Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

34. Dongér—Halasi belvízrendszer. A gravitációs rendszer főcsatornája erős bővítésre szorul. Terve­zett 16 m3/s-os vízszállítása a rendszer számára 15 lit/s km2 fajlagos vízelvezetést biztosít, ami a táro­zókban, erekben és csatornákban lévő 10 millió m3 tározási lehetőség hatását is figyelemfoevéve 23 lit/s km2 fajlagos vízelvezetést jelent. 733 km hossz­ban új harmadrendű csatornák építését tervezzük. A rendszer területén előirányzott öntözések a ho­mokos talaj miatt a belvízi helyzetet nem befolyá­solják. A kötöttebb talajú legelőkön 20 ha legelő­sáncolás és 4000 ha altalajlazítást irányoztunk elő. A rendszer beruházási költségelőirányzata 47,1 millió forint, ami 440 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent. 35. Vidre-éri belvízrendszer. A főcsatorna tor­kolatánál az elavult 2.1 m3/s-os gőzüzemű szivaty- tyútelep helyére 5 m3/s teljesítményű Diesel-mo­toros meghajtású telepet irányoztunk elő. A főcsa­torna szállítóképességét is ennek megfelelően bő­vítjük. A kiépítettség a távlatban 20 lit/s km2-re fog emelkedni. A rendszerben (a holtmedrekben és halastavakban) 3,7 millió m3 belvíz tározására nyílik lehetőség. Ezek hatását is figyelembe véve a kiépítettség mértéke 32 lit/s km2 lesz. A terü­leten 5000 ha legelősáncolást és 3300 ha altalaj- lazítást vettünk tervbe. A rendszer fejlesztési elő­irányzata 12.2 millió forint, ami 860 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent. 36. Percsora—Sövényházai belvízrendszer. A rendszer belvízhálózatának főműve a percsorai szi­vattyútelep 3,6 m3/s teljesítőképességgel már elké­szült, a csatornahálózat azonban még nincs kiépít­ve. A rendszer kiépítését sürgőssé teszi a közel­jövőben megépülő Percsorai öntözőrendszer. 75 km új csatornahálózat létesítésével és csatomabőví- tésekkel a fajlagos vízszállítás 31 lit/s km2-re emel­kedik. 2000 ha-on legelősáncolást, 3800 ha-on al- talajlazítást vettünk tervbe. Szükséges beruházási költség 7,6 millió forint, fajlagos beruházás 470 Ft/ha. 37. Algyői belvízrendszer. A rendszerben már több évtizede belvízgazdálkodást folytatnak. A Duna—Tisza közi fennsíki területek vizeinek jó­részét az ártérben lévő 15.5 millió m3 tározóterű Fehér-tó halgazdaság tavaiban tározzák. Hiányos azonban a magasabban fekvő csatornaszakaszok kiépítése és a tározók kialakítása. Az Algyői szi­vattyútelepet a gépegységek rossz hatásfoka miatt korszerűsíteni kell. Tervezett fajlagos vízszállítás 13 lit/ s km2, a tá­rozók hatását is figyelembevéve 31 lit/s km2. 14 500 ha területen legelősáncolás, 4000 ha-on altalajlazí­tás szükséges. A rendszer fejlesztési költségelő­irányzata 40,6 millió forint, a fajlagos beruházás költsége 450 Ft/ha. 38. Tápé—Vesszősi belvízrendszer. A rendszer kiépítése már megtörtént, főművei fejlesztésire nem szorulnak. Szeged külterületi településének védel­mére azonban meg kell csapolni Sziliér—Baktó— Fertöi-főcsatomát, hogy az egyébként tehermentes vesszősi szivattyútelep gyakrabban üzemelhessen. A rendszer 34 lit/s km2 fajlagos kiépítettségű. Belvíztározási lehetőség a szegedi fertőn van, ahol 2 millió m3 víz tározható. 