Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Í8. táblázat Város neve összlakosság száma Központi vízművekről ellátottak aránya az összlakossághoz Központi vízművek legnagyobb víztermelése Vízbeszerzés módja Csőhálózat hossza fő % m8/nap km 1 2 3 4 5 6 Budapest 1 807 299 93 642 000 T 2 450 Ajka 15 375 68 3 200 K 17 Balassagyarmat 12 457 44 1 600 T 8 Dunaújváros 31 048 87 11 500 T 40 Esztergom 23 065 82 4 500 T+K 43 Győr 70 812 84 17 100 T 116 Kaposvár 43 458 76 6 500 M 51 Keszthely 14 854 51 1 500 K 23 Komárom 9 862 65 2 600 T 13 Komló 24 850 100 8 500 M+K 125 Kőszeg 9 818 59 700 T 15 Mosonmagyaróvár 21199 32 4 700 T 27 Oroszlány 13 074 82 4 100 M 35 Pápa 25 629 91 6 500 K 51 Sopron 41 246 86 6 300 M+K 85 Szekszárd 19 347 71 3 200 M 35 Szentendre 10 307 62 800 T 18 Székesfehérvár 55 934 80 10 800 K+M 115 Szombathely 54 465 67 10 ooo M+T 99 Tata 17 333 49 2 900 K 14 Tatabánya 52 044 82 12 500 K 126 Vác 24 748 90 7 200 T 57 Várpalota 21 509 90 5 300 K+M 40 Veszprém 25 495 97 8100 K 65 Zalaegerszeg 23 738 28 900 M 11 összesen: 2 490 966- ■ 783 000 _ 3 679 T = felszínközeli (talaj- és parti szűrésű) víz, M = mélységi víz, K = karsztvíz. partiszűrésű vizet, Tolna és Fejér megyében pedig mélységi vizet termelnek a törpevízművek. A tör- pevízműves ellátás tekintetében elmaradottabb megyék (Vas, Zala, Nógrád) területén a vízművek zömét talajvízkutak táplálják. A törpevízművel ellátott községekben a csőhálózat általában a települések csak egy részére terjed ki; többnyire csupán a központot, illetve annak közvetlen környezetét, esetleg néhány utcát von be a vízellátásba. A község többi részének a lakossága köz-, illetve magánkutakról szerzi be a vizét. A törpevízművek napi víztermelése kereken 17 000 m3-re becsülhető, melynek 45%-a mélységi víz, 40%-a karsztvíz. Talajvízből 16, partiszűrésű vízből 4, mélységi vízből 73, karsztvízből 34 törpevízmű szerzi be a vizét. Pomáz község törpevíz- művét Szentendre város vízműve táplálja. A törpevízművek által szolgáltatott víz minősége vegyileg általában kielégítő. Bakteriológiai szempontból elsősorban az ásott kutak vize kifogásolható. Zala megyében pl. az ásott kutak vize sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem megfelelő, ezért itt a jövőben a mélységi vizek fel- használására kell törekedni. A bakteriológiai szempontból kifogásolt törpevízműveknél általában a védterület hiánya, illetve elszennyeződése okozza az ivóvíz minőségi romlását. A víztermelőtelepek vizét mintegy 510 km hosz- szú csővezeték juttatja a fogyasztókhoz. Néhány — magasabban fekvő forrásokból — gravitációsan táplált vízműtől (Mogyorósbánya, Tardosíbánya stb.) eltekintve, a vízművek túlnyomó többsége gépi emeléssel termeli a vizet és szállítja a fogyasztás helyére. A gépi emelés évi villamosenergia felhasználása mintegy 1,1 millió kWó-ra becsülhető. Ipari vízelvonás mindössze 10 vízműnél fordul elő, összesen mintegy 700 m3/nap mennyiségben. Figyelembevéve a törpevízművek napi víztermelését, továbbá az ipari vízelvonást, egy ellátott főre a terület átlagában 130 lit fajlagos víztermelés jut. Ez nagyobb az országos átlagnál, aminek oka egyrészt az, hogy a dunántúli törpevízművekről nagy a házibekötések száma, másrészt a törpe463
