Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az öntözéshez részben a vizet a Tiszalöki Vízlépcső duzasztott szakaszából kapja, részben gravitációsan, részben újabb szivattyúzással. Az öntözésre berendezendő terület: 3 200 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 3 000 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó. TRK/6. A Berettyó és a Hortobágy—Berettyó-fő- csatorna melléke E terület szétszórt öntözéseit az alábbiak szerint csoportosítj uk: Ecsegfalvi öntözés Az öntözés mintegy 1,0 m3/s vízigényét a Hortobágy—Berettyó-főcsatomából szivattyús vízkivétellel biztosítjuk. A Berettyó öntözőfürtjei A Berettyó mentén, több önálló egységben helyezkednek el A Sebes-Körös menti öntözőfürt A Sebes-Körös-jobb partján helyezkedik el; domborzata hullámos. A vízellátás a Sebes-Körösből szivomvával történik. A debreceni szennyvízöntözések Debrecen város és Ebes község határát érintik. A terep hullámos. Talaja vízáteresztő, legnagyobb részt kiváló minőségű. A termőréteg vastagsága 80 —100 cm között ingadozik. A Biharkeresztesi felszín alatti vízellátású öntözőfürt Nagykereki, Bojt, Bedő, Váncsod, Mezőpeterd, Told, Mezősas, Biharkeresztes, Artánd, Berekböszörmény, Körösszegapáti, Körösszakái és Magyar- homoróg községek területének felszín alatti vízkészletének — az öntözésre való felhasználhatóság érdekében — további vizsgálata szükséges. A TRK/6. terület öntözésre berendezendő területe: 23 550 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 21 300 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert. TRK/7. A Tisza melléke Tiszabura és Csongrád között Az öntözések a Tisza mentén a Nagykunsági öntözőrendszer nyugati szélén helyezkednek el. Vízellátása közvetlenül a Tiszából történik. Az öntözésre berendezendő terület: 8 000 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 8 000 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó és kert. TRK/8. A tiszai holtágak Tiszabura és Csongrád között A holtágakon belül lévő részek domborzata általában sík, a külső részén elhelyezkedő területek felszíne nyugtalanabb. Legnagyobb mértékben jó vízáteresztő képességű, jó minőségű öntéstalajok találhatók. Az öntözésre berendezendő terület: 17.800 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 16.200 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó, kert, rétlegelő szőlő-gyümölcs. TRK/9. A Körösök vízrendszere Az ide tartozó öntözéseket tíz nagy csoportba foglaltuk össze. A Sebes-Körös vízrendszere Ide tartozik a Mihályzúgi öntözőfürt, a Körösladányi duzzasztó öntözőfürtje, és a Körösladányi tározó öntözőfürtje. Közülük a Körösladányi duzzasztó nélkül csak a Mihályzúgi öntözőfürt valósítható meg. A Holt-Sebes-Körös vízrendszere Itt tárgyaljuk a Holt-Sebes-Körös közvetlen vízkivételeit, valamint a Fancsikai és a Begecsi tározók öntözőfürtjeit. (Okány északnyugati-, Okány délkeleti-, Okány északi-, Orosi-, Fancsikai-, Zsa- dányi-, Begécsi-fürt.) A Holt-Sebes-Körös vízpótlása részben a Sebes-Körösön meglévő Peterdi szi- vomyával, részben a Begécsi tározóból történik. A Holt-Sebes-Körös öntözéseinek fejlesztési üteme öszefügg a Körösladányi duzzasztó és tározó kiépítésével. Varsányhélyi és Görbedereki fürtök A vízellátás a Köleséri-csatomára támaszkodik, vizét román területről kapja. A Kettős-Körös vízrendszere A vízrendszer tíz fürtből áll: A Dobozi I. a Szeregyházi-, a Békésit, a Dobozi II.a Kettős-Körös jobboldali-, a Békés-Mezőberényi- a Boldisháti-, a Büngösdi-, a Köröstarcsai és a Ürmösháti öntözőfürt. A Kettős-Körös rendszerében a fejlesztés első üteme előfeltétele a tározók és a Békési duzzasztó megépítése. A második ütemben a tisztántúli és Körös völgyi vízpótlás fokozatos kiépítését kell megoldani. A Fekete-Körös vízrendszere A vízrendszerhez nyolc öntözőfürt tartozik: a Gyepesi-, a C—IV. Csatorna-fürtje-, a Peckesi-fürt-, a Vizesfási-fürt-, a Tarhosi-, a IV. csatorna-, a Hosszúfoki és a Bodzászugi fürt. 388
