Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A tervidőszak végén a vízművek kb. 7600 km csőhálózattal, 255 db víztoronnyal és 158 db magasszintű tárolómedencével rendelkeznek. Az utóbbiak együttesen 153 700 m3 víz tárolását biztosítják. A tiszai vízgyűjtő ivóvízellátásának tervezett fejlesztése mintegy 3 950 millió forint beruházást igényel. A következőkben az egyes vízműtípusok rövid ismertetésére térünk át. 2.2231 REGIONÁLIS VÍZMÜVEK A Tisza vízgyűjtőjén a jövőben 5 regionális vízmű fog üzemelni, melyek közül a Borsodi Vízellátó Rendszer és a Mátravidéki Regionális Vízmű jelentős. Borsodi Vízellátó Rendszer A Borsodi Vízellátó Rendszeren belül 2 regionális vízmű; a Borsodi Regionális Vízmű és az Özdi Regionális Vízmű fogja a lakosság ivó-, valamint az ipar meghatározott minőségű vízszükségletét kielégíteni. A rendszerre kapcsolandó lakosság és az üzemek együttes napi vízigénye átlagban 38 000 m3, csúcsban 46 000 m3 lesz. A hálózatról Ózd és Kazincbarcika városokon kívül 34 község, illetve bányász- lakótelep vízellátását kell biztosítani. Az ellátandó lakosság száma 208 800 fő. Ebből 60% házibekötések, 40% pedig közkifolyók útján jut majd ivóvízhez. A meglévő víztermelőtelepek bővítésével mintr egy 24 000 m3/nap vízmennyiség szerezhető be, melyből 20 000 m3-t a BRV borsodsziráki, kazincbarcikai és edelényi telepei, 4000 m3-t pedig az ózdi rendszer Sajó-balparti és bánrévei telepei biztosítanak. A Rakaca patakon létesített 5 millió m:] térfogatú tározó első feltöltése 1963-ban történt meg. A Bódva megnövelt kisvíZhozama feltétlenül kedvezően fogja befolyásolni a folyómenti — részben talajvízdúsítással üzemelő — borsodsziráki vízmű víztermelését. A Bán patak völgyében létesítendő lázbérd. tározóból csúcsban napi 24 000 m/ vizet lehet — tisztítás után — ivóvízellátásra felhasználni. Ily módon a Borsodi Vízellátó Rendszer víztermelőtelepei együttesen 48 000 m3/nap maximális vízmennyiséget tudnak majd a fogyasztók részére szolgáltatni. A termelt vízből 24 000 m3 talajvíz, illetve dúsított talajvíz, 24 000 m3 pedig felszíni víz. A BRV kiépítése során 130 km hosszú főnyomóvezeték, továbbá 16 db — összesen 7700 m3 térfogatú — tárolómedence létesítése szükséges. A beruházási költség (a lázbérci tározó költsége nélkül, melynek költsége a XII. „Tározás és annak többcélú hasznosítása” című fejezetben szerepel) 389,2 millió forint, melyből 267,5 millió forintot a fő- létesítmények, 121,7 millió forintot pedig a helyi csőhálózatok és tárolók létesítése igényel. Mátravidéki Regionális Vízmű Egyik legjelentősebb magaslati gyógy- és üdülő- terület a közismerten vízszegény Mátra hegység. Az üdülés távlati terveiben megszabott jelentős feladatokat, a fejlődő igények kielégítését csak regionális vízművel lehet gazdaságosan megoldani. A 10 mátrai község és üdülőközpont mintegy 33 000 főnyi állandó lakosságának és üdülőjének regionális vízműve 3 völgyzárógátas felszíni tározó vizét juttatja el — tisztítás után — a fogyasztókhoz. A (köszörűvölgyi, csörgővölgyi és a bikk- völgyi) 3 tározó — csúcsban — együttesen 5430 irr/nap mennyiségű vizet szolgáltat. Megjegyezzük, hogy a legújabb vizsgálatok szerint változatként vizsgálják a csórréti tározó létesítését, amely lehetővé tenné a csörgővölgyi és a bikkvölgyi tározó elhagyását, és így gazdaságosabban elégítené ki a felmerült és az előzőekben említett igényeket. Tekintettel az ellátandó terület nagy magasság- különbségeire, a mintegy 80 km hosszú fővezetékbe 12 db nyomásfokozó telepet kell beiktatni. A napi ingadozások kiegyenlítésére 11 db — összesen 1150 m3 térfogatú — medence létesítése szükséges. A regionális vízmű beruházási költsége — a községek elosztóvezetékeinek költségével együtt — 97,4 millió forintra becsülhető. A borsodi iparvidéken a Borsodi Vízellátó Rendszeren kívül 3 helyi jelentőségű kis regionális vízmű is fog üzemelni. A jelenleg működő Északkeletbükki Regionális Vízmű a növekvő igényeket a Gallya forrásból továbbra is fedezni tudja, így itt csupán hálózat- bővítés lesz szükséges. A Kácsi Regionális Vízmű 7 község mintegy 12 800 főnyi lakosának vízellátását egy forrásfoglalásból fogja biztosítani. Az 1280 m'Ynap kapacitású regionális vízmű 48 km hosszú fő- és elosztóvezeték, valamint egy 400 m3 térfogatú víztorony létesítésével alakítható ki. A beruházás költsége 11,5 millió forintra becsülhető. A Felsődobszai Regionális Vízmű 5 község 2500 fő lakoságát egy meglévő partiszűrésű kútból látja majd el ivóvízzel. A községeket összekötő csővezeték részben már kiépült. A jövőben a még hiányzó vezetékszakasz fektetése, valamint 1 db 50 m3-es medence építése szükséges. A várható beruházási költség 3,2 millió forint. 2.2232 KÖZPONTI VÍZMÜVEK A Tisza vízgyűjtőjén 31 városi és 41 községi központi vízmű, mintegy 2 382 000 fő ivóvízellátását fogja biztosítani. A tervidőszak végére tehát valamennyi város és 10 000 főnél népesebb nagyközség korszerű, közműjellegű vízellátó berendezéssel fog rendelkezni. A városi vízművek főbb adatait a 28. táblázatban ismertetjük. A terület 41 községi vízműve részint a tervidőszak végéig városokká nyilvánítandó településekben (Kisvárda, Mátészalka, Mezőkövesd, Szerencs, Tiszaszederkény, Tokaj) részint a jelentősebb nagyközségekben fog kiépülni. A községi vízművekről ellátandó lakosság száma 617 100 fő, ami gyakorlatilag az érintett községek teljes belterületi lakosságát jelenti. A vízművek napi víztermelése mintegy 101 500 m3, melynek túlnyomó része (85%) mélységi víz. Sárospatak vízműve előreláthatólag felszíni vízből, Békés, Emcs, Mezőberény és Sze483
