Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
vitásét — a vízellátás biztonsága érdekében — olyan ütemben kell végrehaitani, hogy azok víztermelése a növekvő igényekkel mindenkor lépést tartson. A vidéki kis települések korszerű, közműves vízellátásában mind nagyobb szerep jut a törpevíz- műveknefc. A kedvező tapasztalatok, a községek részéről jelentkező nagyfokú érdeklődés indokolttá teszik a vízügyi szerveknek azt a törekvését, mely szerint a ma üzemelő törpevízművek számát 1980- ig mintegy a négyszeresére szükséges emelni. A törpevízműveknek mintegy a felét a lakosság anyagi erejére támaszkodva, illetve a községfejlesztési alapoknak erre a célra történő összpontosításával célszerű létrehozni. Tekintettel a törpevíz- művéknek a jövőben várható jelentős mérvű elterjedésére, a kitűzött program végrehajtása komoly feladatókat ró az építőanyagiparra, valamint az építő- és gépiparra egyaránt. Azokban a községekben, ahol a közkutas ivó- vízellátás a lakosság igényeit mind jelenleg, mind pedig a jövőben mennyiségileg és minőségileg egyaránt kielégíti, ott — amennyiben magasaibbrendű vízellátási mód bevezetése nem indokolt — a köz- kúthálózat bővítésével és a kutak karbantartásával kell a vízellátás fejlesztését biztosítani. Az ipari frissvíz-beszerzés mennyisége 1980-ig a jelenleginek mintegy ötszörösére emelkedik. Az ipartelepítés főbb koncepciói határozzák meg egyben az ipari vízellátás fejlődésének irányvonalát is. Ezek szerint meg kell szüntetni a munkaerő- források és az ipari munkahelyek jelenlegi területi elkülönülését, valamint az iparnak a fővárosba való túlzott mértékű koncentrálását. Az új üzemek létesítése során irányadó szempont, hogy viszonylag kisszámú, de korszerű — világszínvonala t megközelítő — nagyüzemet hozzunk létre. Erőteljesen fejleszteni kell a jövőben azokat a nagyobb vidéki városokat, melyek gazdasági szempontból ellenpólusai lehetnek Budapestnek (Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr). Döntő jelentőségű feladat az iparilag elmaradt területek erőteljes fejlesztése az országos követelményeknek, valamint a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő mértékben. Az Alföld iparosítása során a legnagyobb nehézséget az ipari vízellátás jelenti, melynek megoldása a Tisza csatornázás végrehajtását sürgeti. Az ugyancsak elmaradottnak tekinthető dél-dunántúli terület vízigényes iparágait a Duna és Dráva menti területekre célszerű telepíteni. Az ipar területi elhelyezésékor a nyersanyag- és az energiabázisok, a szállítási lehetőségek, valamint a munkaerőhelyzet mérlegelése mellett a vízbeszerzési, valamint a szennyví zlevezetési lehetőségek figyelembevétele mind céltudatosabban fog a jövőben érvényesülni. A vízigényes iparágak telepítésére tehát a jövőben, a nagyobb vízfolyások, valamint mesterséges tározók közelében kerülhet sor. Közműves vízellátással elsősorban azokat az elszórt telepítésű kis- és közepes vízigényű üzemeket indokolt a jövőben részesíteni, amelyeknél az önálló vízbeszerzés, illetve ipari vízmű kialakítása nem lenne gazdaságos. 2. AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 3.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv összeállítása során a következő adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: Az elkészült Területi Vízgazdálkodási Kerettervek „VIII. Ivó- és ipari vízellátás” c. fejezetei, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízellátónak helyzetéről, az Országos Vízügyi Főigazgatóság statisztikai adatai az ország közmű-ellátottságáról, a vízügyi igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok, az ivó- és ipari vízellátással foglalkozó konferenciák, előadások, vitaülések anyaga, továbbá a szak- irodalom idevonatkozó cikkei, tanulmányai, beszámolói stb. A Keretterv 1980-ig terjedő fejlesztési időszakához az alapadatokat az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágaik fejlesztési terveinek irányelvei és számadatai szolgáltatták. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és község- rendezési, regionális és közművesítésd (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve terved is. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatokat szintén figyelembe vettük. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján egyedik tervek készülték. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatait normatívák alapján dolgoztuk ki. 2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az ivó- és ipari vízellátás tervezése során követett fejlesztési alapelvek a következők: — Közműves vízellátást kell előirányozni: valamennyi városban és 10 000 főnél népesebb nagyközségben, azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja, továbbá 474
