Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
lansága sürgeti.' Legnagyobb számban Baranya, Somogy, Pest, Bács-Kiskún és Zala megye területén várható törpevízművek létesítése. Az új és bővített törpevízművek főlétesítményeinek méreteit úgy állapítottuk meg, hogy további fejlesztésük csupán hálózatbővítést igényeljen. A törpevízművek együttes víztermelése napi 80 600 m3 lesz. Ennek 83%-át mintegy 650 db — részben meglévő, részben új telepítésű — mélyfúrású kút szolgáltatja. A tervidőszak végén üzemelő törpevízművek közül 300 mélységi vízből, 40 talaj-, illetve partiszűrésű vízből, 30 karsztvízből, 14 pedig szomszédos települések ivóvízművedről szerzi be a szükséges vízmennyiséget. Az előírt vízminőség biztosítása érdekében a talaj- és karsztvizek felhasználásakor általában fertőtlenítés, a mélyfúrású kutak vizének hasznosításakor pedig — elsősorban a Duna mentén — vas- és esetleg mangántalanítás szükséges. A vízművek vize mintegy 2300 km hosszú nyomócsőhálózaton keresztül jut a fogyasztókhoz. A víztermelőtelepek tervezett kapacitása lehetővé teszi, hogy a közintézményeken kívül lakások is kapcsolódhassanak a vízművek csőhálózatára. A víz tárolását, illetve a hálózati nyomást mintegy 200 vízmű tervében víztorony, 80-ban magaslati medence, a többiben hidrofor berendezés, vagy pedig a szomszédos vízművek tárolói biztosítják. A tervezett tárolótérfogat 23 700 m3, ami a napi maximális víztermelés 30%-a. A törpevízművek fentiekben ismertetett fejlesztési tervének megvalósítása 751,8 millió forint beruházási költséget igényel. 2.2214 KÖZKUTAS VÍZELLÁTÁS A közkutas vízellátás jelentősége — részben a közműves vízellátás nagymérvű fejlesztése, rész,ben a dunai vízgyűjtő tekintélyes részének fúrt közkúthálózat létesítésére alkalmatlan hidrogeológiai viszonyai miatt — a jövőben fokozottan csökken. A tervidőszak végén mintegy 765 település lakosságának ivóvízellátását fogják fúrt közkutak biztosítani. A közkutakból ellátandók száma 622 400 főre becsülhető, ami a távlati lakoslétszám 10%-a. A közkutas vízellátás előirányzott terjedelme mintegy 1820 fúrt közkút üzemeltetését teszi szükségessé. Ennek csupán 30%-a meglévő s a jövőben is felhasználható kút, 70%-a új létesítmény. Elsősorban Fejér. Győr-Sopron, Vas és Zala megye kisközségeiben lesz a közkutas vízellátásnak a jövőben is jelentős szerepe. A falusi településekben jelenleg nagyszámban található ásott magán- és közkutak vizét a tervidőszak végén már csupán az állatállomány ellátására, továbbá nem ivóvíz minőségű vizet igénylő célokra szabad felhasználni. A közkutas vízellátás fejlesztésével kapcsolatos beruházási költség mintegy 216 millió forintra becsülhető. 2.222 Az ivóvízellátás fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén A terület vízellátási helyzetének jelenlegi elmaradottságát a távlati vízellátás-fejlesztési terv 1980- ig 4 önálló, valamint 1 regionális vízműhöz kapcsolódó központi vízmű, továbbá 91 törpevízmű építésével, illetőleg bővítésével, valamint 285 községben közkutas, vagy egyéb falusi jellegű vízellátás megteremtésével kívánja felszámolni. A távlati lakósszám vízellátási módok szerinti tervezett megoszlása a tervidőszak végén a következő: Regionáls vízműről ellátott 200 400 fő 35,0% Központi vízműről ellátott 140 700 fő 24,5% Törpevízműről ellátott 126 600 fő 22,0% Közkutakból ellátott 82 400 fő 14,0% Egyéb módon ellátott 26 700 fő 4,5% 576 800 fő 100 % 1980-ig tehát a közmű jelleggel ellátottak aránya a jelenlegi 29,5%-ról 81,5%-ra emelkedik, ugyanekkor a köz- és magánkutakxól ellátottak aránya 70,5%-ról 18,5%-ra csökken. A Dráva vízgyűjtő vízmüveinek távlati víztermelése napa 60 200 m3, amit a Dunából Pécs város részére átvett 112 000 m3 vízmennyiség 172 200 m3- re egészít ki. A saját víztermelés 82%-a mélységi, 18%-a feliszíni víz. A tervidőszak végén a vízművek csőhálózatának hossza kb. 900 km, a magaszintű tárolást biztosító víztornyok és medencék együttes térfogata mintegy 35 200 m3 lesz. A vízgyűjtő vízellátásának tervezett fejlesztése (a regionális vímű Pécs városát terhelő költség- hányadával együtt) 528 millió forint beruházást igényel. A következőkben az egyes vízműtípusok rövid ismertetésére térünk át. 2.2224 REGIONÁLIS VÍZMÜVEK Pécs város jövőbeni ivó- és ipari vízellátását a már ismertetett Mohács—Pécs—Komlói Regionális Vízmű biztosítja. A rendszer víztermeléséből Pécs város napi 65 000 m3 ivóvízminőségű vizet és 60 000 m3 nyersvizet, összesen tehát 125 500 m3/nap vízmennyiséget (66%) igényel. A lakosság, továbbá a város vízműhálózatára kapcsolt üzemek vízellátását a város jelenlegi víztermelőtelepeinek vizén túlmenően a borjádi tározó tisztított vizével célszerű biztosítani. Az ipar nyersvízigénye a két mohácsi távvezetékből, valamint a tüskésréti tározóból biztosítható. A víz szétosztására vonatkozó végleges megoldás kiválasztása természetesen további vizsgálatokat és kutatásokat tesz szükségessé. A belső csőhálózatot a tervidőszak végéig a város fejlődésének megfelelően mintegy 50 km hosszú új vezeték fektetésével bővíteni, a meglévő tárolótérfogatot pedig további 14 000 m3-rel növelni kell. A város ivóvízellátásának fejlesztése a regionális vízmű kommunális költségeinek városra eső hányadával együtt 275 millió forintra becsülhető. 2.2,222 KÖZPONTI VÍZMÜVEK A Dráva vízgyűjtőjén egy városi, továbbá 3 községi központi vízmű 140 700 fő vízellátását fogja biztosítani. Nagykanizsa város vízmüvének bővítése mellett a tervidőszak folyamán kerül sor Nagyatád, Siklós és Szigetvár nagyközségek központi vízmüveinek kiépítésére is. 61 OVK 481
