas vízellátás jelenlegi hiányosiságait meg kell szüntetni olymódon, hogy minden községben megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz álljon a lakosság rendelkezésére. A felsorolt célkitűzések megvalósítása érdekében a Borsodi Regionális Vízmű jelentősen bővülni fog, megépül a mátrai üdülőket és községeket ellátó Mátravidéki Regionális Vízmű, továbbá 3 helyi érdekeket kielégítő kis regionális vízmű. 31 városban és 41 községben központi vízmű, mintegy 360 községben pedig törpevízmű létesítésére, illetőleg bővítésére kerül sor. A közkutas ellátást előreláthatólag kb. 1900 db fúrt kút fogja a jövőben biztosítani. A terület 4.57 millióra becsülhető távlati lakos- számának vízellátási módok szerinti tervezett megoszlása a tervidőszak végén a következő: Regionális vízműről ellátott Központi vízműről ellátott Törpevízműről ellátott Közkútból ellátott Egyéb módon ellátott 276 100 fő 6,0% 2 382 200 fő 52.0% 1 083 700 fő 23.5% 595 000 fő 13.0% 237 000 fő 5.5% 4 574 000 fő 100 % A fejlesztés során tehát a közműves ellátottság a jelenlegi 29,1%-ról 81,5%-ra emelkedik, ugyanakkor a köz- és magánkutakról ellátottak aránya 78,1%-ról 18,5%-ra csökken. A vízellátóberendezések tervezett napi víztermelése 762 000 m3. További 10 000 m3-t a Duna vízrendszeréhez tartozó Ipolyból az Északnógrádi Regionális Vízmű vesz át, Salgótarján vízellátásának meg j avítására. A termelt víz 70%-a mélységi, 13%-a felszíni víz, a többi talaj-, illetve karsztvíz. A hidrogeológiai viszonyoknak megfelelően az alföldi vízművek elsősorban mélységi vizet termelnek. A vízben szegény területeken létesített regionális vízművek, továbbá néhány városi vízmű (Szolnok, Miskolc, Debrecen) részben, vagy teljes egészében felszíni vízből kénytelen az ivóvizet beszerezni. Az ország többi részeihez hasonlóan a Tisza vízgyűjtőjén is jelentékenyen növekszik a felszíni víznek ivóvíz- ellátás céljára hasznosított mennyisége. Az ivóvízművek előreláthatólag mintegy napi 150 000 m3 minőségi vizet adnak át a jövőben az ipari üzemeknek. Egy lakosra a fentiek alapján neki 135 liter nettó ivóvíztermelés jut, ami az országos célkitűzéseknek megfelelő érték. 482
