Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
tesítmények beruházási költsége mintegy 13,7 millió forint. A fentiekben ismertetett 8 regionális vízmű főlétesítményeinek beruházási költsége 706 millió Ft. A teljes beruházás — a települések belső berendezéseinek költségeivel együt —■ 1193,3 millió Ft-ot igényel. Megjegyezzük, hogy időközben felmerült a Tata- Tatabányai Regionális Vízmű megépítésének gondolata. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok folyamatban vannak. 2.2212 KÖZPONTI VÍZMÜVEK A Duna vízgyűjtőjén 21 városi és 22 községi központi vízmű 3 737 900 fő ivóvízellátását fogja biztosítani. A távlati tervek szerint a terület valamennyi városának és nagyközségének, továbbá kiemelt funkciójú mezőgazdasági és ipari településének a lakosságát korszerű közműves ivóvízellátásban kell részesíteni. A városi vízművek főbb adatait a 27. táblázatban ismertetjük. A Duna vízgyűjtő 22 községi vízműve részint a tervidőszak folyamán várossá nyilvánítandó helységekben (Dunaföldvár, Marcali, Tamási, Tapolca) részint a jelentősebb nagyközségekben fog kiépülni. A községi vízművekről ellátandó lakosság száma 400 000 fő. A vízművek napi víztermelése mintegy 59 300 m3, melynek 70%-a mélységi víz. A síkvidéki vízművek zöme — a kedvező hidrogeológiai adottságokat kihasználva — mélyfúrású kutakra települ. Dunaharszti, Dunakeszi, Érd, Sárvár és Szigetszentmiklós községek a Fővárosi Vízművek, illetőleg saját vízmüvük partiszűrésű kút- jaiból, Mór község vízműve pedig karsztvízből szerzi majd be az ivóvizet. A 22 községi vízmű beruházási költsége mintegy 285 millió forintra becsülhető. 2.2213 TÖRPEVÍZMÜVEK A fejlesztési terv 1980-ig a Duna vízgyűjtőjén mintegy 440 törpevízművet irányoz elő. Ezek közül 56 regionális vízművekhez kapcsolódik, 384 pedig önálló. Az önálló törpevízművek 996 600 fő vízellátását biztosítják, ami a távlati lakosszámnak 16%-a, egyben az érintett községek teljes belterületi lakossága. Az önálló törpevízművek közül 54 jelenleg is üzemel, csupán bővítést igényel, 330 pedig új létesítmény. Az új törpevízművek zömét elsősorban azokra a területekre irányoztuk elő, ahol létesítésüket a községek jellege és hidrogeológiai viszonyai lehetővé teszik, illetve a vízellátás jelenlegi megoldat27. táblázat Város neve összlakosság száma Központi vízművekről ellátottak aránya az összlakossághoz Központi vízművek legnagyobb víztermelése Vízbeszerzés módja Csőháló zat hossza Beruházási költség fő % m3/nap km millió Ft Budapest 2 300 000 100 1 050 000 T+F 2 900 3 000 Ajka 36 900 100 8 300 K 57 14 Baja 55 300 100 12 700 T, (F) 70 35 Balassagyarmat 28 400 100 7 000 T 50 19 Dunaújváros 70 000 íoa 40 400 F+T 90 320 Győr 147 600 94 55 000 T+M 250 150 Kalocsa 40 000 100 7 900 F+M 48 26 Kaposvár 78 900 100 21 000 M+T 90 30 Kőszeg 20 200 100 2 400 T 34 9 Mosonmagyaróvár 39 100 100 8 200 T 60 15 Oroszlány 31 000 100 6 300 T 52 16 Pápa 51 600 100 26 300 K 92 43 Sopron 52 000 100 13 000 M+T 120 33 Szekszárd 48 300 100 10 600 F 90 54 Szentendre 20 600 100 4 000 T 37 8 Szombathely 84 000 100 23 000 M+T 140 38 Tata 30 200 100 3 300 K 53 11 Tatabánya 75 000 100 19 400 K 171 33 Vác 42 100 100 16 800 T 76 27 Veszorém 45 200 100 11600 K 90 16 Zalaegerszeg 50 700 100 6 600 T 80 41 összesen: 3 347 100 _ 1 353 800 _ 4 650 3 938 F = felszíni Víz, T = felszínközeli (talaj- és partiszűrésű) víz, M = mélységi víz, K = karsztvíz 480
