Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
SorÁrvízi öblözet megnevezése Gátőrtelep Telefon Véderdő szám db km ha íi. Torontáli 2 _, 70 1 5. Hernádvölgyi 10 63 — 16. Sajóvölgyi 10 83 — 17. Zagyva—tartnavölgyi 13 66 — 18. Hortobágy—Berettyó—Sebes-Körös közi ■ie 120 331 19. Sebes-Körös, Fehér-Körös, Hármas-Körös balparti 14 5 55 2.1. Felsőtiszai—szabolcsi nyárigátak — — 110 22. Északmagyarországi nyárigátak 3 — 48 23. Középtiszai nyárigátak — — — 24. Alsótiszad és Maros menti nyárigótak 1 17 38 25 Jászsági körgátak — — — 26. Berettyó—körösvölgyi körgátak II. rendű védvonalak menti — — — 27. Alsótiszavidékii körgátak és II. rendű védvonalak menti 2 — — Tisza völgyi árvízi öblözetek összesen: 255 436 4 718 Duniavölgyd árvízi öblözetek összesen: 93 425 1 546 Mindösszesen: 348 861 6 264 2.22 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE 2.221 A folyók szabályozásának keretterve A folyók szabályozásának fejlesztési terveit a Duna-, a Dráva-, és a Tisza-rendszer folyói sorrendjében tárgyaljuk; a tavak szabályozásának fejlesztését külön ismertetjük. A tárgyalás során az előző fejezetekben már vázolt jelenlegi szabályozottsági állapot, valamint a szabályozási célok és igények ismételt felsorolását mellőzve, csupán a fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges fontosabb szabályozási munkák szöveges összefoglaló ismertetését adjuk. A mennyiségi és költségadatokat a fejezet végén lévő 6—8. mellékletek, a részletesebb anyagot pedig a vonatkozó Területi Vízgazdálkodási Kerettervek tartalmazzák. Ez a fejezet szoros kapcsolatban áll a X. Vízerőhasznosí- tás a XI. Víziutak és kikötők című fejezettel. A Duna vízgyűjtője A Duna 417 km hosszú magyarországi szakaszán a nagyvízi szabályozás fejlesztéseként a vonatkozó rendelkezések szerint szabadon tartandó hullámtéri sávok fokozatos kialakítását tervezzük. Ezen túlmenően az árvíz- és jéglevonulási viszonyok javítása érdekében nagyobb mértékű ilyen rendezést — az erdők letárolását, — egyes esetekben csak aljnövényzet-irtást — tervezünk a Felső-Duna 1837—1810 fkm-ek közötti szakaszán, a Csepelszi- get mentén az 1633—1586 fkmr-ek között, Duna- egyháza és Dunafalva mellett, az 1568—1564 fkm- ek, illetve az 1463—1459 fkm-ek között, továbbá a dunaföldvári és a bajai híd környezetében. E két híd hullámtéri nyílásainak jobb vízemésztését terelő-töltések építésével is elősegítjük. A mederszabályozást a nemzetközi hajózás és a jegest- árvízveszély csökkentése érdekében az eddigi módon tervezzük folytatni, annak ellenére, hogy a felsődunai vízerőműrendszer két vízlépcsője (Duna- kiliti 1842 fkm és Nagymaros 1696 fkm) 1972-ig megépül. A Rajka és az Ipolytorkolat (1850—1708 fkm-ek) közötti magyar—csehszlovák országhatárt képező Duna-szakasz Gönyü feletti részén, az (1850 —1791 fkm-ek) közötti Felsődunán a mellékágrendszerek fokozatos felszámolásával, a vezetőművek és sarkantyúk magassági kiegészítésével (egyes szakaszokon újak építésével), a szabályozási kotrásból kikerült kavicsanyagnak a vezetőművek háttöltésekét való elhelyezésével az egységes középvízi meder végleges kialakítását tervezzük. Ezen a szakaszon, továbbá a Budapest—Dunaföldvár (1650— 1560 fkm-ek) közötti Dunaszakaszon néhány gázlóban kisvízi szabályozást is végzünk, kotrással és kisvízi sarkantyúk építésével. A Dunaföldvár déli országhatár (1560—1433 fkm-ek) között csak középvízi szabályozási művek — vezetőművek, sarkantyúk — építését irányoztuk elő. Itt kotrás és kisvízi szabályozás nélkül is jó eredmények érhetők el mind a hajózási, mind a jéglevonulási viszonyok javítása terén addig is, amíg a dunai vízlépcsőket megépítjük. A vízlépcsők mindenütt biztosítani fogják a Du- nabizottság ajánlásainak megfelelően a hajóút legalább 3,5 m-es mélységét. Vízlépcsők nélkül, folyamszabályozási munkákkal a hajózási és szabályozási kisvízszin (DB víz) alatt a 150—180 m széles hajóútban a Budapest feletti szakaszon, 2,5 m, az alattin pedig 3,5 m hajózási mélység biztosítható. A nyugati országhatár—Ipolytorok (1850—1708 fkm-ek) közötti szabályozási munkákat a magyar— csehszlovák, a Dunaföldvár—déli országhatár (1560 —1433 fkm-ek) közöttieket pedig a magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény alapján összehangolt tervek szerint végezzük. 156
