Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
nincs akadálya. A Mura vize közegészségi szempontból szennyezettnek minősül. Felszíni vizeink elenyésző kivételtől eltekintve (az Ér nyírségi és hajdúsági vízgyűjtője) Jugoszlávia felé távoznak. A Duna és a Dráva természetes vízjárását 1960- ig a hazai vízimunkálatok és vízhasználatok nem változtatták meg. A távozó vizek minősége is azonos az érkező vizek minőségével. A Tisza vízjárását nagymértékben befolyásolja az öntözés fejlesztése, amely vízigényével lényegesen módosítja a folyó amúgyis kedvezőtlen vízmérlegét (lásd: XVII. Országos vízmérleg fejezet). A továbbadott vizek minősége elfogadható. Ausztria Ausztriában a közelebbi jövőben a Rába folyó szabályozását tervezik, ennek következtében az árvízi hozamok némi emelkedésére lehet számítani a magyar szakaszon. Nagyobb arányú munkálatokat kívánnak végezni a Fertő tóval kapcsolatban is, amelynek célja a tó jelenlegi szintiének emelése. Ez az elgondolás a Hanság-főcsatoma vízgazdálkodásában is éreztetné hatását. A magyar részről szükségessé váló komoly építési munkákkal népgazdasági terveinkben még nem számolunk. A munkálatok közeli végrehajtása még nem valószínű. A határt átlépő vízfolyások vize tisztán, vagy elfogadható minőségben érkezik területünkre. így a hasznosításnak minőségi szempontból nincs különösebb akadálya. Csehszlovákia A magyar—csehszlovák közös Duna-szakaszon és közvetlenül felette, osztrák területen kedvezőek a vízerőhasznosítási lehetőségek, amelyek kihasználásáról államközi tárgyalások folynak. Ugyancsak jelenleg vannak kialakulóban a csehszlovák—magyar Felső-Duna szabályozásának elvi alapjai. Bár az erőművek az energia napi csúcsigényét hivatottak kielégítem, a nagymarosi vízlépcső bögéie azonban részben kiegyenlítő tározó szerepét töltené be. ezért a tervezett munkák végrehajtása nem változtatná lényegesen a Duna víziárási viszonyait. A Duna csehszlovák, osztrák és bajor mellékvízfolyásain egvre nagyobb mértékben épülnek ki a tározók leginkább vízerőhasznosítási célból. Energetikai szerepükből következik, hogy a nagyobb teljesítmény elérése érdekében az energiaigénye- sebb téli hónapokban bocsátanak le a természetesnél nagyobb vízhozamot és a tavaszimyári időszakban töltik tározóikat. Így a mezőgazdasági szempontból mértékadó kisvízű nyárutó idején vízhozamnövelő hatásukra nem számolhatunk, legfeljebb az remélhető, hogy akkorra a tározók feltöltődnek és így a kritikus időszak természetes hozamai nem csökkennek. A magyar—csehszlovák közös Ipoly-szakaszon, továbbá az Ipoly felső szakaszán és mellékvizein Csehszlovákia — az 1950-es évek végén az Ipolyra vonatkozóan készített általános vízgazdálkodási tanulmányterv szerint — számos tározó építését tervezi. Az Ipolyon tervezett rárosi tározó közös érdekű mű lenne. Mindkét fél beható előtanulmányokat és feltárásokat végez. A tározók az Ipoly vízjárását gyökeresen meg fogják változtatni; a minimális vízhozamok nagyságrenddel emelkednének, az árvízhozamok lényegesen csökkennének. Folyamatban van az Ipoly nagyvízi szabályozásának tervezése is. A nagyvízi szabályozás következtében — a tározókat figyelmen kívül hagyva — az árvízhozamok növekedése és az árvízszintek emelkedése várható. A Sajó völgyében a határtól számított 28 km hosszú szakaszon mederrendezési munkákat végeznek, amelyek a csehszlovák becslések szerint az árvízi hozamoknak mintegy 20%-os növekedésével járnak. A kisvizek hozamáról azt közölték, hogy a Gölnic és az Anilica átvezetése a Sajó kisvízi hozamait növelni fogja. Jelenleg csak a Gölnic patak völgyéből van átvezetés, azonban ez a Sajó magyar szakaszán még nem növeli jelentősen a kisvízi hozamokat, annál kevésbé, mert a vízátvezetés a mindenkori vízenergiaigények függvénye. A Bódván mederrendezési, vízgyűjtőterületén pedig lecsapoiási munkákat terveznek, amelyek hatására az 1% előfordulási valószínűségű árvízi hozamok 100 m3/s-ról mintegy 150 m3/s-ra emelkednének. A Hermádon érkező vízhozamok megváltozására is számítani lehet már a közeljövőben, a Ruzsin víztározó (1965—75) a kisvízi hozamokat megkétszerezi, az árvízi hozamokat azonban nem csökkenti számottevően. A Bodrog folyó vízhozamaival kapcsolatban már hosszabb ideje folyik tárgyalás Csehszlovákiával. Csehszlovákia bejelentette, hogy mind a saját, mind pedig a Szovjetunió részéről maigyobbarányú vízrendezési munkákat fognak végrehajtani és azok az árvízi hozamok növekedésével járnak. A kisvízi hozamok emelkedésével is lehet számolni, mivel két tározó építését tervezik (Velká Domasa és Vi- horlát). A Tiszával közvetlen kapcsolatban Csehszlovákia csak kis szakaszon érdekelt, ott jelentős vízkivételt tervez. 1 Az Ipoly érkező vize aránylag tiszta, mind ipari, mind öntözési célra alkalmas, csupán közegészség- ügyi szempontból minősül kissé szennyezettnek. A Sajó már a határ előtt nagyon szennyezett vizet szállít. A Bódva vizének minősége nem kifogásolható. A Hemád vize elfogadható minőségű, időszakosan azonban szennyezett víz is érkezik medrébe. A Bodrog vize kissé szennyezett, időközönként peleiig nagyon szennyezett. A nem tiszta vizű vízfolyások minőségének javulására a jövőben nem számíthatunk, sőt bizonyosnak vehetjük, hogy a Hemád vizének minősége a Kassa környéki ipar- telepítések miatt tovább fog romlani. Szovjetunió A Tisza folyó vízjárásának lényeges megváltozására a közeljövőben nem lehet számítani. Kisebb vízrendezések, továbbá néhány kisebb, vagy közepes tározó sem gyakorol számottevő befolyást a vízjárásra, esetleg a kisvíZhozamok időbeni eltolódását, vagy némi növekedését okozhatja,. Vízminőség tekintetében a Tisza érkező vize tiszta. 82
