Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
tomahálózat jelenlegi kiépítettségi foka. Szükséges a taktaföldvári szivattyútelep korszerűsítése és az inérháti telep villamosítása. Szivattyútelepeket, illetve szivattyúállásokat kell létesíteni a prügyi öb- lözetben (3,7 m3/s), valamint a tiszaladányi, hímes- tói, tiszaluci és harkányi öblözetekben. Belvíztáro- zási lehetőség nyílik a tiszadobi öblözetben a fehértói részen és a taktaföldvári, prügyi és tiszaladányi öblözetek mélyvonulataiban. Az inérháti öblözetben 1300 ha-on sáncolást irányoztunk elő. A rendszer kiépítettsége a jövőben 39,2 lit/s km2- re emelkedik. Tervezett új szivattyúkapacitás 5,3 m3/s. Beruházási költség 31.3 millió forint. A fajlagos beruházási költség 1218 Ft/ha. 24. Délborsodi belvízrendszer. A belvízrendszer két legnagyobb öblözete — a külvízektől erősen befolyásolt laskói és rimái öblözetek — a jövőben kisvízfolyás vízgyűjtőként van nyilvántartva. így fejlesztésüket az V. fejezet; ,,Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” tárgyalja. A rendszer eredeti elnevezését is .Hejő—Csinosé—Laskó belvíz- rendszerről ,.Délborsodi belvízrendszerre” változtattuk. A rendszer területe 562,9 km2-re módosul. Az öblözetek elhatárolása a fejlesztés során változik. A tiszavalki, rigósi és sajószegi öblözetek többnyire ősállapotban vannak, csatornahálózattal nem rendelkeznek. A sulymosi és hejői öblözetekben a csatornahálózat gerincét alkotó főcsatorna épült csak ki, mellékcsatomahálózat nélkül. A tarthatatlan helyzet megjavítására sürgősen ki kell építeni a csatornahálózatot. Az öblözeteket szivattyúteleppel, illetve szivattyúállással kell ellátni, a Tisza II. vízlépcső megépülése után ugyanis az alsóbb öblözetekben a csőzsilipekkel való gravitációs üzemeltetés lehetősége megszűnik. A Jászság belvízrendszerei 25. Hanyi—Sajfoki belvízrendszer. Főleg a Hanyi belvízöblözet kiépítettsége marad a mezőgazdasági követelmények alatt. A csatornarendszer bővítésre és fejlesztésre szorul, 103,2 km új csatornát kell létesíteni. Korszerűtlen, elégtelen méretű kisműtár- gyakat újjá kell építeni. Gondoskodni kell a tárázási lehetőségeket biztosító zsilipek létesítéséről. A Sajfoki szivattyútelep elavult, helyette 9 m3/s kapacitású, korszerű új szivattyútelepet irányoztunk elő. A munkák beruházási igénye 37,0 millió forint, a fajlagos beruházási költség 720 Ft/ha A rendszer kiépítettsége a fejlesztés során 34 lit/s km2-re emelkedik. 26. Felső szászberki belvízrendszer. A belvízlevezetés mértéke megfelelő, 29 lit/s km2; de a víz- elvezetés meggyorítására a harmadrendű csatornahálózatot fejleszteni kell. Szükséges beruházás 0,5 millió forint. A fajlagos beruházási költség 130 Ft/ha. 27. Milléri bélvízrendszer. Szivattyús kiépítés mértéke nem kielégítő. A milléri szivattyútelepet korszerűsíteni és 4,0 m3/s-al bővíteni kell. Zagyva balparti öblözet szivattyútelepeinek kapacitását 0,3 m3/s-al kell növelni. Csatomabővítést és sűrítést irányoztunk elő a Tiszasülyi és Zagyva balparti öblözetekben. Tervezett kiépítettség 48 lit/s km2. A beruházás összege 8,1 millió forint. A fajlagos beruházási költség 130 Ft/ha. 28. Dobai belvízrendszer. A csatornahálózat kiépítettsége megfelelő, a torkolati dobai szivattyú- telep kapacitását azonban 3,8 m3/s-al növelni és az egész telepet villamosítani kell. A medertározás megvalósítása érdekében 8 db zsilipet irányoztunk elő. A rendszer tervezett kiépítettsége 52 lit/s km2. A beruházási költség 5 millió Ft. A fajlagos beruházási költség 360 Ft/ha. 29. Zagyva jobbparti rendszer. A főcsatorna bővítése és a mellékcsatornahálózat sűrítése mellett a határmenti és kígyósi szivattyútelepek kapacitását kell növelni. (—) A rendszerre fordítandó beruházási összeg 3.5 millió forint, fajlagosan 230 Ft/ha. (A munkák végrehajtása után a rendszer fajlagos kiépítettsége 61 lit/s km2 lesz.) 30. Gerje—Per je belvízrendszer. Egyes területrészein a belvízlevezetés még megoldatlan. Űj mel- lékcsatomahálózatot kell létesíteni megfelelő műtárgyakkal. A belvízhasznosítása érdekében a meglévő csatornahálózatban 12 duzzasztó-tiltó létesítésére van szükség. (A rendszer tervezett kiépítettsége 24 lit/s km2.) Beruházás 1,3 millió forint, fajlagosan 19 Ft/ha. 31. Köröséri belvízrendszer. Fő hiányossága a mellékcsatomahálózat kiépítetlensége. A Körös- éri-főcsatorna torkolati zsilipje átépítésre és bővítésre szorul. A rendszer kiépítettsége a fejlesztés során 15 lit/s km2-re emelkedik. A fejlesztés beruházási költsége 6,2 millió forint. A fajlagos beruházás 120 Ft/ha. 32. Kécskei belvízrendszer. A csatornahálózat jelenlegi kiépítettsége elégtelen, főleg a Peitsik és Tassi-ér főcsatornák vízgyűjtőterületén. A Tassi-ér főcsatorna nagyesésű torkolati szakaszán fenéklépcsőzést kell alkalmazni. A belvízrendszer beruházási költsége 5,6 millió forint; fajlagosan 155 Ft/ha. A fajlagos vízszállítás fejlesztés következtében 31,0 lit/s km2-re növekszik. A Kiskunság belvízrendszerei A 33. Dongér—Kecskeméti belvízrendszer gravitációs vízelvezetésű. Főcsatornájának bővítésével a rendszer fajlagos vízszállítása 22 lit/s km2-re emelkedik. A területen 2,4 millió m3 belvíz tározására nyílik lehetőség. Ha a tározással visszatartható víz- mennyiséget is figyelembe vesszük, akkor a távlati fajlagos vízszállítás 25 lit/s km2-re adódik. 557 km új csatornahálózat létesítésére van szükség. A rendszerben nagytávlatra előirányzott öntözések nem befolyásolják jelentősen a belvízlefolyást, mivel a lazább homok altalaj miatt csak késleltetés áll elő, talajban a víz nem halmozódik fel. Kötöttebb talajú területeken a jövőben legelőhasznosítás lesz. Mintegy 10 000 ha területen legelősáncolást, 12 300 ha-on altalaj lazítást irányoztunk elő a talajban való víztározódás elősegítésére. A rendszerfejlesztés beruházási költsége 31,3 millió forint, melynek fajlagos értéke 380 Ft/ha. 224
