Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)
1974-07-01 / 2. szám
A magunk részéről úgy gondoljuk, hogy azokban a sokszor heves vitákban, amelyek március 27 és április hó 1 között lefolytak a minisztertanácsban és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács előtt, talán az idézett szavak egy része elröppenhetett, bár más vonatkozásban. A nacionalista szélsőjobb — a teljes revíziós program megvalósítása érdekében — feltétel nélküli együttműködést keresett a Német Birodalommal. Másrészről Teleki óvatos és konzervatív lénye tiltakozott az ellen, hogy casus belli-nek tekintsük Jugoszlávia pálfordulását és nem akart résztvenni a német akcióban. Azt vitatta, hogy szerződésszegők lennénk, ha nem mernénk — gyávaságból — Hitler tudomására hozni, hogy a szuverén magyar állam nem akar részt venni a német büntetőhadjáratban, mert morális okokból távol kell magát tartania katonai cselekméyektől mindaddig, amíg a jugoszláv helyzet ki nem alakul, ameddig a jugoszláv kormány nem fordul Magyarország ellen, vagy a jugoszláv állam fel nem bomlik. Ebben a vitában tehát elhangozhattak az idézett szavak, de a német háborús akcióban való részvétel ellen szóltak és semmi esetre sem vonatkozhatnak a végül is Teleki Pál által megfogalmazott és később Bárdossy László által végrehajtott, fegyelmezett és mérsékelt magatartásra. Végül azzal az érvvel kell foglalkoznunk, amelyet Juhász (?) Gyula budapesti magyar nyelvű könyve így fejez ki: «A jugoszláv események következtében feltámadt vihar (Teleki) illúzióit végkép elsöpörte s egész külpolitikai koncepcióját pozdorjává zúzta.» Teleki Pálnak nem voltak illúziói a második világháború kimenetele tekintetében. A gazdasági földrajz tudósa baráti körben sohasem titkolta felfogását, hogy nem hitt a német győzelemben. Következetesen azt hangsúlyozta, hogy az amerikai erőforrásokkal támogatott brit világbirodalom végül is felülkerekedik majd a kontinentális német erőkkel szemben. Másrészről pedig mégis a Berlin—Róma tengely revíziós politikájával való mérsékelt együttműködés mellett döntött, mert csak a revíziós hatalmakkal való összműködésben volt lehetséges a területi kérdések felvetése és az igények kielégítése. A sors iróniája volt, hogy mind Németország, mind Nagybritannia lényegében azt várta Magyarországtól, hogy a konfliktus tartamára tegye félre nemzeti aspirációi megvalósítására irányuló terveit és szolgálja csupán a német vagy a brit érdekeket. Teleki Pál ezt nem fogadta el és megkísérelte az ország revíziós igényeit önállóan kielégíteni. Kétségtelen, hogy Magyarország teljes semlegességének a megőrzése felelt volna meg legjobban a nemze érdekeinek s a Németországgal való feltétel nélküli katonai szövetség lett volna a legveszélyesebb. A brit világbirodalommal való katona-politikai együttműködés földrajzi okokból lehetetlen volt. A pánszláv-orosz hatalom 719
