Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)

1975-01-01 / 3. szám

50 ÉVVEL EZELŐTT SZENTELTÉK PAPPÁ,

25 ÉVVEL EZELŐTT BÖRTÖNÖZTÉK BE MÁRTON ÁRONT, ERDÉLY VÉRTANÚ PÜSPÖKÉT

Az aranymisés MÁRTON ÁRON, Erdély vértanú püspöke 1896- ban Csíkszentdomonkoson szegény székely földműves család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Iskoláit Csíksomlyón, a székelyek híres búcsú járó helyén kezdte el.1 Tizenhatéves korában a papi pályát választotta és Gyulafehérvárra ment a kis szemináriumba; Gyulafehérvárra, amelynek minden köve, de különösen a székesegyháza árpádkori síremlékeivel, Hunyadi János és az erdélyi fejedelmek kirabolt sírjaival az ezeréves magyar múlt, dicsőség, nagyság és kultúra beszédes tanúi és amelynek híres könyvtárában, a Batthyáneumban, őrzik egyik legrégibb nyelvemlékünket, a «Gyulafehérvári glosszákat».1 2 3

1915-ben innen, az iskolapadból szólította fegyverbe a haza. Az összeomlás a harctéren érte. A szépen kitüntetett fiatal tiszt nem tette le a fegyvert, beállt a Székely Hadosztályba, védeni szűkebb hazáját az évszázados ellenséggel szemben. Csak amikor minden elveszett, ment haza szülőfalujába. Kétségek között hányódva várta a szennyes ár elvonulását. De, amikor a Trianoni békeparancs rágördítette a sírkövet Erdélyre, gondolkozás nélkül ment vissza Gyulafehérvárra, a szemináriumba, hogy mint pap lelki vigasza, támasza legyen ezerszer elárult, kifosztott, idegen járomba taszított népének.

50 évvel ezelőtt, 1924. július 6-án Gyulafehérvárott gróf Majláth Károly, Erdély nagy püspöke szentelte pappá Márton Áront.8 Újmiséjét július 13-án szülőfalujában, Csíkszentdomonkoson mutatta be, melyre Majláth püspök külön leutazott, hogy jelenlétével tüntesse ki az I. világháború vitéz katonájából Krisztus katonájává lett fiatal papot.

1 A csíksomlyói ferences zárdát Hunyadi János alapította, amelynek 550 éves, fából faragott kegyképéhez a székelyek közel 400 éve zarándokolnak tömegesen. A ferencesek által létesített gimnáziumban nevelődtek a székelyek legjobbjai és itt kezdte el tanulmányait Márton Áron is.

! Gyulafehérvárott — amely nevét az erdőelvi gyuláktól kapta — a 948-ban megkeresztelkedett Kalotha-Stephanos erdőelvi gyula alapította az első magyar püspökséget 950-ben, amelynek első püspöke a görög szertartású Hierotheosz magyar püspök volt.

3 A Majláth családnak őse az a török-kún származású Basaraba volt, aki először szervezte meg a Kárpátokon-túli oláhokat és akiről Róbert Károly által 1324-ben (650 éve) kiadott okmányban történik először említés.

767