Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
1.2221 REGIONÁLIS VÍZMÜVEK tapasztalhatunk. A víz elszennyeződésének másik oka a hibás kútkiképzés. Az egészségügyi hatóságok vizsgálatai szerint Zala és Vas megyében a használatban levő ásott kutak 50—60%-ának a vize már nem javítható, tehát ezeket a kutakat meg kell szüntetni. Ebben az esetben azonban 300—350 db kút kiesésével kell számolni, ami még jobban megnehezítené az érintett területek amúgy is lassan kritikussá váló vízellátási helyzetét. 1.222 Ivóvízellátás a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva és a Mura folyók magyarországi szakaszának vízgyűjtőterülete a Dunántúl déli részére terjed ki. Ezen a területen helyezkedik el a zalai olajvidók, valamint a Pécs környéki szénmedence déli része, ahol a lakosság jelentős hányada talál biztos munkalehetőséget. A terület településszerkezetét — elsősorban a Zala és Baranya megyei területeken — az egy-egy helyileg jelentősebb településközpont (Pécs, Nagykanizsa, Szigetvár, Nagyatád, Barcs stb.) körül kialakult, kis lakoslét- számú apró falvakból álló, sűrű településhálózat jellemzi. A mintegy 514 000 főt számláló vízgyűjtő hazánk legelmaradottabb ivóvízellátású területei közé tartozik. Főleg a falusi lakosság helyzete súlyos. Néhány községtől eltekintve a falusi lakosságnak közel 90%-a részben közkutak, túlnyomórészt azonban ásott magánkutak többnyire kifogásolható vizét fogyasztja. A hidrogeológiai adottságok miatt a terület nagy részén csak ásott kutak létesülhettek. A folyók völgyeiben találhatók ugyan fúrt kutak is, ezeknek a vize azonban igen sok vasat tartalmaz. Ennek tulajdonítható, hogy ezen a területen csak kevés számú fúrt közkutat telepítettek. A Dráva vízgyűjtőjén a vízellátás 1960. évi helyzete az alábbi: Központi vízműről ellátott Törpevízlműről ellátott Intézményi, lakótelepi vízműről ellátott Közkutakból ellátott Magánkutakból ellátott 115 700 fő 22,5% 8 400 fő 1,5% 28 300 fő 5,5% 50 000 fő 10,0% 311 300 fő 60,5% 513 700 fő 100% A következőkben az egyes vízellátási módok ismertetésére térünk át. A Dráva vízgyűjtőjén 1960-ban ivóvízellátás céljára létesített regionális vízmű nem volt. A mohács—pécsi távvezetékről beszerzett Duna-víz ekkor még kizárólag a hőerőmű vízigényeinek kielégítését szolgálta. 1.2222 KÖZPONTI VÍZMÜVEK Központi vízművel 1960-ban a Dráva vízgyűjtőjén két város (Pécs és Nagykanizsa), továbbá Szigetvár naigyközség rendelkezett. Ezeknek főbb jellemzőit a 19. táblázat tartalmazza. Szigetvár naigyközség vízmüvének adatait azért tüntettük fel az eddigiektől eltérően táblázatosán, mivel a Dráva vízgyűjtőjében ez a község rendelkezik csupán központi vízművel. 1.2223 TÖRPE VÍZMŰ VEK A Dráva vízgyűjtőjében 1960-ban 12 községben 10 törpevízmű üzemelt, melyek együttesen; 8 400 fő vízellátását biztosították. Ez a szám az összes lakosságnak 1,5%-át, az érintett községek belterületi lakosságának 44%-át jelentette., Muraszemenjye, Lovászi és Bázakerettye községek összekapcsolt kisvízművét — az ellátás jellege alapján — nem a regionális, hanem a törpevízművek közé soroltuk. A törpevízművek napi víztermelése 1140 m3, melynek 63%-a mélységi víz, 32%-a talajvíz, 5%-a pedig karsztvíz. A Zala megyei törpevízművek talajvizet, a Baranya megyeiek zömmel mélységi, illetve karsztvizet termelnek. Talajvízből 2, mélységi vízből 5, karsztvízből 3 törpevízmű kapja vizét. A víz minősége elsősorban a talajvizet hasznosító vízművek esetében kifogásolható. A Zala megyei tapasztalatok — mint ahogy ezt már a dunavölgyi törpevízművek tárgyalása során is megemlítettük — azt bizonyítják, hogy ezen a területen az ásott kutak vize nem alkalmas törpevízművek táplálására, A víztermelőtelepeken kiemelt vizet 22 km hosz- szú fő-, illetve elosztóvezeték juttatja a fogyasztókhoz. A gépi emelés évi villamosenergia felhasználása 70 000 kWó-ra becsülhető. Ipari vízelvonás nem terheli a vízműveket. Az egy ellátott főre jutó napi ivóvíztermelés 135 liter. Ez a viszonylag nagy fajlagos érték annak a következménye, hogy az iparvidéken létesült törpevízművek a lakosság túllő. táblázat Település Összlakosság száma Központi vízművekről ellátottak aránya az összlakossághoz Központi vízművek legnagyobb víztermelése Vízbeszerzés módja Csőhálózat hossza fő % m3/nap km 1 2 3 4 5 6 Pécs 114 713 79 26 000 K+M 380 Nagykanizsa 34 222 58 4 5701 M 16 Szigetvár 7 395 68 580 M 10 összesen: 156 330 —4 31150 __ 406 M = mélységi víz, K = karsztvíz. 59 OVK 465
