Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
5. ábra dalon 1:2—1:5 hajtással, a régi padkás 'kiképzés helyett a szivárgási vonalat jobban követő, a jobb és könnyebb fenntartást biztosító törtvonalú rézsűkkel terveztük. A talpszélességet a töltés és altalaj anyagától és az árvíz tartósságától függően a mértékadó árvízszinthez tartozó vízoszlop magasságának függvényében állapítottuk meg (5. ábra). — Megépített töltéseink vonalozása adott. Az árvízszintek a meglevő adottságok mellett alakultak ki. Töltésáthelyezéseket ezért csak a legkirívóbb vonal ozási hibák kiküszöbölésére, vagy rövid szakaszokon, ott terveztünk, ahol az alámosás veszélye miatt a töltés állékonysága érdekében arra elkerülhetetlenül szükség van. A nyílt öblözetek árvízmentesítése során a vonalvezetést minél gyorsabb és zavartalanabb árvíz- és jéglevonulás, a hidakra való jó rá- és elvezetés, valamint a minél kisebb vízszintemelés szempontjait alapul véve határoztuk meg, figyelembe véve a terepadottságokat és a bevédendő területek értékét is. — Meglévő védvonalaink állékonyságának biztosításra, valamint a vizet áteresztő altalajból származó bizonytalanságok kikülszobölésére; a fakadó vizek okozta károk megszüntetése, illetve csökkentése érdekében ott, ahol az anyagárok a fedőréteget áttörte, az anyagárok feltöltését irányozzuk elő. Egyéb helyeken a hidraulikus talajtörés veszélyét a töltés vízfelöli előterének vizet alig áteresztő, vagy a mentett oldali előtér vizet áteresztő anyaggal történő terhelésével tervezzük kiküszöbölni. — Árvízvédekezésünk fejlesztése érdekében az árvízvédelmi anyagok és eszközök fejlesztése során a jelenleginél megbízhatóbb, jobb világítási eszközök, a személy- és anyagszállítást felázott töltések mellett is biztosító motoros vízi járművek beszerzését, továbbá a fenyőfa szádpallók vaslemezekre, a juta-homokzsákok műanyagzsákokra való kicserélését, s általában ahol csak lehetséges, a véd- anyagok és eszközök, valamint a hírközlő-berendezések korszerűsítését irányozzuk elő. Gondoskodunk a terv keretében a községektől távoleső töltésszakaszokon árvédekező munkaerő jobb elhelyezését biztosító munkásszállások építéséről, a jórészt elavult gátőrtelepek újjáépítéséről is. — A dunai, tiszai, körösi, hernádi stb. vízlépcsők kialakításával kapcsolatos töltéserősítési munkákat, mivel azokat a duzzasztók építésével és kezelésé^ vei kapcsolatos járulékos munkaként kell részleteiben megtervezni, fejezetünk nem tárgyalja. — A folyó- és tószabályozás fejlesztési alapelveit az eddig végzett szabályozási munkák eredményeinek és a munkák végrehajtása során szerzett tapasztalatoknak alapulvételével úgy állapítottuk meg, hogy az alkalmazott szabályozási módszerek és szabályozási művek a velük szemben támasztott igényeket kielégítsék, de egyben szervesen kapcsolódjanak a meglévő szabályozási művekhez. — A Girardon-féle szabályozási alapelvek betartása mellett általában folyóinkon kialakultak a természetüknek leginkább megfelelő jól bevált szabályozási módszerek, a legcélszerűbb elrendezésű és szerkezetű szabályozási művek. Ezek megváltoztatását nem tervezzük. A fejlesztés legfőbb alapelve az, hogy a fontossági sorrendet betartva hosszabb, összefüggő folyószakaszokat szabályozzunk. — A Dunán a víz, a hordalék- és a jéglevezetés érdekében szükséges mederméretek, továbbá a Du- nabizottság elfogadott ajánlásai szerint megállapított méretű és vonalozású hajóút kialakítását hosszirányú- vezető-, vagy partvédőművekkel és kereszt- irányú művekkel (keresztgátakkal, sarkantyúkkal, iszapoló művekkel, mederelzárásokkal) tervezzük. — Kotrást főleg a Göniyü feletti Felső-Dunán tervezünk. Elsősorban ugyancsak itt kell a mellékágrendszereket tervszerűen lezárni és az egységes középvízi medret véglegesen ki alakítani. Egyes szakaszokon a szükséges kisvízi mederszabályozást az eddigi módszerekkel, vagyis domború oldali sarkantyúkkal és kiegészítő kotrásokkal tervezzük folytatni. — A Tiszán és a többi nagyobb folyóinkon elsősorban a megfelelő medervonaiozás kialakítását és a folyómeder partbiztosítások sorozatával történő rögzítését tervezzük. — Néhány helyen a jéglevonulás, vagy a hajózás szempontjából kedvezőtlen éles kanyarulat átmetszését kell előirányozni. Egyébként az előbbiekben a Dunára vonatkozóan ismertetett szabályozási elveket és módszereket úgy alkalmazzuk, hogy azok megfeleljenek az egyes folyók jellegének és mederviszonyainak. — A tavak szabályozásának már korábban is említett legfontosabb fejlesztési célja és alapelve az, hogy a vízpótlás és a vízlevezetés szabályozásával a vízszintet megszabott határok között tartsuk, a partokat pedig a hullámverés és a jég romboló hatásaitól megvédjük, és azokat az üdülés és fürdés igényeinek megfelelően alakítsuk ki. 2.13 AZ EGYES HATÓSÁGOK SZEREPE AZ ARVÍZ- MENTESÍTÉSBEN, ÁRVÍZVÉDELEMBEN, VALAMINT A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN A fővédvonalak beruházási, felújítási és fenntartási munkáit, valamint a védekezési munkákat Győr, Esztergom, Budapest, és Szeged városok, valamint Baranya és Szabolcs-Szatmár megyék néhány községi belsőséget védő fővonalain az érdekelt városi és megyei tanácsok, egyebütt — az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve területi szervei, a vízügyi igazgatóságok látják el. A nyárigátak, valamint a fővédvonalak mögötti árterületen a belsőségek védelmét másodlagosan biztosító körgátak beruházási, felújítási és fenntartási munkái, valamint a védekezési tevékenység 149
