Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)
1974-07-01 / 2. szám
Április elsején a magyar vezérkar és a kormány egyes tagjai még javasolták, hogy a magyar katonai akció a német támadással egyidőben és közös magyar—német vezetés alatt történjék. Érveik abban kulmináltak, hogy Anglia így is, úgy is ellenségnek fog tekinteni bennünket és német háborúvesztés esetén mindenképpen számolnunk kell visszacsatolt területeink elvesztésével. Ingadozó magatartásunk másrészről a német bizalmatlanságot fokozná a magyar politikával szemben és «két szék közt a pad alá» eshetünk. Teleki ragaszkodott az eredeti tervhez s a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács végül is megerősítette Teleki álláspontját. Április hó 2-án érkezett meg a londoni követ, Barcza György távirata, amelyben összegezte az angol álláspontot. Ennek a táviratnak azért is jelentősége van, mert az irodalom egy része azt állítja, hogy a távirat tartalma tette világossá Teleki előtt politikájának a csődjét és késztette az öngyilkosságra. Barcza táviratának a tanulmányozása ezt az állápontot nem támogatja. Az összefoglaló szerint: ha Magyarország megtámadja Jugoszláviát a német támadás során, Anglia hadat üzen Magyaroszágnak; ha a támadásban nem vesz részt, de megengedi, hogy az ország vasút- és úthálózatát a német hadsereg használja a támadás folyamán, megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A távirat kiemelte, hogy a német bekerítés veszélye, egy esetleges német bánáti-Gau létesítése nem indok Jugoszlávia megtámadására. Ha ennek a táviratnak az adatait egybevetjük a budapesti brit követ bizonyos mértékig «megértő» álláspontjával és rámutatunk arra, hogy bizonyos volt magyar területek későbbi megszállásának a lehetőségével nem is foglalkozik, akkor Teleki szempontjából a távirat nem volt kedvezőtlen. Ellenkezőleg, igazolta álláspontját, amelyet a minisztertanács ülésein és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanócs előtt olyan erőteljesen képviselt. Ügy láthatta, hogy megfelelő kompromisszumot ért el. Nem vonta az országra Hitler haragját, elérte bizonyos délvidéki területek visszacsatolását é megakadályozta az egyébként elkerülhetetlen brit hadüzenetet. A diplomáciai kapcsolatok megszakításának a lehetősége természetesen súlyosan érinthette, de az adott körülmények között elégedett lehetett a megoldással. A miniszterelnök öngyilkossága szempontjából fontos annak a tisztázása, hogy mikor jutott Teleki tudomására a londoni távirat szövege? Macartney szerint ez este 9 órakor történt, míg pl. Karsai szerint este 6 órakor adta át Bárdossy a táviratot a miniszterelnöknek. Ugyancsak az tűnik ki Macartney könyvéből, mintha 9 óra után ment volna vacsorázni és feleségét látogatni a szanatóriumba, ahol egy újabb telefonjelentés kavarta volna fel lelkiállapotát. 715