Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
16. Dunavölgy északi belvízrendszer A Duna—Tisza csatorna kiépítése a rendszer északi részében külön választja a 16/a körzetet, az öblözet XX. főcsatornája keresztezi a Duna—Tisza csatornát, — itt az átvezetés kérdését meg- kell oldani. A déli rész fejlesztését az öntözőrendszerek kialakítása teszi fontossá. A dunavölgyi-főcsatoma csekély esésű, bővítése a folyós homokos altalaj miatt nem gazdaságos. Ezért oldalirányú tehermentesítő csatornákkal a belvizeket tározókba, halastavakba kell vezetni és ott hasznosítani. A megépített 7,4 m3/s teljesítményű foktői szivattyútelep részben — 5 m3/s kapacitással a 17. rendszert szolgálja; így létesítési költségei is megfelelő arányban ezt a rendszert terhelik. A rendszer fajlagos kiépítettsége fejlesztés után 11,5 lit/s km2 lesz, 683,9 km új csatorna épül. Tervezett új szivattyúkapacitás 19 m3/s, ezenkívül a szunyogi 6 m3/s-os szivaty- tyútelep elektromos üzeművé alakítandó át. A szunyogi szivattyútelep átalakítása már folyamatban van. Beruházás költségei 152.4 millió forintot jelentenek; fajlagos beruházás 390 forint. A foktői szivattyútelep és a Csorna—foktői árapasztó csatorna 1965-ig elkészülnek. 1980-ig csatomabővítési és építési munkák vannak beütemezve, az új szivaty- tyútelepek építése 1980 után történik. 17. Dunavölav déli belvízrendszer. A rendszerben 1980-ig — a foktői szivattyútelep megépítésén kívül — csatomabővítési és sűrítési munkákat irá- nvozunk elő. Mint lehetőség került szóba a Duna- völgyi-főcsartorna torkolatánál egy nagy kapacitású szivattvútelep létesítése. 1980 után kerül sor a va- jastoroki 4.0 m3/s kapacitású szivattyútelep építésére és az érsekcsanádi gőzüzemű szivattyútelep átépítésére. A rendszer fajlagos kiépítettsége távlatban 18 lit/s km2-re emelkedik. 18 km úi csatorna létesül. Teljes beruházási költség 35 54 millió forint. A fajlagos beruházási költség 370 Ft/ha. A 18. Kíavós belvízrendszerben a fajlagos kiépítés mértékét 11 lit/s km2-re kell emelni. A rendszer gravitációs jellegű, csatornáinak bővítése szükséges. Oj csatorna nem épül. A vizek visszatartása céljából zsilipek építésére van szükség. A beruházás összes költsége 7 miihó forint; ez 66,5 Ft/ha fajlagos beruházást jelent. 19. Igáli belvízrendszer. A csatornák bővítése, valamint a fagázmotoros Herczegszántói szivattyú- telep elektromos üzeművé való átalakítása szükséges. Beruházási költség 5,1 millió forint. A fajlagosan beruházási költség 173.0 Ft/ha. A rendszer kiépítettsége a távlatban 30 lit/s km2-re emelkedik. 20. Margitta-szigeti belvízrendszer. A rendszerben a fő- és mellékosatomák bővítése és a harmadrendű csatornahálózat sűrítése szükséges. Kevésnek bizonyul továbbá a 3.6 m3/s teljesítményű Karapan- csai szivattyútelep átemelőképessége. Ezért azon a helyen, ahol az Ö-Duna kanyarulata a tápcsatornát legjobban megközelíti, 5 egységből álló szíva ty- tvúállást létesítenek, stabil gépiberendezés nélkül. Ezek a szivattyúegységek öntözési idényben a tápcsatornából öntözővizet is tudnak majd beemelni. A rendszerben belvíztározásra a Riha tóban, a ka- rapancsai Ö-Dunában és a főgyűjtőcsatornákban van lehetőség. Á rendszer fajlagos kiépítettsége a jövőben 59,0 lit/s km2 lesz. A beruházási költség 8,2 millió forint, fajlagos beruházási költség 310 Ft/ha. 2.212 A Dráva vízgyűjtőterülete A Dráva vízgyűjtőterületéhez tartozó a 9. Dráva balparti volt belvízrendszer a jövőben az 5. fejezetben; „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” — kerül tárgyalásra. 2.213 A Tisza vízgyűjtőterülete A Felső Tisza jobbpart belvízrendszerei 21. Bélvízrendszer. A rendszer főművei kielé- gítőek, a tiszaszalkai szivattyútelep 6,7 m3/s kiépítettsége megfelelő. A kötött talajú vízgyűjtőn azonban a kis lejtési viszonyok miatt a nyári csapadék megáll és jelentős terméscsökkenést okoz. így 15 000 ha területen altalaj lazítást vettünk tervbe. A rendszerben 775 km új harmadrendű csatornahálózat épül. A Csaronda-főcsatomán a belsőségi területen 3 km-es szakasz burkolása szükséges. A rendszer fajlagos vízsszállítása 58 lit/s km2. Beruházási költség 56,7 millió forint; fajlagos beruházási költség 1500 Ft/ha. 22. Bodrogközi belvízrendszer. A rendszer csatornahálózatának vízszállító képessége többnyire kielégítő. A torkolati szivattyútelepek kis kapacitása, korszerűtlensége (többnyire gőzüzeműek) és elavultsága azonban veszélyezteti az eredményes belvízlevezetést. A Tiszalöki Vízlépcső üzem behelyezésével a belvízi helyzet még súlyosabbá vált, mert a magasabb, duzzasztott vízszint miatt a zsilipek többsége nem üzemeltethető és a belvizek csak a szivattyútelepeken keresztül tudnak a befogadóba jutni. így a szivattyútelepekkel szemben az igények fokozódtak. A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében korszerűsíteni kell a tiszakarádi, törökéri és ricsei szivattyútelepeket, továbbá új telepeket kell létesíteni a bodrogzugi és füzeséri öblö- zetekben. A bodrogzúgi új szivattyútelep 4,0 m3/s kapacitással már majdnem elkészült. Tetemes költségek árán is biztosítani kell a mélyvezetésű folyós homokba ágyazott tiszakarádi, ricsei és törökéri főcsatornák mederállékonyságát. A felsőberecki szivattyútelep jelentősége a csehszlovákiai vízgyűjtő lekapcsol ásával erősen megosökkent. A rendszer szivattyúkapacitása a fejlesztés során 10.4 m3/s-al fog növekedni. A fajlagos vízelvezetés 32.4 lit/s km2-re emelkedik. 58 km új csatorna létesül. Belvíztározásra a nagy Görbe tóban, a tiszai holtmedrekben és a főcsatornák medrében van lehetőség. A rendszer teljes beruházási költsége 62,7 millió forint; ez 1038 Ft/ha fajlagos beruházást jelent. 23. Taktaközi belvízrendszer. A rendszerben a prügyi és taktaföldvári öblözet rendelkezik a legkevésbé kiépített csatornahálózattal. Mindkét öblözet a régi Takta és tiszai morotvákkal sűrűn szabdalt terület. Belvizes időkben a belvíz a mélyvonulatokban gyűlik össze és a hónapokon át tartó levonulások lehetetlenné teszik ezek környezetében a mezőgazdasági termelést. Az inérháti öblözet kivételével a többi öblözetben sem kielégítő a csa223
