Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

az érdekelt megyei tanácsok feladata. Ahol a nyá­rigátak építésére és védelmére társulat alakul, ott a felsorolt feladatok ellátásáról az gondoskodik. A tanácsok és a társulatokat mind a tervezés, mind az építés és a védókezés során a vízügyi igazgató­ságok segítik. Az árvízvédekezés államigazgatási feladatait a vízügyi igazgatóságokkal összhangban a megyei tanácsok közreműködésével az illetékes községi ta­nácsok végzik. A tanácsok feladata az árvízvéde­kezéshez rendelkezésre álló közerő, szállítóeszkö­zök, védekezésre felhasználható anyag és felszere­lés állandó nyilvántartása, a közerő felvezetésének, élelmezésének biztosítása, a kiürítési és a mentési tervek elkészítése. A rendkívüli árvízvédekezést a Honvédelmi, Bel- ügy-, Közlekedés- és Postaügyi, Építésügyi, Egész­ségügyi, Belkereskedelmi Minisztériumiok, illetve helyi szerveik munkaerővel, a védekezéshez szük­séges gépekkel, eszközökkel és anyaggal segítik. A jelen fejezetben tárgyalt, állami kezelésbe tar­tozó folyók szabályozására vonatkozó beruházási, felújítási, fenntartási, tervezési és építési munkákat az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alatt a Vízügyi Igazgatóságok végzik. Az országhatárt képező folyószakaszokon, továb­bá az ezen túl terjedő, de a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján közös érdekűnek nyilvánított folyószakaszokon tervezett szabályozási munkákat az egyezményben érdekelt szomszédos államokkal egyetértésben kell végrehajtani. A hajózás érdekében szükséges fejlesztési igé­nyek feltárása és a hajózási alapelvek kidolgozása a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium feladata. A Duna vonatkozásában az 1948. évi Duna- egyezmény a parti államok képviselőiből alakult Dunabizottságot különleges feladatokkal, többek között a dunai hajóút általános terveinek össze­állításával bízta meg. Ennek keretében a bizottság ajánlásokat fogadott el a hajózási és szabályozási kisvízre, a hajóút főbb méreteire, a hajóútkitűzés rendszerére stb. vonatkozóan. A fővárosi Duna-szakasz (1657—1633/fkm) part­védőműveinek, partfalainak építéséről, karbantar­tásáról és fejlesztéséről az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság szakfelügyeletével a Fővárosi Tanács gondoskodik. A tavak vízszintszabályozása — a már felsorolt, szerteágazó érdekek lehető összehangolása mellett — az Országos Vízügyi Főigazgatóság és szervei, a vízügyi igazgatóságok feladata. A partszabályo- zás és partvédőművek építésének elvi irányítását ugyancsak a vízügyi szervek végzik, a szabályozási vonal megállapítása és a vízjogi engedélyezés út­ján. Maguknak a partvédőműveknek építési költ­ségeit elsősorban az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal és területi bizottságai (pl. a Balatoni Intéző Bizottság), kisebb részben az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság, a saját üdülőtelepeik védelmére szol­gáló partvédőművek költségeit a különböző tárcák, illetve azok intézményei viselik. Az üdülőhelyek rendezési terveinek elkészítésében és végrehajtásá­ban pedig az Építésügyi Minisztériumnak és az illetékes megyei tanácsoknak van fontos irányító szerepük. 2.2 Az árvízmentcsítés, árvízvédelem valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve 3.21 AZ ARVÍZMENTESÍTÉS és az Árvízvédelem keretterve 2.211 Az árvizmentesítés keretterve A Duna, a Dráva, a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén lévő síkvidéki területek árvízmente­sítési és árvízvédelmi kerettervével kapcsolatban előbb a meglévő művek fejlesztését, majd az új területek árvízmentesítését, végül a nyárigátakkal és körgátafckal védett öblözetek, illetve védvona­lak fejlesztését az alábbiakban ismertetjük. Az öblözetek elnevezése és léhatárolása során ál­talában alkalmazkodtunk a Területi Vízgazdálko­dási Kerettervben használt elnevezésekhez és el­határolásokhoz. Űj elnevezést csak néhány kisebb öblözet összevonása esetében használtunk. A mér­tékadó árvízszintek és szelvényméretek részletes ismertetését mellőzzük, azok az egyes Területi Víz­gazdálkodási Kerettervekben találhatók. Az ismét­lések elkerülésére a leíró részben nem szólunk azokról a tervezett létesítményekről és 'kapcsolatos munkamennyiségekről sem, melyek a meglévő mű­vek leírásából, a kérdések megvilágításából önként adódnak, illetve a fejezet végén lévő 2., 3. és 4. mellékletből kivehetők. A fejlesztést árvízi öblö­zetek szerinti bontásban tárgyaljuk, Területi Víz­gazdálkodási Keretterv, a vízügyi igazgatóságok és a megyék szerinti adatokat pedig táblázatokban foglaljuk össze. a) A Duna vízgyűjtőjének árvízi öblözetei Szigetközi öblözet. Az árteret határoló Duna jobbparti és ehhez csatlakozó Mosoni-Duna bal­parti töltést az 1954-as árvíz után erősítettük és magasítottuk, fakadóvizes szakaszainak egy részét pedig szorítógátafckal kazettáztuk. Bár a helyzet itt az 1954. év előttinél megnyugtatóbb, a teljes biztonsága elérése céljából a töltések magasítását és erősítését, a talaj törés veszélyének csökkenté­sére egyes szakaszokon az anyagárkok feltöltését, az előterek terhelését, szivárgók, nyomáscsökken­tő kutak, a második rajkai zsilip és gátőrházak épí­tését, valamint véderdők telepítését tervezzük. Mosoni-Duna — Rábaközi és a Marcal menü öblözetek. A Mosoni-Duna és a Bakony észak- nyugati lejtőjének lábvonala közötti árteret a Mo­soni-Duna jobbparti, a Lajta és a Lajta-csatornák, a Rábca, a Rába, és a Répce árapasztó, valamint a Marcal-menti töltések védik. A töltések 80%-a magassági szempontból hiányos és a töltésszelvé­nyek keresztmetszeti méretei sem megfelelőek. A fejlesztés során e hiányok pótlását, az őrtelepek nagyobb részének újjáépítését és véderdők telepí­tését tervezzük. Meg kell jegyeznünk, hogy az egész területre vonatkoztatott aránylag alacsony — 2100 Ft/ha — fajlagos fejlesztési költségen belül a Mar­cal-menti 13 400 ha-t mentesítő védvonalak fajla­gos fejlesztési költsége 11 300 Ft/ha. Győr városi öblözet. A Rábca—Rába—Mosoni- Duna—Iparcsatoma deltában lévő városi árteret 150

Next

/
Thumbnails
Contents