Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
27. táblázat és a vízjárás jellemző adatai 31-i állapot) Észlelés Észlelt szélsőséges vízállások cm és nap Jellemző vízhozamok m3/s kezdete év LKV LNV LKQ ^85% aug. KÖQ NQio% NQ2% 477 1941. 2. 14 1932 — 20 1946. 8. 19 458 1940. 3. 24 1898 — 18 1959. 9. 22 456 1940. 3. 26 1951 7 1952. 12. 7 310 1954. 6. 23 330 1941. 2. 15 1935 54 1954. 9. 13 300 1937. 11. 14 1926 — 5 1926. 11. 1 520 1958. 6. 13 1951 86 1957. 8. 23 458 1953. 1. 3 1935 — 40 1950. ism. 210 1936. 7. 4 192 1954. 3. 7 1951 — 82 1960. 8. 29 134 1953. 1. 11 1873 —200 1930. 7. 31 672 1919. 5. 4 1883 — 96 1903. 8. 27 852 1919. 5. 4 1873 —116 1935. 10. 23 873 1919. 5. 4 1930 — 99 1930. 10. 4 813 1932. 4. 3 500 1925. 12. 23 1873 — 71 1952. 8. 9 ism. 492 1919. 5. 3 726 1940. 3. 16 1884 — 68 1950. 7. 31 714 1919. 5. 3 521 1940. 3. 15 1858 —156 1952. 8. 9 512 1919. 5. 3 582 1948. 3. 16 1873 — 76 1943. 12. 9 566 19l 9. 5. 3 1864 — 78 1905. 9. 21 580 1932. 4. 10 pása, a szabad CO2 és az ammónia, illetve az oxi- génfogyasztás meghatározása. Különleges esetekben a vízminőség napi ingadozását 48 órán át óránként ellenőrzik. A jelenlegi felszíni vízminőségi ellenőrző hálózat gerince a vízügyi igazgatóságok keretében működő 12 minőségvizsgáló laboratórium. Ezek évszakonként egy alkalommal — vagy az adottságoknak megfelelően ettől eltérően — tervszerűen vizsgálják a vízfolyásokat fcb. S00 mintavételi helyen hossz-szelvényszerűen és fcb. 20 keresztszelvényben. A meghatározásokat egységes vízvizsgálati módszerek szerint végzik. 2.313 összefüggés a szomszédos államok felszíni vjzeivel Vízkészleteink zöme a Duna, a Tisza, a Dráva és ezek néhány nagyobb mellékfolyójának közvetítésével külföldről érkezik. Az ország összes vizét ugyanez a három fő "vízfolyás gyűjti össze és vezeti tovább külföldre. Hazánk felszíni vízkészletének 95—99%-a külföldről érkezik, és területünknek csaknem a fele töltésekkel védett ártér. Ezért mind a vízigények kielégítését, mind a káros vizek távoltartását, azaz 0,040 0,110 1,39 90 150 0,200 0,700 8,50 130 250 0,025 0,10 12 22 0,020 0,055 0,65 35 56 0,015 0,050 1,28 56 86 0,005 0,015 0,12 16 29 0,020 0,055 0,92 31 50 1,0 1,5 26,0 450 580 2,2 4,2 60,4 700 880 4,2 6,5 100 940 1300 1,0 2,0 32 444 580 1,9 3,3 25,2 470 620 2,2 4,2 39,4 460 600 0,20 0,55 7,8 160 290 22,5 50,9 160 370 1500 egész vízgazdálkodásunkat döntően befolyásolják az országon kívül végrehajtott vízimunkálatok és vízhasznosítások. Amilyen mértékben válik vízgazdálkodásunk a szomszéd államok vízgazdálkodásának függvényévé, oly mértékben, létérdekünk a nemzetközi vízügyi kapcsolatok rendezése és ápolása, a nemzetközi vízügyi együttműködés. A kérdés jelentősége miatt célszerű a szomszédos államok felszíni vizeivel való összefüggéseket az alábbiakban részletesen ismertetni. Jugoszlávia A Dráva és a Mura folyó vízjárását a felső szakaszokon létesült vízerőművek jelenleg csak alig érezhető módon befolyásolják. A Mura folyó nagyvízi szabályozására Jugoszlávia kiviteli tervet készített, amelynek megvalósítása estén a Mura árvízszintje magyar területeken is emelkedne. A Dráva árvízviszonyaira már npm lenne lényeges hatása, mivel a két folyó árvízi csúcsai egymástól eltolódva jelentkeznek. A Dráva vizének minősége területünkre érkezésekor elfogadható, illetve kissé szennyezett, így a hasznosításnak minőségi szempontból általában 11 OVK 81
