Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
az érdekelt megyei tanácsok feladata. Ahol a nyárigátak építésére és védelmére társulat alakul, ott a felsorolt feladatok ellátásáról az gondoskodik. A tanácsok és a társulatokat mind a tervezés, mind az építés és a védókezés során a vízügyi igazgatóságok segítik. Az árvízvédekezés államigazgatási feladatait a vízügyi igazgatóságokkal összhangban a megyei tanácsok közreműködésével az illetékes községi tanácsok végzik. A tanácsok feladata az árvízvédekezéshez rendelkezésre álló közerő, szállítóeszközök, védekezésre felhasználható anyag és felszerelés állandó nyilvántartása, a közerő felvezetésének, élelmezésének biztosítása, a kiürítési és a mentési tervek elkészítése. A rendkívüli árvízvédekezést a Honvédelmi, Bel- ügy-, Közlekedés- és Postaügyi, Építésügyi, Egészségügyi, Belkereskedelmi Minisztériumiok, illetve helyi szerveik munkaerővel, a védekezéshez szükséges gépekkel, eszközökkel és anyaggal segítik. A jelen fejezetben tárgyalt, állami kezelésbe tartozó folyók szabályozására vonatkozó beruházási, felújítási, fenntartási, tervezési és építési munkákat az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alatt a Vízügyi Igazgatóságok végzik. Az országhatárt képező folyószakaszokon, továbbá az ezen túl terjedő, de a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján közös érdekűnek nyilvánított folyószakaszokon tervezett szabályozási munkákat az egyezményben érdekelt szomszédos államokkal egyetértésben kell végrehajtani. A hajózás érdekében szükséges fejlesztési igények feltárása és a hajózási alapelvek kidolgozása a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium feladata. A Duna vonatkozásában az 1948. évi Duna- egyezmény a parti államok képviselőiből alakult Dunabizottságot különleges feladatokkal, többek között a dunai hajóút általános terveinek összeállításával bízta meg. Ennek keretében a bizottság ajánlásokat fogadott el a hajózási és szabályozási kisvízre, a hajóút főbb méreteire, a hajóútkitűzés rendszerére stb. vonatkozóan. A fővárosi Duna-szakasz (1657—1633/fkm) partvédőműveinek, partfalainak építéséről, karbantartásáról és fejlesztéséről az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság szakfelügyeletével a Fővárosi Tanács gondoskodik. A tavak vízszintszabályozása — a már felsorolt, szerteágazó érdekek lehető összehangolása mellett — az Országos Vízügyi Főigazgatóság és szervei, a vízügyi igazgatóságok feladata. A partszabályo- zás és partvédőművek építésének elvi irányítását ugyancsak a vízügyi szervek végzik, a szabályozási vonal megállapítása és a vízjogi engedélyezés útján. Maguknak a partvédőműveknek építési költségeit elsősorban az Országos Idegenforgalmi Hivatal és területi bizottságai (pl. a Balatoni Intéző Bizottság), kisebb részben az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság, a saját üdülőtelepeik védelmére szolgáló partvédőművek költségeit a különböző tárcák, illetve azok intézményei viselik. Az üdülőhelyek rendezési terveinek elkészítésében és végrehajtásában pedig az Építésügyi Minisztériumnak és az illetékes megyei tanácsoknak van fontos irányító szerepük. 2.2 Az árvízmentcsítés, árvízvédelem valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve 3.21 AZ ARVÍZMENTESÍTÉS és az Árvízvédelem keretterve 2.211 Az árvizmentesítés keretterve A Duna, a Dráva, a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén lévő síkvidéki területek árvízmentesítési és árvízvédelmi kerettervével kapcsolatban előbb a meglévő művek fejlesztését, majd az új területek árvízmentesítését, végül a nyárigátakkal és körgátafckal védett öblözetek, illetve védvonalak fejlesztését az alábbiakban ismertetjük. Az öblözetek elnevezése és léhatárolása során általában alkalmazkodtunk a Területi Vízgazdálkodási Kerettervben használt elnevezésekhez és elhatárolásokhoz. Űj elnevezést csak néhány kisebb öblözet összevonása esetében használtunk. A mértékadó árvízszintek és szelvényméretek részletes ismertetését mellőzzük, azok az egyes Területi Vízgazdálkodási Kerettervekben találhatók. Az ismétlések elkerülésére a leíró részben nem szólunk azokról a tervezett létesítményekről és 'kapcsolatos munkamennyiségekről sem, melyek a meglévő művek leírásából, a kérdések megvilágításából önként adódnak, illetve a fejezet végén lévő 2., 3. és 4. mellékletből kivehetők. A fejlesztést árvízi öblözetek szerinti bontásban tárgyaljuk, Területi Vízgazdálkodási Keretterv, a vízügyi igazgatóságok és a megyék szerinti adatokat pedig táblázatokban foglaljuk össze. a) A Duna vízgyűjtőjének árvízi öblözetei Szigetközi öblözet. Az árteret határoló Duna jobbparti és ehhez csatlakozó Mosoni-Duna balparti töltést az 1954-as árvíz után erősítettük és magasítottuk, fakadóvizes szakaszainak egy részét pedig szorítógátafckal kazettáztuk. Bár a helyzet itt az 1954. év előttinél megnyugtatóbb, a teljes biztonsága elérése céljából a töltések magasítását és erősítését, a talaj törés veszélyének csökkentésére egyes szakaszokon az anyagárkok feltöltését, az előterek terhelését, szivárgók, nyomáscsökkentő kutak, a második rajkai zsilip és gátőrházak építését, valamint véderdők telepítését tervezzük. Mosoni-Duna — Rábaközi és a Marcal menü öblözetek. A Mosoni-Duna és a Bakony észak- nyugati lejtőjének lábvonala közötti árteret a Mosoni-Duna jobbparti, a Lajta és a Lajta-csatornák, a Rábca, a Rába, és a Répce árapasztó, valamint a Marcal-menti töltések védik. A töltések 80%-a magassági szempontból hiányos és a töltésszelvények keresztmetszeti méretei sem megfelelőek. A fejlesztés során e hiányok pótlását, az őrtelepek nagyobb részének újjáépítését és véderdők telepítését tervezzük. Meg kell jegyeznünk, hogy az egész területre vonatkoztatott aránylag alacsony — 2100 Ft/ha — fajlagos fejlesztési költségen belül a Marcal-menti 13 400 ha-t mentesítő védvonalak fajlagos fejlesztési költsége 11 300 Ft/ha. Győr városi öblözet. A Rábca—Rába—Mosoni- Duna—Iparcsatoma deltában lévő városi árteret 150
