Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

Magyarország területén. Lemondott a Bánátba való bevonulás lehetőségéről is. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács döntése szerint csak akkor vonul be Magyarorzág a volt magyar területekre, ha:

1. Jugoszlávia felbomlik; Horvátország kimondja függetlenségét.

2. Ha a Bácskában élő magyar kisebbség ellen a szerbek atrocitásokat követnének el.

3. Ha a német akció következtében Bácska politikailag és katonailag légüres térbe kerülne.

Azt is leszögezte a határozat, hogy a honvédség csak a lehető legkisebb katonai erővel és a lehető legkésőbbi időpontban hajta majd végre a délvidéki területek megszállását.

A határozat politikai magyarázatát a Teleki-kormány Barcza, londoni követ útján eljuttatta az angol kormányhoz és Teleki remélte, hogy a magyar kormány mérsékelt politikáját megértéssel fogják kísérni.

Nehéz feladatnak látszott megértetni az események folytán rendkívül ingerelt Hitlerrel, hogy a magyar kormány ismét, mint ahogyan az Csehszlovákia esetében is történt, nem hajlandó — mint Németország szövetségese — résztvenni a Jugoszlávia elleni támadásban. Váratlanul Hitler nem ellenkezett, bár hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia pálfordulása jogosan tekinthető casus belli-nek. Ekkor azonban már nyílván értesült Románia igényeinek bejelentéséről a Bánáttal kapcsolatban s így az újabb magyar—román érdekösszeütközés elkerülésére a magyar kormány korlátozott együttműködési szándéka nem volt kedvezőtlen. Másrészről Horvátország önállósítása, szemben a magyar felségjogok biztosításával, szintén jobban szolgálta a német érdekeket. A Maritza-felvonulás egyébként is befejezés előtt állott és a támadás napjának a meghatározása további magyar együttműködés nélkül is biztosítható volt. A magyar—német vezérkari tárgyalások eredményeként, amelyhez a magyar kormány hozzájárult, a német csapategységek átlépték Nagykanizsa körletében a határt és közeledtek felvonulási-gyülekezési körletükbe. A Maritza-hadművelettel kapcsolatos és a Romániába irányuló utolsó csapaterősítések is útban voltak és ezek a csapategységek haladtak át Budapesten április hó 2-án és 3-án.

Jugoszlávia felé Bárdossy külügyminiszter, Bakách-Bessenyei magyar követ útján hangsúlyozta, hogy a küszöbön álló mozgósítás csak a jugoszláv mozgósítás következménye és ismételten felhívta a jugoszláv kormányt álláspontjának tisztázására.

A horvátok vezére, Macek felé, aki táviratilag kérte a magyar álláspont kifejtését, Bárdossy, aki el akarta kerülni még a látszatát is annak, hogy Magyarország bujtogatja a horvátokat a szerbek ellen, csak azt emelte ki, hogy a horvát nép nemzeti törekvéseit a magyar kormány megértéssel figyeli.

714