Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

Ceausescu, miután otthon jól bebiztosította magát, 1969 óta a kommunista országokon és a nevezetes kínai látogatásán kívül meglátogatta Törökországot, Iránt, Pakisztánt, Indiát, Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Luxemburgot, az Egyesült Államokat, Marokkót és 8 középafrikai államot. 1973-ban pedig volt Olaszországban, Franciaországban és Nyugat-Németországban, ahol mindenütt az államfőnek kijáró 21 ágyúlövéssel fogadták. Ugyanakkor a világ második nagyhatalmának, a Szovjetuniónak mindenható fejét, Brezsnyevet, a franciák, sőt még a nyugatnémetek is csak mint az orosz kommunista párt főtitkárát fogadták. Egyedül a Watergate üggyel sarokbaszorított Nixon tette túl magát a Diplomácia Íratlan szabályain s fogadta Brezsnyevet államfőnek kijáró 21 ágyúlövéssel.

De nem ez és még nem is a már unalmassá váló politikai bakugrásai a lényeg. Hanem az, hogy Ceausescu, ez a született politikai zseni és kalandor rögtön felmérte, hogy Gheorghiu Dej által elkezdett Moszkvától való függetlenítést és önállóskodást csak úgy tudja fenntartani és tovább fejleszteni, ha a természeti kincsekben gazdag — ezek az ólai kivételével mind Erdélyben találhatók—, de gazdaságilag és iparilag elmaradott Romániát a nyugati tőke segítségével iparosíthatja. Hogy megnyerje a nyugati hatalmak politikai és gazdasági támogatását, gyökeresen megjavította a zsidó és német (erdélyi szászok, bánáti és szatmári svábok) kisebbségek helyzetét és megengedte tömeges kivándorlásukat. Sőt, Izraellel Szovjet nyomás ellenére 1967 után is fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot és azt különböző szerződésekkel még szorosabbra is fűzte, mert jól tudta, hogy a szabad világ vezető nagyhatalmához, az Egyesült Államokhoz és a nagytőkéhez az út a legbiztosabban a világzsidóságon keresztül vezet. Nem is csalódott. Nemcsak azért, mert Nixon az 1969- es látványos bukaresti látogatásával megmentette Romániát a Szovjet lerohanástól, ha nem a felosztástól, hanem azért is, mert az amerikai, francia és nyugatnémet tőkeberuházások valóban alátámasztiák Románia politikai és gazdasági függetlenségét Moszkvától. De a Nyugaton egyedül számító «profit» fejében sikerült neki a romániai zsidók és németek tömeges, véres irtására is ráborítani a feledés fátylát, s ugyanakkor megszabadítani Romániát ennek a két «nem kívánatos» kisebbségnek jelentékeny részétől. Ugyannnyira, hogy ma már Romániában a zsidók és a németek csak egy-kétszázezres kisebbséget alkotnak.

Mert egy pillanatig sem szabad feledni, hogy a nemzetközi marxizmus minden országban, ahol mint államforma és társadalmi rendszer gyökeret tudott ereszteni, ma már csak közönséges színfal a legvadabb nacionalizmus leplezésére. így van ez nemcsak a kínaiaknál, hanem eleitől kezdve az oroszoknál, szerbeknél, cseheknél, tótoknál, de különösképpen a románoknál.

733