Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
ér—Nyugati II. 4,6 m3/s kapacitású szivattyútelepek nemsokára megépülnek. A rendszer öntözőművei belvízvisszatartásra felhasználhatók. Az 51. a régi Árkuséri belvízrendszer. A rendszer egész belvízmennyiségét, amely eddig a Hortobágy felé volt elvezethető — a befogadó tehermentesítése érdekében — tározókban kell elhelyezni. A rendszer északi részéről az Alsóselypes-főcsa- torna által összegyűjtött árvizeket 9 m3/s kapacitású szivattyútelep emeli majd be a Nyugati-főcsatornába. Az Árkus és a Sarkad- Mérges- Sároséri Főcsatornák vizét 10,9 m3/s teljesítményű szivattyútelep fogja a Nyugati-főcsatornába emelni. A Sarkad—Mérges—Sároséri vízgyűjtő még ki nem épített területének belvizei 4 m3/s kapacitású szivattyútelep fogja a Nyugati Főcsatornába emelni, ahonnan a Nagyiváni, Halasfenéki és Sárosén halastavakba vezethető, illetve azokban tározható. A szivattyútelep építési munkákon kívül szükséges a főcsatornák bővítése, a Sarkadéri-főcsa- toma felső szakaszának meghosszabbítása és a harmadrendű csatornahálózat sűrítése. A Nyugati-főcsatorna belvízrendszerének fejlesztési költségei 86 millió forintot tesznek ki. A fajlagos beruházási költség 1100 Ft/ha. A rendszer területén az öntözés nagyarányú fejlesztését tervezzük, így a belvízi fejlesztés is különlegesen fontos. Az öntözőrendszerek berendezése belvízvisszatartásra felhasználható. Tervezett fajlagos kiépítettség 50 lit/s km2. 52. Tiszafüredi belvízrendszer. A rendszerben a jövőben jelentős területeket öntöznek, így fejlesztése fontos és sürgős. Az öntözési célokra tervezett Egyeki-főcsaitorna és 6 m3/s kapacitású átemelő szivattyútelep segítségével a rendszer belvizei a Tiszafüred—Kocsi tározóba juttathatók. A megoldáshoz szükséges a Tiszafüredi-csatorna átépítése. 5 km hosszban új harmadrendű csatornák létesítését tervezzük. Tervezett vízelvezetés 40/lit/s km2. Beruházási költség 5,85 millió forint, mely fajlagosan 780 Ft/ha-t jelent. 53. Ágotái bélvízrendszer. A rendszerben a csa- tomabővítéseken és a mellékcsatornahálózat sűrítésén kívül a jelenleg gőzüzemű Alsófuttaki szivattyútelepnek 2,2 m3/s teljesítményű, elektromos szivattyúteleppé való átépítését tervezzük. Az öntözött rét- legelőterületek a belvizek visszatartására alkalmasak. Tervezett kiépítettség 35 lit/s km2. A fejlesztés 8,5 millió forint ráfordítást igényel, ami fajlagosan 360 Ft/ha beruházási költséget jelent. 54. Hamvas—Sárréti belvízrendszer. A rendszer két főcsatornája a jövőben egymástól függetlenebbé válik. Hamvas-főcsatorna torkolatán a régi szivattyútelep korszerűsítése és bővítése során 11,2 m3/s kapacitással új szivattyútelep épül. A sárréti öblözet vizeit ma is a Borz I. és II. szivattyútelepek emelik át a Hortobágy—Berettyóba. A Borz I. szivattyútelep korszerűsítését irányoztuk elő 3,2 m3/s gőzüzemről, 4 m3/s kapacitású Diesel-üzemre. A nagysárréti mélyfekvésű területek mentesítésére 2,4 m3/s teljesítményű Diesel átemelőszivattyú építése szükséges. A sárréti öblözet csúcsbelvizei alkalmával belvíztározásra van szükség. A Földes község melletti legelőn 0,9 millió m3 belvíz ideiglenes tározására van lehetőség. A tározó kizárólag késleltetési célt szolgál. Az elvégzendő munkák még a főcsatornák bővítése és a csatornahálózat sűrítése. Tervezett kiépítettség 38 lit/s km2. A beruházás összes költsége 52,6 millió fajlagosan 880 Ft/ha. 55. Réhelyi belvízrendszer. A rendszer területében a szomszédos Szeghalmi belvízrendszer fejlesztése következtében változás állt be. A rendszer területe most 149,9 km2. Az öblözetek elhatárolásában is kisebb változások történtek. Szükséges a főcsatornák bővítése és a csatornahálózat sűrítése, valamint a Karitói szivattyútelep kapacitásának 1,8 és a Csurgói szivattyútelep 0,5 m3/s-mal való megnövelése. Vízszint-szabályozás céljából 26 db tiltó építését tervezzük. A várható agrotechnikai fejlődésre, szik javításokra tekintettel a talaj víz- háztartásában jelentős javulásra lehet számítani. Sor fog kerülni 1100 ha szikes legelő skatulyázására. A rendszer 34 lit/s km2 fajlagos vízelvezetést nyer, szükséges beruházási költsége 14,4 millió forint; fajlagosan 960 Ft/-ha. 56. Szeghalmi belvízrendszer. A rendszer fejlesztésének leggazdaságosabb megoldása új, mélyvezetésű csatornahálózat létesítése és annak magasvezetésű hálózathoz szivattyús átemeléssel való csatlakoztatása. Az új csatornahálózat kialakítása miatt a jelenlegi állapothoz képest kisebb vonalozás- beli változtatás is szükséges. Mintegy 54,2 km2 mélyfekvésű terület vizét a Szigetderék—Karolina csatorna gyűjti össze. Ennek a Folyáséri-főcsatomába való torkolatánál 1,8 m3/s kapacitású szivattyútelep már megépült. A Füzesgyarmattól nyugatra eső területek víztelenítésére külön gyűjtőhálózatot, és Töviskésnél szivattyútelepet kell létesíteni. A rendszer Szeghalmi főcsatornáját bővíteni, a szeghalmi szivattyútelep kapacitását 5 m3/s-mal növelni kell. Az Öberettyó csatorna vízgyűjtője a villamos üzeműre átépítendő Macskási szivattyúteleppel csatlakozik a belvíz- rendszerhez. 1057 ha-on legelő-övgátolást irányoztunk elő. A tervezett kiépítés 35,1 lit/s km2. A rendszer fejlesztési előirányzata 25,5 millió forint; 1000 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent. 57. Ércsatorna belvízrendszer. Az Ércsatoma alsó szakaszán és az ÉrmeUéki felső területen kiépítettség megfelelő. Szükséges azonban a Penész- laki terület lecsapoló hálózatának kiépítése. Itt 22 km új harmadrendű csatornahálózat létesítését irányoztuk elő. A csatornák az észak-déli irányban húzódó érvonulatokat kötik össze és 7 helyen keresztezik a magyar—román országhatárt. A rendszer tervezett vízlevezetése 20 lit/s km2. A beruházási költség 1 millió forint; fajlagos beruházás 120 Ft/ha. 58. Berettyó—Sebes-Körös közötti (Kutas) belvíz- rendszer. A belvízrendszer gerince a Kutas-főcsatorna, ami a nagykiterjedésű vízgyűjtő belvizeit a Szeghalomnál épülő torkolati zsilipen át vezeti a Berettyó folyóba. A Berettyó magas- és tartós árhullámainak levonulása idején a belvízlevezetés lehetősége megszűnik és a belvízrendszerben — elsősorban annak alsó szakaszán — jelentős belvízkárok keletkez227
