Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
20. táblázat Város neve összlakosság száma Központi vízművekről ellátottak aránya az összlakossághoz Központi vízművek legnagyobb víztermelése Vízbeszerzés módja Csőhálózat hossza fő % m3/nap km 1 2 3 4 5 6 Debrecen 129 671 62 30 000 M 160 Miskolc 143 364 73 35 000 K 197 Szeged 99 061 66 18 000 M 174 Cegléd 37 943 42 2 000 M 31 Eger 35 375 91 6 700 K 56 Gyöngyös 28 668 91 3 800 M 40 Hódmezővásárhely 53 505 19 1 500 M 12 Jászberény 30 211 22 1 600 M 27 Karcag 26 098 34 1 200 M 23 Kecskemét 66 819 52 7 900 M 61 Kiskunfélegyháza 33 187 11 1600 M 15 Kiskunhalas 26 461 43 1 900 M 18 Kisújszállás 13 790 11 1 400 M 16 Mezőtúr 23 632 30 600 M 13 Orosháza 32 086 8 350 M 25 Ózd 34 155 41 7 500 F+T 77 Salgótarján 26 682 81 3 000 M+T 30 Sátoraljaújhely 16197 84 3 400 T 26 Szentes 31 175 5 300 M 4 Szolnok 45 553 84 14 000 F 91 Törökszentmiiklós 23 576 64 1 000 M 18 Turkeve 12 505 5 300 M 6 összesen: 969 714 — 143 000 — 1 120 F = felszíni víz, T = felszínközeid (talaj- és partiszűré sű) víz, M = mélységi víz, K = karsztvíz. rete (Debrecen, Kecskemét, Szolnok), esetleg a túlzott ipari vízelvonás (Szeged, Miskolc), vagy pedig a vízmű berendezéseinek korszerűtlensége, a nagymértékű vízveszteség (Salgótarján, Eger, Cegléd, Jászberény) hatására lépnek fel. A 20. táblázatban a tiszai vízgyűjtő három me- gyei és 19 járási városa vízmüvének főbb adatait mutatjuk be. A központi vízművel ellátott 5 községben (Ede- lény, Nagybátony, Szerencs, Tiszaszederkény, Tokaj) a vízművek a lakosság 51%-a (14 980 fő) részére biztosítanak ivóvizet. Ezeknek a vízműveknek napi víztermelése 4400 m3, melynek 60%-a mélységi, 25%-a karszt és 15%-a pedig talajvíz eredetű. 1.2233 törpevízmüvek A Tisza vízgyűjtőterületén 1960. évben 2 városban és 62 községben összesen 84 törpevízmű üzemelt, melyek együttesen 137 900 fő vízellátását biztosították. Ez a vízgyűjtő összes lakosságának 3,3%-a, az érintett települések belterületi lélekszá- mának pedig 51%-a. A területen a félszabadulás óta tekintélyes számú törpevízmű létesült s számuk a velük kapcsolatos kedvező műszaki és gazdaságossági tapasztalatok, valamint az eredményes felvilágosító munka következményeképpen állandóan nő. Jelenleg Békés, Borsod, Szolnok és Pest megyében van a legtöbb törpevízmű, tehát ott, ahol vagy a kedvező hidrogeológiai adottságok tették lehetővé létesítésüket, va,gy az egészséges közkút-hálózat építésének nehézségei sürgették egységes vízellátó berendezések megépítését. Az ellátott, valamint az összes belterületi lakosok aránya a községekben 10—90%-os határok között mozog. A törpevízműves ellátásban nem részesülő lakosság részben közkutak, túlnyomórészt azonban magánkutak vizét fogyasztja. A törpevízművek együttes napi víztermelése 7700 m3, melynek 93%-a mélységi víz. Talajvízből 8, mélységi vízből 67, karsztvízből 9 törpevízmű kapja a vizét. Általánosságban leszögezhető, hogy a síkvidéki települések vízmüvei egyöntetűen mélységi vizet, a dombvidóki településekben, pedig hidrogeológiai adottságaiktól függően talaj-, mélységi, illetve karsztvizet termelnek. A víz minősége vegyi szempontból általában 'kielégítő, eltekintve néhány vízmű vasas, illetve kemény vizétől. Bakteriológiai szempontból is több víztermelőtelep esik kifogás alá. Elsősorban az előírt védte- rületek hiánya okozza az egészségügyi kifogásokat (pl. Tiszaluc, Gönc). 46 8_