2000 ha-on legelő­sáncolást, 1500 ha-on altalajlazítást terveztünk. A rendszer fejlesztésére 4,1 millió forint a költség- előirányzat, ami 420 forint/ha fajlagos beruházási költségnek felel meg. 39. Gyálai belvízrendszer. A rendszeren belül el­végzendő munkák főleg az egyes csatornák kibő­vítésére és a csatornahálózat sűrítésére terjednek ki. Szükség van azonkívül távlatban a kiöregedő lúdvári szivattyúié1 ep helyén korszerű 4 m3/s ka­pacitású szivattyútelep építésére. Meg kell építeni továbbá a 37-es rendszer tehermentesítésére a Su- basai-főcsatomát és bővíteni a Maty-ért. A rend­szer kiépítése a tervezett öntözőtelepek miatt külö­nösen sürgős. Tervezett kiépítés 18 lit/s km2; a 12 millió m3 belvíztározási lehetőség figyelembevételé­vel 30 lit's km2. Legelősáncolás 8000 ha, altalajlazí­tás 6000 ha területen szükséges. A rendszer fej­lesztése 35.4 millió forint beruházási költséget igényel, területegységre eső beruházás 700 Ft/ha. 40. Köröséri belvízrendszer. A főfeladat a gra­vitációs levezetésű rendszer főcsatornájának bő­vítése és a mellékcsatornahálózat sűrítése. A rendszerben 7 millió m3 belvíz tározható. ami a ter­vezett fajlagos vízszállítás 14 lit/s km2-ről még 25 lit/s km2-re tudta emelni. 10 000 ha legelőterület sáncolását és 3100 ha terület altalailazítását vet­tük tervbe. Beruházási költség 21.2 millió forint; fajlagos beruházási költség 500 Ft/ha. A Felső-Tisza balpart belvízrendszere 41—42. Tisza—Szamosközi belvízrendszer. A gra­vitációs kiépítésű rendszerben a román területről érkező és a Misér—Fehérgvarmat térségét káro­sító belvizek elkülönítésére ki kell építeni a Sza- mossályi árapasztó főcsatornát, amelvnek segítségé­vel 3.4 millió m3 belvíz a Szamossályi holtmeder­be vezethető és ott tározható lesz. A fejlesztést szol­gálja a na gyári Túrág megnyitása és a Petőfi zsi­lip építése. A tervezett fajlagos vízszállítóképeisség 105 lit/s km2. A kötöttebb talajú területeken 12 940 ha-on sáncolást, illetve altalailazítást irányoztunk elő. A beruházás költség 80 6 millió forintot tesz ki. amely összeg 1230 Ft/ha fajlagos beruházási költ­séget jelent. 43. Szamos—Krasznaközi belvízrendszer. A fő­csatornák alsó szakaszán a kiépítés mértéke meg­felelő, az Északi-főcsatorna és a Lápi-főcsatoma középső szakasza azonban bővítésre szorul. Mind­három főcsatorna hosszú szakaszon laza talajban halad, ahol a leszakadozott rézsűk védelmére be- tcnfenék biztosítást kell alkalmazni. Az Olcsvai szivattyútelep 3 m3/s-os teljesítményét 6 m3/s-ra kell emelni. A tunyogi Holt-Számos 12 millió m3/- es tározóképessége nem kielégítő, ezért a tunyogi zsilip mellett szivattyútelepre van szükség. A mel­lékcsatornahálózatot a kötött talaj és a lapos terü­leteken fellépő magas talajvízállás miatt bővíteni kell. Tervezett csatomasűrűség 25 m/ha. 5390 ha területre altalajlazítást irányoztunk elő. A rend­szer tervezett kiépítettsége 67 lit/s km2 lesz. Fej­lesztési előirányzat 30,5 millió forint, mely 730 Ft/ha fajlagos beruházási költséget jelent. 44. Kraszna balparti belvízrendszerben nagyabb arányú fejlesztésre nincsen szükség. A terület jó­29 OVK 225

Next

/
Thumbnails
Contents