Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

A vízmércék törzskönyvi

(1960. december

Törzsszám

Vízfolyás, vízmérce neve

Távolság a torkolattól km

Vízgyűjtő

terület

km*

,,0” pont magassága Adria felett* m

Orsz.

V.O., Fsz.

Kát.

299.

Zagyva

Pásztó

133,4

488

150,23

304.

Zagyva

Jásztelek

60,4

4 207

88,04

88,18

(VO)

306.

Tarján p.

Kisterenye*

3,0

113

186,48

309.

Galga p.

Hévízgyörk

17,5

416

118,67

313.

Tama

Verpelét

55,9

574

132,70

315.

Tárná

Jászdózsa

9,7

1 806

90.40

318.

Gyöngyös p.

Gyöngyös

28,4

60

163,37

321.

Tápió

Tápiószele

17,6

771

95,26

324.

Fehér-Körös

Gyula

4,7

4 251

85,30

84,63

(Fsz)

326.

Kettős-Körös

Köröstarcsa

7,0

10 384

80,72

80,08

(Fsz)

329.

Hármas-Körös

Gyoma

79,9

19 715

79,34

78,60

(Fsz)

335.

Fekete-Körös

Sarkad

13,9

4 302

85,06

84,44

(Fsz)

341.

Sebes-Körös

Körösszakái

55,3

2 489

92,80

92,16.

(Fsz)

344.

Sebes-Körös

Körösladány

10,8

8 985

81,64

80,92

(Fsz)

346.

Berettyó

Berettyóújfalu

45,0

3 712

90,05

89,39

(Fsz)

348.

Berettyó

Szeghalom

6,3

5 812

83,27

82,62

(Fsz)

356.

Maros

Makó

23,7

30 149

80,13

amelynek 1960-ban két állomásai, Rajka és Budapest volt vezetékes állandó összeköttetésben a VI- TUKI vízjelző szolgálatának központjával.

Az általánosabb értelemben vett vízjárás eddig felsorolt elemein kívül a vízkészletgazdálkodás számára a párolgási-, csapadék- (és hő-) adatok ismerete is igen fontos. Ezeket azonban nem itt, hanem a 2.2 Éghajlat c. fejezetrészben ismertetjük.

A felszíni vizek vízminőség-vizsgálatának célja a szennyezettség mértékének megállapítása, a szennyezés okának felderítése, továbbá a különböző vízhasznosítási célok szempontjából való minősítés. Ez utóbbi cél a vízkémiában használatos majdnem valamennyi komponens meghatározását szükségessé teszi. Pl. ivóvíz minősítésére legfontosabb az oxigén- és nitrogénháztartás, valamint a coü-titer és a lebegőanyag, az öntözéshez az összes oldott só és Na %, a kazántápvíz vizsgálatakor a keménység ismerete. Minden vizsgálatkor meghatározzák tehát a következő komponenseket: vízhőfok (C°); savasság (pH); lúgosság (W°), vezetőképesség (106Í2-1 cm-1) ; összes keménység (nk°); kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, szulfát, foszfát, klorid, ammónia, nitrit, nitrát, oxigénfogyasztás, oxigéntartalom (mg/1) oxigén telítettségi %; karbonát, szabad CO2, BOI5, HCO3; összes száraz anyag, összes oldott anyag, összes lebegő anyag* összes szerves anyag, oldott szerves anyag, lebegő szerves anyag, összes ásványi anyag, oldott ásványi anyag, lebegő ásványi anyag (mg/1). A vízminőség vizsgálatával egyidőben a vízhozamot is megállapítják.

Esetenként szükség van különleges szennyeződések (fenol, króm, cián, stb.) ismeretére is.

Vízmintákat általában hossz-szelvényszerűen (szelvényenként egy-egy pontban), különlegesebb esetekben ezenkívül kijelölt keresztszelvények több pontjában is vesznek. A hossz-szelvény mintavételi helyeit úgy jelölik ki, hogy a beömlő vízfolyások és szennyező források okozta változásokat és a vízfolyás öntisztító képességét követni lehessen. A keresztszelvény vizsgálatokat a szennyező források felett és alatt jelölik ki, hogy a szennyeződés egyenletes elkeveredéséről kapjanak képet. A rendszeres ellenőrző vizsgálatokhoz a vízmintákat a felszíntől számított 30 cm mélységből veszik. Nagyobb vízfolyások keresztszelvényvizsgálatakor a felszíntől a fenékig mélységi mintákat is vesznek.

A vízminták feldolgozását laboratóriumban végzik, erre a célra 2 liter vizsgálandó vizet szállítanak be. Helyszínen történik az oldott oxigén lecsa80