Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)
1975-01-01 / 3. szám
Magyarország sóelosztó központját. A várost épp ezért Salz-Marktnak nevezték el és a magyar Szatmár elnevezés ebből fejlődött ki. Holzträger szerint a várost nem a bajorok, hanem flamand bevándorlók alapították s mittelniederländisch nyelven a sónak Sout volt a neve, amit a magyarok Szat-nak ejtettek ki, míg a Markt-ból a szóvége «k» és «t» elhagyásával alakult ki a «már» vagyis Szatmár. E helyen nem kívánunk részletesen foglalkozni a Schmied által idézett szakirodalom különböző felfogásával, de célszerűnek tartanánk, ha történészeink és nyelvészeink vizsgálat tárgyává tennék ez irodalom érvelését s ha azok helytelennek bizonyulnának, azt helyesbítenék. Éppen ezért az alábbiakban felsoroljuk Schmied cikkében tártgyalt szakirodalmat: Elemér Moór: «Die ältesten deutschen Ansiedlungen in der Theissebene» — 1929 Konrad Schünemann: «Zur Geschichte der Deutschen in Szatmár» — 1931 Fritz Ruland: «Versunkenes Deutschtum» — 1940 Fritz Holzträger: «Die frühesten deutschen Siedler in Siebenbürgen» — 1970 Célszerűnek tartjuk, hogy e helyen utaljunk dr. Csery C. Mihálynak a «Kanadai Magyar Újság» 1973. jún. 29-i számában megjelent «Belgiumi püspökök Magyarországon a XI. században» c. írására, amely Felix Rousseau munkájára utalva arról számol be, hogy a magyarországi keresztény egyház megszervezésében belgiumi püspökök is résztvettek. így a Maas folyó vidékéről származó s oda 1050- ben visszatérő Lieduin Nagyvárad püspöke lett volna. Miután Szatmár vidéke abban az időben a nagyváradi püspökség része volt, így könnyen lehetséges, hogy Lieduin püspökkel együtt polgári elemek is érkezhettek e vidékre, ami Holzträger felfogását támasztaná alá. Viszont Jo Gérard a «La Libre Belgique» 1966. szept. 30-i számában megjelent «Des colons wallons en Hongrie?» c. cikkében azt írja, hogy a Maas völgyi Liége-Lüttichből a XI. század közepén az ott dúló éhínség miatt a város környékén élő s minden bizonnyal a IX. századbeli nyugati hadjáratok során ott letelepült magyarok s velük együtt vallonok visszatértek volna Magyarországra. Gérard szerint így alakultak ki az Eger környéki «francia» települések. Miután Lieduin püspök is a Maas völgyéből ment Magyarországra, könnyen lehetséges, hogy ő is egy ilyen visszavándorló magyar csoporttal került volna Nagyváradra, illetve Szatmárba. Történészeink számára mindenesetre érdekes téma volna ezeknek az összefüggéseknek kiderítése. Homonnay Elemér 782
