Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)

1975-01-01 / 3. szám

Tért vissza Bécsből Balázsfalvára Micu (Klein) Sámuel, a későbbi g.kat. püspök, a dákó—román elmélet megfogalmazója. (200 éve.)

1823. máj. 27-én meghalt Nagy Lázár kézdivásárhelyi festő, iparművész.

máj. 11-én született Kislétán Mezey József festő, Petőfiről készített arcképét a Történelmi Arcképcsarnokban őrzik, dec. 27-én született Csíkmindszenten Nagy István, a modem magyar festészet egyik legegyénibb képviselője, dec. 30-án született Kolozsvárott Bánffy Miklós politikus, regényíró, az Erdélyi Helikon szerkesztője. (100 éve.)

ERIS

Szatmár város eredetének kérdése

Stephan Schmied: «Vom Ursprung der Stadt Sathmar»

(Der Donauschwabe, 1973.5.6.)

A szatmári németség kérdését állandóan napirenden tartó magyar ellenes és románbarát Stephan Schmied e legutolsó írásában Szatmár város eredetének kérdésével foglalkozik abból az alkalomból, hogy a város az elmúlt év őszén ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. Ez ünnepségeken Ceausescu vezetésével mind a román kormány, mind a román kommunista párt a legmagasabb szinten képviseltette magát, hiszen a románok ez ünnepséggel a románok ezeréves múltját kívánták bizonyítani. A románság e tételét Anonymus krónikájával véli bizonyítani, mert Anonymus szerint «Zotmâr» vára már állott a 896-os honfoglalás alkalmával, s Szabolcs és Tass vezérek (akiket Schmied a románság után Zaboslunak és Tasunak nevez) a közelben levert Ménmarót fejedelmet e vár tömlöcébe zárták. (Imry Kornél, a detroiti Szatmár Megyeiek Egyesületének elnöke ez ünnepséggel kapcsolatosan helyesen jegyezte meg a «Detroiti Magyar Újság» 1973. február 2-i számában, hogy Ménmarót várát nem a románok, hanem a magyarok foglalták el s hogy a románok csupán a 14. század utolsó éveiben jelentek meg először Szatmár megye délkeleti részében.)

Stefan Schmied románbarátsága ellenére sem osztja a románok nézetét Szatmár város eredete kérdésében, hanem e kérdést tárgyaló, nagyobb részt német szakirodalom áttekintésével azt kívánja bebizonyítani, hogy a várost még Géza fejedelem idejében megindult első nagyobbméretű német betelepülést megelőzően érkező, talán Gizella királynő által idetelepített németek alapították, akik a dési sóbányák termését a Szamoson leszállítva itt rendezték be Felső-781