Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

karbahelyezési munkálatai a múltban a kisvízfolyá­sok vízrendezési hatáskörébe tartoztak. A jövőben a Felső Tiszavidék egyöntetű vízkormányzásának biztosítása érdekében a belvízrendszerek között tartjuk nyilván. A kiépítés mértéke 14 lit/s km2; kielégítő. A vízfolyás oldalrézsűit a homokos talaj miatt laposabbra kell kialakítani és a folyós ho­mokszakaszokat vasbeton fenékbiztosítással ellátni. Egyes helyeken — különösen a Kraszna torkola­tánál — fenéklépcsőre van szükség. A vízgyűjtőn 90,3 <km új harmadrendű csatorna létesítését irá­nyoztuk elő. A rendezés beruházási költsége 35,1 millió forint, ami 507,— Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent. 45. Felsőszabolcsi belvízrendszer. A feilesztési tervek figyelembevételével a terület vizeit a jö­vőben három irányban vezetiük le. A nvugati te­rület mentesítését 7 m3/is kapacitású korszerűsí­tendő tiszaberceli szivattyútelep, fogta ellátni. Az újonnan létesítendő 7 m3/s-os halásztanvai szivatv- tyúteleo a középső területet foffia mentesíteni, míg a keleti részen megépül a 3 6 m3/s kapacitási') tisza- kanvári és felújításra kerül a dobrádi 2 m3/s ka­pacitású szivattyútelep. Szükséges továbbá a mel- lékcsatomahálózat fejlesztése és a Belfő csatorna fenékbiztosítása, azonkívül kisebb átemelőtelepek létesítése. A munkák megvalósítása a Tiszalöki Víz­lépcső miatt különösen fontos. A rendszer terve­zett kiépítettsége 30 lit/s km2. Ez 106.4 millió forint beruházással érhető el. ami 1760 Ft/ha fajlagos be­ruházási költséget jelent. 46. Nyíri belvízrendszer. A Lónyai csatornába torkoló csatornák átemelő szivattyútelepeinek ka­pacitása kielégítő. Nem megfelelő azonban a Ló­nyai csatorna kiépítettsége — annál is inkább, mert a folvós homoktalajba ágyazott meder nagyobb terhelése alkalmával összecsúszik. A Lónyay csa­torna megkívánt 30 lit/s km2-es vízvezetőképes­ségre való kiépítésénél előnyösebbnek látszik a fő­folyások részére Kótai—Beiken irányában az új, nagyobb esésű Nyíri-főcsatorna létesítése. A fő­csatorna a Lónyai csatornát tehermentesítené oly­módon, hogy a főfolyások vizét felfogná. Ez eset­ben az átemelő szivattyútelepek működésére sem lenne szükség. A műszaki tervezésnek kell eldön­tenie, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi kenet a Lónyay csatorna kiépítésére, vagy az új Nyíri-fő­csatorna létesítésére fordítódjék. A fővízfolyásokon mederbővítést, helyenként fe­nékbiztosítást, és a mellékcsatomahálózat sűrítését irányoztuk elő. A rendszer tervezett kiépítettsége 20 lit/s km2. A táj jellege és domborzati viszonyai a meredekebb domboldalakon a lehulló csapadék visszatartását kívánják meg. A rendszerben 3,7 mil­lió m3 belvíz tározására nyílik lehetőség. A be­ruházási költség 98,9 millió forint, fajlagosan 545,— Ft/ha. A Közép-Tisza balpart és Körösvidék belvízrendszerei 47. Kalló—Alsónyírvízi belvízrendszer. A fejlesz­tés a meglévő csatornahálózat megfelelő bővítésé­ből és kisműtárgyak építéséből áll. Üj csatornák építésére nincs szükség. (A Kék-Kálló és a Keleti­főcsatorna között.) 