Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

Í8. táblázat Város neve összlakosság száma Központi vízművek­ről ellátottak aránya az összlakossághoz Központi vízművek legnagyobb vízterme­lése Vízbeszerzés módja Csőhálózat hossza fő % m8/nap km 1 2 3 4 5 6 Budapest 1 807 299 93 642 000 T 2 450 Ajka 15 375 68 3 200 K 17 Balassagyarmat 12 457 44 1 600 T 8 Dunaújváros 31 048 87 11 500 T 40 Esztergom 23 065 82 4 500 T+K 43 Győr 70 812 84 17 100 T 116 Kaposvár 43 458 76 6 500 M 51 Keszthely 14 854 51 1 500 K 23 Komárom 9 862 65 2 600 T 13 Komló 24 850 100 8 500 M+K 125 Kőszeg 9 818 59 700 T 15 Mosonmagyaróvár 21199 32 4 700 T 27 Oroszlány 13 074 82 4 100 M 35 Pápa 25 629 91 6 500 K 51 Sopron 41 246 86 6 300 M+K 85 Szekszárd 19 347 71 3 200 M 35 Szentendre 10 307 62 800 T 18 Székesfehérvár 55 934 80 10 800 K+M 115 Szombathely 54 465 67 10 ooo M+T 99 Tata 17 333 49 2 900 K 14 Tatabánya 52 044 82 12 500 K 126 Vác 24 748 90 7 200 T 57 Várpalota 21 509 90 5 300 K+M 40 Veszprém 25 495 97 8100 K 65 Zalaegerszeg 23 738 28 900 M 11 összesen: 2 490 966- ■ 783 000 _ 3 679 T = felszínközeli (talaj- és parti szűrésű) víz, M = mélységi víz, K = karsztvíz. partiszűrésű vizet, Tolna és Fejér megyében pedig mélységi vizet termelnek a törpevízművek. A tör- pevízműves ellátás tekintetében elmaradottabb me­gyék (Vas, Zala, Nógrád) területén a vízművek zömét talajvízkutak táplálják. A törpevízművel ellátott községekben a csőhá­lózat általában a települések csak egy részére ter­jed ki; többnyire csupán a központot, illetve annak közvetlen környezetét, esetleg néhány utcát von be a vízellátásba. A község többi részének a la­kossága köz-, illetve magánkutakról szerzi be a vizét. A törpevízművek napi víztermelése kereken 17 000 m3-re becsülhető, melynek 45%-a mélységi víz, 40%-a karsztvíz. Talajvízből 16, partiszűrésű vízből 4, mélységi vízből 73, karsztvízből 34 törpe­vízmű szerzi be a vizét. Pomáz község törpevíz- művét Szentendre város vízműve táplálja. A törpevízművek által szolgáltatott víz minősége vegyileg általában kielégítő. Bakteriológiai szem­pontból elsősorban az ásott kutak vize kifogásol­ható. Zala megyében pl. az ásott kutak vize sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem megfelelő, ezért itt a jövőben a mélységi vizek fel- használására kell törekedni. A bakteriológiai szem­pontból kifogásolt törpevízműveknél általában a védterület hiánya, illetve elszennyeződése okozza az ivóvíz minőségi romlását. A víztermelőtelepek vizét mintegy 510 km hosz- szú csővezeték juttatja a fogyasztókhoz. Néhány — magasabban fekvő forrásokból — gravitációsan táplált vízműtől (Mogyorósbánya, Tardosíbánya stb.) eltekintve, a vízművek túlnyomó többsége gépi emeléssel termeli a vizet és szállítja a fo­gyasztás helyére. A gépi emelés évi villamosener­gia felhasználása mintegy 1,1 millió kWó-ra be­csülhető. Ipari vízelvonás mindössze 10 vízműnél fordul elő, összesen mintegy 700 m3/nap mennyiség­ben. Figyelembevéve a törpevízművek napi vízter­melését, továbbá az ipari vízelvonást, egy ellátott főre a terület átlagában 130 lit fajlagos vízterme­lés jut. Ez nagyobb az országos átlagnál, aminek oka egyrészt az, hogy a dunántúli törpevízművek­ről nagy a házibekötések száma, másrészt a törpe­463

Next

/
Thumbnails
Contents