Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

korlátozhatta a saját szuverénitását és egy ilyen «örök barátsági» szerződés is felmondható, amelyet a forradalmi jugoszláv kormány hallgatólagosan fel is mondott azzal, hogy nem közölte a magyar kormánnyal, hogy azt továbbra is hatályban kívánja tartani. Egyébként a magyar tárgyalók annakidején kifogásolták a szöveget, éppen fellengzős volta és gyakorlatilag értéktelen jellege miatt, s végül is csak azért került a törvénytárba ezzel a szöveggel, mert a bolgár— jugoszláv szerződés ezt a kifejezést használta és a jugoszláv kormány el akarta kerülni, hogy a szövegek különbözősége kérdéseket vessen fel.

Hangsúlyoznunk kell azonban ,újra és újra, hogy Magyarország nem támadta meg Jugoszláviát és csak a Jugoszláv állam felbomlása után vonult be bizonyos, azelőtt Magyaroszághoz tartozó területekre.

Áttanulmányozva az irodalmat, feltűnő, hogy milyen kevés szó esik az események leírásánál Oroszország magatartásáról. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a magyar kormány az orosz szempontokat nem hagyta figyelmen kívül. Orosz kormánykörök állítólag Rácz Kálmánon keresztül üzenetet küldtek Budapestre, hogy amenynyiben Németország megtámadná Jugoszláviát és Magyarországot, a Szovjetunió hajlandó hadat üzenni Németországnak és 4 motorizált hadosztályt és 2000 páncélost kész Magyarország területén bevetni. Nem lehet megállapítani, hogy ez az üzenet elérte-e még Teleki Pált, de ha igen, csak megszilárdíthatta álláspontjában. Németországgal szembefordulni nyílván azt jelentette volna, hogy a magyar kormány maga hívná be a bolsevista-pánszláv ellenséget az orszgába és tenné hadszíntérré az ország területét.

A Szovjetunió különben — nyílván katonai tanácsra — megváltoztatta álláspontját — és csupán megnemtámadási szerződést kötött az új jugoszláv kormánnyal. Ez a szerződés — amint Higgins írja — világosan kiszámított kihívó cselekedet volt — ugyancsak az idézett szerző szerint — az oroszok abban reménykedtek, hogy a jugoszláv ok lekötik majd a németeket a hegyes balkáni hadszíntéren és későbbre tolhatják ki az időt, amikor fogadniok kell a német támadást.

Teleki és a magyar politika szempontjából az orosz—jugoszláv szerződés azt jelentette, hogy az orosz—német háború is elkerülhetetlen lett. Másrészről a jugoszláv, magyar, bolgár, török semlegességi csoportosulás terve is megbukott és Magyarországnak számolnia kellett azzal, hogy önálló és csak a nemzeti érdekeket figyelembe vevő politikáját esetleg hadviselő keretben kell majd folytatnia. Véleményünk szerint Teleki kezdettől fogva számolt is ezzel a lehetőséggel. Könnyű kiutat találhatott volna mind a maga, mind Horthy kormányzó részére, ha elfogadják a nyugati szövetségesek ajánlatát és emigrálnak. A magyar állam hajójának parancsnoki

717