26 fm hosszban összekötő csa­tornát kell létesíteni. A tervezett fejlesztés végre­hajtása után a Kálló torkolati szakaszának víz­emésztése 36,5 m3/s lesz, ami a rendszernek 28,6 lit/s km2 fajlagos vízlevezetést biztosít. Szükséges beruházási költségelőirányzat 58 millió forint; faj­lagos beruházási költség 460 Ft/ha. 48. Keleti-főcsatorna belvízrendszer. A rendszer­ből származó vizek befogadója a Keleti-főcsatorna, de az ide történő belvízbevezetés még nincs kellő­képpen megoldva. Az érkező kisvizek a Keleti-fő­csatorna alatt épített bujtatókon át továbbfolyhat­nak a Hortobágy-főcsatoma felé. Jelenleg még a nagyobb belvizek is csak ezen az úton vezethetők le és ez a Keleti-főcsatorna keleti oldala mentén állandó belvízveszélyt jelent. A rendszer északi részéből zsilipek, déli részéből átmetszés létesítésé­vel kell a belvizeket a Keleti-főcsatornába juttatni. Szükséges továbbá a mélyebbfekvésű területek le- csapolása érdekében 207,0 km új. harmadrendű csatornahálózat létesítése. A Keleti-főcsatornába vezetett belvízmennyiségnek egv része a Berettyó folyóba ömlik; mintegy 10 millió m3 víz a K—V tározóba. 3.4 millió m3 pedig a tározóhoz vezető halastavakban tárolható. A területen nagykiterjedésű öntözéseket irányoz­tunk elő. Az öntözött legelőterületek művei bel­vizek visszatartására övgátalásszerűen felhasznál­hatók. Fejlesztés során a rendszer kiépítettsége 25 lit/s km2-re emelkedik. Beruházási költség 27,3 millió forint, fajlagos beruházási költség 210 Ft/ha. 49. Hortobágyi belvízrendszer. Területi megosz­lása a fejlesztés során megváltozik. A rendszerből kiválik a Nyugati-főcsatorna jobbpartja és a Tisza balpartja közti terület, mint 50-es Nyugati-főcsa­torna belvízrendszer. A fejlesztéshez a Hortobágy főcsatorna bővítése, új műtárgyak létesítése, vala­mint a harmadrendű csatornahálózat bővítése szük­séges. Belvizvisszatartásra az öntözőtelepek mű­vei használhatók fel. Tervezett fajlagos vízelvezetés 48 lit/s km2. A fejlesztés beruházási költsége 40,2 millió forint, amely 270 Ft/ba fajlagos beruházási költséget jelent. 50—51. Nyugati-főcsatorna belvízrendszer. Az 50. rendszer a Királyér—Felsőselypes öblözetből alakult át önálló rendszerré, melynek befogadója a megépülő Nyugati öntöző főcsatorna lesz. A te­rület kis- és közepes belvizei továbbra is a Horto­bágy- főcsatomába gravitálnak, míg a nagy (bel­vizek a Nyugati-főcsatornába kerülnék, részben gravitációs, részben szivattyús bevezetéssel. A Nyu­gati-főcsatornába összegyülekező 11,2 m3/s belvíz­hozamból 7 m3/s vezethető halastói tápcsatornába, 4.2 m3/s vízmennyiség pedig a Görbeházi és Polgári halastavakba vezetendő. A halastavak tápcsator­náját így 4,2 m3/s vízmennyiség vezetésére kell ki­építeni. A Halastói tápcsatornába 7 m3/s intenzi­tással bevezetett vízmennyiség (az alsó szakasz tározótereitől és halastavaitól) 15,7 millió m3 víz- mennyiség elhelyezését kívánja meg. Ezek táro­zóképessége a vízmennyiség befogadására bőven elegendő. Szükséges munkák a Királyér—Felsősely- pes-főcsatoma bővítésén és a csatornahálózat sűrí­tésén kívül a Nyugati-főcsatorna alatt két bujtató építése. A Királyér—Nyugati I. 5,7 m3/s, és Király­226

Next

/
Thumbnails
Contents