Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)
1974-07-01 / 2. szám
híd járói távozni ilyen körülmények között, nem volt elfogadható számukra. Visszatérve Teleki öngyilkosságának a problémájára, talán nem lehetetlen, hogy az orosz—jugoszláv szerződés küszöbön álló megkötésének a híre volt az a végső lökés, amely előidézte a tragédiát. Amíg csak a német és az angolszász erők között kellett egyensúlyozni, amíg számolni lehetett a politikailag rugalmas és kifinomult angol diplomáciával, addig a Teleki-féle — erdélyi tradíciókon alapuló — politikának volt is alapja. Az orosz erők megjelenése a színen azonban nemcsak a trianoni Magyarország esetleges visszaállításának a veszélyét jelentette, de a nemzet szuverénitásának az elvesztését és a szláv szolgaságba süllyedő ország nemzethalálának a vízióját is felvetette. Mindamellett döntő bizonyítékok hiányában Teleki öngyilkosságának politikai jellegét nem látjuk bizonyítottnak. Az ú.n. Teleki-féle búcsúlevelekben szerződésszegésről, gyávaságról, gazemberekkel való szövetségről, hullarablásról van szó és mindezzel állítólag önmagát is vádolja mint hitszegőt és bűnöst. Mindez szöges ellentétben áll azzal a politikával, amit Teleki javaslatára az ország elfogadott és amelyet később Teleki szellemében Bárdossy végrehajtott. A jugoszláviai eseménysorozatban Magyarország nem kötött katonai szövetséget Jugoszlávia ellen, nem szegte meg szerződését és kínos igyekezettel — eltűrve minden provokációt — csak minimális követeléseit érvényesítette Jugoszlávia felbomlása után. A «hullarablás» kifejezés pedig különösen csak a hordópolitika nívóján mozgó propaganda-frázis. Csehszlovákia és Románia is «hullarabló» volt ebben az értelemben az első világháború után, amikor ezeréves magyar birtokláson alapuló területeket szállt meg. De 20 évvel később Magyarország ezeréves jogán nyílván visszacsatolhatta ezeket a területeket anélkül, hogy a hullarablás vádja illesse. A magyar revíziós igények tudós professzora nyílván nem tehetett ilyen kijelentést anélkül, hogy ne álljon át ellenfeleink táborába. Az «elveszett» búcsúlevelek egyébként csak egyes Nyugatra távozott diplomaták nyilatkozataiban öltöttek formát. Vannak adatok arra is, hogy Teleki halálának politikai beállítása valóban csak legendát akart támasztani és a háborús felelősség kérdését kívánta elszigetelni és korlátozni. Ghyczy Jenő és Szentmiklóssy Andor volt ennek a propagandának az irányítója és a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatosan úgy állította be Nyugat felé a történeteket, hogy azokért a katonák Werth-csoportja felelős és ezt Teleki öngyilkosságával vélték alátámasztani. Mi lehetett mégis a búcsúlevelek különböző változatú szövegében foglalt állítások alapja, hiszen a rágalmazás és ráfogásban is mindig van valami igazság? 718
