Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
tik. Ezeknek általános célkitűzése, hogy a természetes vizek védelme, illetőleg a halászató jog hasznosítása egységes irányelvek szerint történjen. A szomszédos országokkal kötött halászati megállapodások éppen ezért általában azokat a megkötéseket tartalmazzák, amelyek az 1961. évi 15. tvr-ben, illetőleg a földművelésügyi miniszter 1/1962. (I. 24.) FM számú rendeletében megtalálhatók. A Magyar Népköztársaságot azonban nemcsak a szomszédos államokkal kötik megállapodások. Az Elnöki Tanács 9/1962. sz. törvényerejű rendeleté alapján csatlakoztunk a Duna Halászató Hasznosítására Szerződött Államok Egyezményéhez is, amelyben a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Ju- gosizlávia és újabban Magyarország vesz részit. Ez az egyezmény a Duna halászatának megjavítását célozza és arra szolgál, hogy tudományos és gyakorlati vonatkozásban azonos elvek érvényesüljenek. 1.3 A halászati vízhasznosítás fejlesztésének szükségessége A halhús értékes táplálék. Kitűnik ez a 2. táblázatból. A halhús a táblázat szerint a húsok átlagos jó- tulajdonságával rendelkezik, azonkívül rendkívül magas az A-vitamin tartalma és könnyen emészthető. Indokolt tehát, hogy a hal minél nagyobb mennyiségben kerüljön fogyasztásra és kedvelt népélelmezési cikké váljon. Ez akkor valósulhat meg, ha a lakosság rendszeresen, kellő mennyiségben és megfelelő áron juthat halhoz. Haltenyésztésünk azonban nemcsiak a belföldi fogyasztási, hanem az export céljait is szolgálja. Halexportunk 1960-ban 16,8 ezer/q volt és 1962-ben már meghaladta a 20 ezer q-át, mintegy 10 millió devizaforint értékben. Hazánk halexportja a felszabadulás előtt lényegében akkor indult meg, amikor a tógazdaságok építése szélesebb körben megvalósult és az intenzív pontyhústermelés már meghaladta a hazai szűkös igények kielégítését. Exportunk jelentős része tógazdasági élő ponty volt és ma is az. Kis mennyiségben viszünk ki balatoni fogas-süllőt, ami a magyar halnak jó hírnevet teremtett a világpiacon. A felszabadulás előtt legtöbbet, 19,5 ezer q-át 1933-ban exportáltunk. A felszabadulás után 1953-ban értük el a felszabadulás előtti évek kivitelének átlagát. Az export 1945 és 1983 között az alábbiak szerint alakult: 1945. év — ezer q 1946. év — ezer q 1947. év 0,82 ezer q 1948. év :------ezer q 1949. év 1,50 ezer q 1950. év 5,81 ezer q 1951. év 8,75 ezer q 1952. év 6,41 ezer q 1953. év 10,48 ezer q 1954. év 9,57 ezer q 1955. év 8,99 ezer q 1956. év 8,28 ezer q 1957. év 15,20 ezer q 1958. év 15,47 ezer q 1959. év 16,77 ezer| q 1960. év 16,77 ezer q 1961. év 18,74 ezer q 1962. év 21,88 ezer q 1963. év 23,55 ezer q A 'belföldi forgalomba jutó hazai haltermelésen kívül főként konzervben és sózott tengeri halban exportunknak megfelelő mértékű halimportunk is van. Értékben a drágább élőhal exportunk bőven fedezi az importhal költségeit. A jövőben hazai haltermelésünk egyre alkalmasabb arra, hogy csökkenthessük az importot és megkezdjük a hazai halból előállított konzervek nagyobb mértékű gyártását. A halászati vízhasznosítás fejlesztését tehát a belföldi fogyasztás kívánatos növekedése, kedvező exportlehetőségeink és konzerviparunk teszik szükségessé. A szükségesség számszerű indokolására haltermelésünk és fogyasztásunk mérlegét állítjuk fel. Termelésünkbe a hazai termelésen kívül az importot, a fogyasztásba hazai fogyasztásunkon kívül az exportot is figyelembe vettük. (3. táblázat). A 142,8 ezer q hazai fogyasztás^, kereken 10 milliónak véve Magyarország lakosainak számát, 1,4 kg átlagos fejenkénti és évenkénti halfogyasztásnak felel meg és ezzel az értékkel Európában az utolsó helyen állunk ugyanakkor, amikor húsfogyasztásunk elég tekintélyesnek mondható. (4. táblázat). Ez a felsorolás a termelés-fogyasztási mérleggel együtt világos bizonyítéka annak, hogy amennyiben a halhús-fogyasztást és exportunkat legalább 100 gr hús tápanyagtartalma 2. táblázat Megnevezés Kalória Fehérje Zsír gr. Szénhidrát gr. A vitamin NE Kövér sertéshús 406 14,5 37,0 0,2 _ So vány sertéshús 150 20,3 6,8 0,4 — Borjúhús 125 19,5 4,4 0,3 22 Kacsa (kövér) 487 16,0 45,0 0,2 — Csirke 116 21,5 2,5 0,5 — Ponty (tógazdasági) 150 16,0 14,0 1,0 600 422
